A titkosszolgálatnak nem az a feladata, hogy az adócsalással foglalkozzon – mondta a Maszolnak Csoma Botond. Az RMDSZ szóvivőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy az új államfő a szolgálatoknak is szerepet szánna a csalások leleplezése érdekében. Romániában korábban volt már botrányos, később pedig alkotmányellenesnek minősített precedens a hírszerzés és az igazságügyi intézmények közös fellépésére.     

A hírszerző szolgálatoknak is foglalkozniuk kell az adócsalás jelentette problémával – jelentette ki szerdán Nicuşor Dan. Az államfő a Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatóján rámutatott, az adócsalás nemzetbiztonsági kérdés, ennélfogva a titkosszolgálatoknak is szerepük van az ügyben. Hozzátette: a hírszerző szolgálatok nem végeznek ellenőrzéseket, csak információkat gyűjtenek.

A kijelentést éles bírálatok érték a sajtóban, mivel sokan párhuzamot véltek felfedezni a Traian Băsescu államfősége alatt történt politikai leszámolásokkal, amelyek a korrupcióellenesség jelszavával és a szolgálatok segédletével történtek. Megkérdeztük Csoma Botondot, az RMDSZ szóvivőjét, miként vélekedik Dan tervéről. A politikus leszögezte: csak a saját véleményét mondja, mivel a szövetségben még nem tárgyaltak erről a kérdésről.

„Nem tartom jó ötletnek. A román állam rendelkezik olyan, nem titkosszolgálati humán erőforrással, technológiával is, amely, ha megfelelően használják, le tudja leplezni az adócsalókat, s visszaszoríthatja a csalásokat. Volt már precedens Romániában a titkosszolgálatok beemelésére ebbe a folyamatba. A titkosszolgálatnak nem az a feladata, hogy az adócsalással foglalkozzon” – mondta Csoma Botond.

Kapcsolódó

Korrupcióellenes harc titkosszolgálati segítséggel?  

A költségvetési hiánnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva az elnök egy hasonlattal élt: évek óta egy közepes pizzát fizetünk ki, de egy nagy pizzát eszünk meg.

Nicușor Dan költségvetési hiány SRI korrupció

Felvetésünkre, hogy esetleg Băsescutól származhat-e az ötlet, hiszen a volt államfő aktívan részt vett Dan kampányában, az RMDSZ szóvivője nem tartotta kizártnak az exelnök ilyen jellegű szerepét. Ugyanakkr arra hívta fel a  figyelmet, hogy annak idején az alkotmánybíróság az igazságügyi intézmények és a hírszerzés közötti protokollumokat az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. „Nem lehet alkotmányellenes módszereket bevetni, ezt mindenkinek szem előtt kellene tartania” – szögezte le az RMDSZ politikusa. 

Azt is megkérdeztük Csoma Botondtól, hogy számít-e, ki vezet egy titkosszolgálatot, hiszen a hírszerzés befolyása közismert a politikai életben. A szóvivő szeint van szerepe a vezetőnek. „Például, amikor Eduard Hellvig átvette a SRI vezetését, sokat tett annak érdekében, hogy a szolgálat vissztérjen a protokollumok időszaka után az alkotmányos mederbe. Újragondolta egy kicsit a hírszerzés szerepét a társadalomban. Bár a civil igazgató nem tudta megváltani a világot, hiszen mégiscsak egy katonai szervezetről van szó, de sokat számít, hogy ki a vezető, s milyen irányba próbálja terelni a titkosszolgálatot” – mondta a politikus. Hozzátette: érdemi különbséget látott a George Maior, illetve az Eduard Hellvig vezette belföldi hírszerzés között. 

„Játékos” elnök lesz Nicuşor Dan?

Pászkán Zsolt politikai elemző a Maszolnak adott nyilatkozatában arra emlékeztetett: Nicuşor Dan már a kampányban az „igazságszolgáltatás terén meglévő eszközei” felhasználásáról beszélt, ami azt a benyomást keltette, hogy fogalma sincs a hatásköréről. „Az elnök pozíciója az igazságüggyel kapcsolatban döntően a kormánnyal és a parlamenttel fennálló együttműködésén múlik” – mondta a szakértő. Szerinte Dan Traian Băsescu végül katasztrofálisnak bizonyult „játékos” elnöki szerepét is kinézte magának. 

„Az a belengetett szándék, hogy újra bevonja a román titkosszolgálatokat a büntetőügyekbe, ezúttal az adócsalások elleni harcba, annak ellenére, hogy ezt nemcsak a törvény, hanem az alkotmánybíróság is kifejezetten megtiltotta, már nem pusztán egy kemény fellépést imitáló politikai gesztus. Ez a közélet újbóli militarizálásának szándékát jelzi, amellyel a túlnövesztett, valós ellenőrzés nélküli román titkosszolgálatokat újra törvénytelen eszközökkel ruházná fel” – fogalmazott Pászkán Zsolt. 

Az elemző szerint Románia gyenge adóbehajtási teljesítménye nem kizárólag adócsalásokra vezethető vissza. „A be nem folyó bevételek mögött strukturális és politikai okok is állhatnak: elhibázott költségvetési tervezés, rossz adókivetési gyakorlat, átláthatatlan vagy életszerűtlen szabályozás. Azt sem tudjuk pontosan, a kieső bevételek mekkora része fakad valós csalásból, és mekkora része a rendszer belső működési hibáiból. Ilyen körülmények között a titkosszolgálatok – egyébként alkotmány- és törvényellenes – visszavezénylésének belengetése nem stratégiai válasznak, hanem pánikreakciónak vagy erőfitogtatásnak tűnik” – hangsúlyozta a politikai elemző.