Alina Mungiu Pippidi ismert politikai elemző szerint a korábbi romániai korrupcióellenes kampányt közvetlenül befolyásolták európai tisztségviselők, többek között a radikális intézkedések ösztönzésével. Laura Codruța Kövesi, aki 2013–2018 között irányította a DNA-t,  jelenleg az Európai Ügyészség vezetőjeként tevékenykedik. Politikusok, de elemzők és újságírók szerint is a titkosszolgálatok irányították a háttérből a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején. 

„A mi korrupcióellenes harcunk Brüsszel támogatásával történt. Az volt a cél, hogy csörrenjen néhány bilincs, mivel Romániában nagyon erős volt a büntetlenség kultúrája. 2009-re oda jutottunk, hogy a megyeszékhelyek polgármestereinek kétharmada és ugyanennyi megyei tanácselnök a DNA vizsgálata alatt állt” – mondta a Q Magazine-nak adott interjújában Pippidi.

A politikai elemző szerint a magas rangú bírák lehallgatását is európaiak utasítására hajtották végre. „Az SRI elkezdett lehallgatni mindenkit – a fellebbviteli bíróságokat, a legfelsőbb bíróságot… Az elképzelés az volt, hogy ott intézik el a pereket. Csakhogy ezt nem a nemzetbiztonságra hivatkozva kellett volna megtenni. Ez a módszer néhány ember kezébe adta a hatalmat. Újra létrejött a megfigyelő állam, ahol mindenkiről mindent tudtak, ahol mindenkinek volt valamilyen gyenge pontja, de minden hónapban csak néhány embert küldtek börtönbe, akiket előre kiválasztottak. A többieket zsarolták” – hangsúlyozta az elemző. 

Alina Mungiu Pippidi elmondta, politikai perek is voltak. „Például amikor pert indítottak Victor Ponta ellen, mert állítólag megkérte Sebastian Ghițăt, hogy fizessen ki egy vacsorát, egy rendezvényt Tony Blair számára. Ez nyilvánvalóan egy ostobaság volt. És volt jó pár zaklatási célú per. Markó Béla (az RMDSZ volt elnöke) ellen például olyan pert indítottak, hogy szégyen kimondani: állítólag kapott valami előleget egy magyarországi kiadótól. Abban az időben fontos szavazásra készült a kormánykoalíció, és - láss csodát - Markó Béla, amúgy egy rendkívül tisztességes ember, hirtelen a DNA célkeresztjébe került. Volt néhány ilyen, nagyon csúnya eset” - fogalmazott az elemző.

Kapcsolódó

Érdekhálózatok: súlyos korrupciós vádak a DNA féle bűnüldözésben aktív SRI-tábornokok ellen     

Az elemző szerint a hivatalos állami struktúrák mellett létezik egy beavatottak által működtetett hálózat is, amely korrupt, félig titkos, és főleg üzleti és politikai célokat szolgál.

titkosszolgálat SRI DNA

Felidézte a Nemzeti Integritási Ügynökség (ANI) volt vezetőjének, Horia Georgescunak az esetét, aki vizsgálta Klaus Iohannist, majd később letartóztatták. „Csak a volt Szovjetunióban fordulhatott elő, hogy az egyik korrupcióellenes ügynökség vezetője letartóztatja a másik korrupcióellenes ügynökség vezetőjét. Horia Georgescu vizsgálta Iohannist, Iohannis nyert, majd az ANI volt vezetőjét letartóztatták. Nem védem Horia Georgescut – soha nem is hallottam róla korábban –, ő is azon sok úgynevezett megbízható ember egyike, akik teljesen jelentéktelenek, de valakinek a bizalmi emberei” - mondta Pippidi. Az elemző szerint abnormális, ahogyan az ANI elnökét a DNA „felfújta” és börtönbe juttatta. 

