Csütörtökön, az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napján adták át ünnepélyes keretek között azt a 18. századi, kézzel írott, felcsíki peres jegyzőkönyvet, amely a református egyház levéltárából került elő. A kötet a székelyek és Csíkszék történetével foglalkozó kutatók számára jelentős forrás lehet a korszakkal kapcsolatosan.

Tudományos és helytörténeti szempontból is rendkívüli kötet került a református egyház felajánlásának köszönhetően a Csíki Székely Múzeum tulajdonába. Az 1738-as keltezésű, kézzel írott felcsíki peres jegyzőkönyv, úgynevezett protokollum, a múzeum régikönyv-gyűjteményét gyarapítja. A 469 oldalas periratot csütörtökön adták át hivatalosan a múzeumnak. 

Az intézmény protokolltermében megtartott ceremónián dr. Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: nem mindennapi adományról van szó. A felcsíkszéki protokollum a református egyház levéltárából került elő, Kassay Géza brassói református lelkipásztor ajánlotta fel, így került a Csíki Székely Múzeum gyűjteményébe. 

Az átadás alkalmával a lelkipásztor elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt a levéltár rendezése során találtak rá a könyvre, amelyről kevés információjuk volt. Kassay Géza kiemelte: a második világháború jelentősen „megtépázta” az egyházi levéltárat, ezért még nagyobb meglepetés volt felfedezni a kötetet, amely épségben megmaradt.

Értékes forrásanyag

„Beleolvastunk, vannak ügyes presbitereink, akiket érdekel a történelem. Megnézték és mondták, hogy Csík vidékével kapcsolatos. Érdeklődtünk, hogy mit is tehetnénk ezzel a könyvvel. Felvettük a kapcsolatot a múzeummal és beszéltünk arról, hogy nekünk is érték, csak mi nem tudjuk felhasználni. Akkor jelent igazi értéket, ha arra a vidékre hozzuk vissza, ahonnan származik” – fogalmazott a lelkipásztor. Hozzátette: hisznek abban, hogy a csíkszeredai intézményben szakszerűbben meg tudják őrizni az állagát, ugyanakkor a tartalma nagy érték lehet a kutatók számára. 

Karda-Markaly Aranka beszámolt arról, hogy a kötet első állapotfelmérését ő végezte el 2019-ben. Ekkor kiderült, hogy egy 18. században keletkezett, Felcsík-széki peres jegyzőkönyvről van szó, amely nagyrészt Mária Terézia uralkodásának elején keletkezett.

„Különböző peres ügyek jegyzékét tartalmazza, történelmi szempontból nagyon fontos adatsor. Nem csak családtörténeti kutatásokhoz használható, hanem jogtörténet szempontjából is fontos. Feltárul különböző családok kapcsolati hálója, a mindennapi élet eseményeit, vitáit, veszekedéseit, pereit tartalmazza. Igazán sokat kínál a kutatóknak. A madéfalvi veszedelem előtti időket és állapotokat leíró periratból rengeteg helytörténeti adat nyerhető ki a történészek számára” – emelte ki az intézményvezető. Hozzáfűzte: a kötetet magyar nyelven írták, néhány kifejezés, szófordulat található benne latinul, illetve latin szavak magyarosított változatai is előfordulnak benne, tudtuk meg.

A polgármesteri hivatal részéről Sógor Enikő alpolgármester mondott köszönetet a kötet felajánlásáért. Mint fogalmazott: a könyv hazatért Csíkba és a kutatóknak és nekik köszönhetően a tartalmát megismerő érdeklődők számára is nagy jelentőséggel bír.

A könyv állapotáról Kósa Béla művészettörténész, a régikönyv-gyűjtemény kezelője tájékoztatta a megjelenteket. Mint a szakember elmondta, a kötet hiánytalannak tűnik, nem sérültek meg a lapjai, azonban a kötés gyűrött és hiányos. Ugyanakkor semmiféle fertőzést nem hordoz magán, nyugodtan behelyezhetik a gyűjteménybe anélkül, hogy veszélyeztetnék a többi tárgyat.

Feldolgozzák a tartalmát

„A következő lépés az lesz, hogy a lehetőségeink mentén meglátjuk, milyen beavatkozásokat tudunk a megfelelő szakemberektől megrendelni. Van egy minimális és egy ideális beavatkozás. A minimális fizikai tisztítást jelent, az ideális, bővebb beavatkozás pedig elsősorban a kötést érintené” – osztotta meg Kósa Béla. A jelenleg is zajló, hasonló tartalmú peres jegyzőkönyvek feldolgozását követően kezdhetik meg a kötet tartalmi elemzését – tette hozzá.

Erre utalva Karda-Markaly Aranka rámutatott, hogy a korabeli szövegeket feldolgozni hosszadalmas folyamat. „Nem könnyű olvasni és főleg nem könnyű értelmezni azokat a szavakat, amelyek a könyvben találhatók. Főleg a latin rövidítések okoznak nehézséget, sok esetben jogtörténészekkel kell konzultálnunk” – hangsúlyozta az intézmény vezetője. Mint megosztotta: a hasonló, korábban keletkezett peres eljárásokat tartalmazó kötetekből kiderül, hogy főleg szántóföldeken, szomszédi viszonyokon veszekedtek, de olyan perre is akadt példa, ami csúnya beszédből adódott.

A kötetet a tervek szerint hamarosan a nagyközönség is megtekintheti a hónap tárgya sorozatban ugyanis be fogják mutatni.

A felcsíki peres jegyzőkönyv borítója fekete bőrkötés, viszonylag rossz állapotban. A borító hátlapjának bőr borítása teljesen hiányzik. A belső lapokat tekintve nagyon jó állapotban van, nincsenek hiányzó lapok, illetve az oldalak is teljesen épek. Méretei: 33 cm magas, szélessége becsukva 20 cm, kinyitva 39 cm. A kötet összesen 469 kézzel írt oldalt tartalmaz. A kötet elején lévő összefoglalás alapján ekkor a Csík-, Gyergyó-, Kászonszék főkirálybírója Szárhegyi Lázár Ferenc – akinek szenttamási birtokán zajlanak a peres ügyek tárgyalásai – szenttamási Abaffi Sándor az alkirálybíró. A jelenlévő esküdtek: homoródszentmártoni Bíró Gábor, csíkdelnei Incze Sámuel, madéfalvi Zöld János, végül a jegyző szenttamási Boros Ferenc – derült ki Karda-Markaly Aranka szakértői jelentéséből.