Laura Codruța Kövesi – aki jelenleg az Európai Ügyészség vezetőjeként  tevékenykedik – 2013–2018 között irányította a DNA-t. A leváltása előtti években számos olyan hangfelvétel került elő, amely igazolta azokat a vádakat, miszerint a DNA titkosszolgálati, illetve politikai megrendelések alapján kezelt egyes ügyeket. Kövesi személye megosztotta a romániai közvéleményt, sokan a korrupt politikusok leleplezéséért küzdő rettenthetetlen harcosnak tartották, de mandátuma vége felé egyre többen vélték úgy, ő is tisztában volt azzal, hogy a hatóság ügyészei közül sokan hamis bűnügyeket gyártottak. 

A titkosszolgálatok irányították a DNA-t?

Politikusok, de elemzők és újságírók szerint is a titkosszolgálatok irányították a háttérből a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején. Laura Codruța Kövesit 2019 októberben nevezték ki az uniós főügyészi tisztségre. A korrupcióellenes ügyészség korábbi statisztikáiból egyébként az derült ki, hogy az erdélyi magyar elöljárók többszörösen felülreprezentáltak a kilenc-tíz évvel ezelőtt indult bűnvádi eljárásokban, abban az időszakban, amikor „csúcsra járatták” a DNA és a titkosszolgálat közös gépezetét. Az önkormányzatokban vezető pozí­ciót betöltő, megvádolt magyarok közös meggyőződése, hogy a kreált vádak alapján történő meghurcolásuk az erdélyi magyarság ellehetetlenítését szolgálja.

Nemrég befolyással üzérkedés miatt vádjával indított büntetőeljárást a DNA Florin Coldea ellen, aki tizenkét éven keresztül volt a SRI igazgatóhelyettese. 2017-ben akkor kérte tartalékos állományba helyezését, amikor az országból frissen megszökött, több korrupciós ügyben vádlottként szereplő Sebastian Ghiță médiamágnás kompromittáló információkat közölt a hírszerzés és az igazságszolgáltatás összefonódásáról. 

Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső elemzője korábban a Maszolnak elmondta: gyakran politikai érdeknek vetik alá az igazságszolgáltatást. Szerinte a bíróságokat, ügyészségeket jelentősen befolyásolják politikai érdekcsoportok, és mindenekelőtt a titkosszolgálat. „A jelenség oka, hogy a román politikai elit még mindig az állami pénzeket tartja a meggazdagodás fő forrásának, és aggódnak az ország szétesésének veszélye miatt is, Utóbbi fő oka a régiók közötti kulturális, gazdasági különbség, tehát gyakran politikai érdeknek vetik alá az igazságszolgáltatást. Románia 1880-ban vált de jure független állammá, azelőtt az igazságszolgáltatás korruptsága a hatalmi technika része volt, amennyiben fékezte a nemzeti, gazdasági progressziót, és konzerválta a régi ottomán-fanarióta politikai struktúrákat. Románia megalakulása óta a titkosszolgálatnak van kiemelt szerepe az állam egységének, biztonságának megtartásában. Ez utóbbiak érdekében az igazságszolgáltatás gyakran a titkosszolgálat adatai alapján folytat eljárást törvénysértések esetében, a szolgálatokat viszont politikai érdekcsoportok befolyásolják” - mondta a kolozsvári származású szakértő.

Nicușor Dan első államfői minőségben tartott júniusi sajtótájékoztatóján arról a sokat bírált tervről is kérdezték, hogy az adóelkerülés problémáját a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé vinné, s bevonná a titkosszolgálatokat is. „Az adóelkerülés már benne van a nemzeti biztonsági stratégiában, nincs szükség annak módosítására. Amit nekünk tenni kell, az az, hogy nagyon világossá tegyük, meddig terjed a titkosszolgálatok szerepe. Mivel az adóelkerülés nemzetbiztonsági kérdésként szerepel az állam hivatalos dokumentumában, a szolgálatoknak információkat kell gyűjteniük erről a problémáról. A szerepük azonban kizárólag arra kell korlátozódjon, hogy ezeket az információkat továbbadják az ANAF-nak és az ügyészségeknek. Egy civil SRI-igazgató fő feladata pontosan ez lenne” - fogalmazott az államfő.

Egy későbbi sajtótájékoztatón Nicușor Dan újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elégedetlen a korrupcióellenes ügyészség és a legfőbb ügyészség tevékenységével.