Kezdetét vette az új színházi évad a Tamási Áron Színházban. Az augusztus 20-án, kedden tartott évadnyitó társulati gyűlésen Pál-Ferenczi Gyöngyi igazgató röviden összefoglalta a 2024/2025-ös évad terveit, másnap pedig máris elkezdődtek Shakespeare A vihar című darabjának próbái Bodó Viktor rendező irányításával.

„Továbbra is szeretnénk nagyokat álmodni, és olyan alkotókkal együtt dolgozni, akik kihívást jelentenek számunkra, akik által fejlődni tud a társulat és ezáltal a közönségünk is” – indította a gyűlést az igazgatónő. 

Öt új előadás készül a 2024/2025-ös színházi évadban, melyek közül kettőt magyarországi neves rendezők állítanak színpadra. Bodó Viktor Shakespeare A vihar című darabját rendezi, ifjú Vidnyánszky Attila pedig az évad utolsó produkcióját, melynek címe egyelőre még ismeretlen. Újra együtt dolgozik a társulattal a marosvásárhelyi Barabás Olga rendező is, aki Csehov művei alapján készítette el a Mikor lesz nyár? című előadás szövegkönyvét. Bocsárdi László Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című drámáját állítja színpadra, majd ugyancsak ő viszi színre azt a különleges koprodukciót, mely a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház fennállásának 40. évfordulója alkalmából mutatnak be a sepsiszentgyörgyi egykori figurás színészek közreműködésével.

Az új darabok mellett műsoron marad az elmúlt évad összes előadása – Iráni konferencia, Chicago, Jégtorta, A Lourcine utcai gyilkosság, Kurázsi és gyerekei –, és néhány még korábbi produkció, az Oxigén, Tóték, Gyévuska, Hullámzó vőlegény valamint a Jack Cole dalaiból című koncertszínházi előadás is – áll a teátrum közleményében.

Az igazgatónő hangsúlyozta, hogy nagy sikerük volt az augusztusi gyulai és gyergyószentmiklósi kiszállásoknak, majd elmondta, hogy az idei évadra is terveznek előadáscseréket, tárgyalásban vannak a székelyudvarhelyi, csíkszeredai, szatmárnémeti és marosvásárhelyi színházzal is ez ügyben. További kiszállások is lesznek, először szeptember elején utazik Budapestre a társulat az Iráni konferenciával, amit a Városmajori Szabadtéri Színpadon játszanak, majd hazafelé jövet Szatmárnémetiben is bemutatják ugyanezt az előadást. Az Oxigént a budapesti Nemzeti Színházban játssza a társulat, ezenkívül részt vesznek a Szatmárnémetiben zajló Interetnikai Színházi Fesztiválon, de más határon túli és erdélyi vendégjátékokra is készülnek, előadáscseréket is terveznek. 

Október 16–22. között idén is miniévadot tart a színház, mely rendezvény tavaly nagy közönségsikernek örvendett, és szakmai szempontból is fontos, hisz ilyenkor adódik lehetőségük a színházkritikusoknak, színházigazgatóknak, fesztiválszervezőknek megtekinteni a sepsiszentgyörgyi előadásokat.

Bodó Viktor első próbája

Augusztus 21-én, szerdán jó hangulatban kezdődtek el Shakespeare A vihar című darabjának próbái a nagyterem színpadán, ahol 2008-ban, a TAMper2 fesztivál alkalmával Bodó Viktor két előadását is láthatta a sepsiszentgyörgyi közönség, a Ledarálnakeltűntem és a Holt lelkek – Tokhal vonóval című előadásokat, mely vendégjátékokra és a közönségtalálkozókon elhangzottakra is máig emlékszik a rendező. Mint elmesélte, az elmúlt években többnyire Németországban dolgozott, és olyan előadásokat készített, amelyekben nagyon hangsúlyos volt a látvány, a technika, de ezek kissé háttérbe szorítják a színészt. Ugyanakkor mindig jó időben le kellett adnia a terveket, mely gyakorlatnak számos előnye van, de kordába szorítja az alkotói szabadságot, és most újra olyan előadást szeretne készíteni, amelyben a színészi erő, színészi jelenlét és a kreativitás a legfontosabb.

„Ahogy a rutin elkezdte kiölni az alkotói játékkedvet, és elkezdett eltűnni belőlem a fegyelmezetlenség, kissé unalmassá vált a dolog, egyre kevesebb örömet leltem a munkáimban” – fogalmazott. A közelmúltban azonban alkalma volt rabokkal is dolgozni egy börtönben, és ott ismét rádöbbent arra, hogy a színház képes jobbá tenni az embereket, és nagyon egyszerű eszközök is elegendőek ahhoz, hogy csodák történjenek a színpadon.

Bevallása szerint nagyon ritkán, tíz évente egyszer-kétszer szokott úgy darabot találni egy előadáshoz, hogy belelapoz egy szövegbe, és egyből megfelelőnek találja, A viharral pedig ilyen élménye volt. Nem is látott még belőle semmilyen előadást, csupán egy próbát, gyermekkorában. Hangsúlyozta: fontos lenne, hogy kiaknázzák a humort Shakespeare meséjéből, de a társulattól eddig látott előadások és a tavasszal itt tartott workshopja alapján úgy gondolja, hogy ez nem lesz nehéz feladat.

Néhány rendkívül izgalmas ötletét is megosztotta a színészekkel nagy derültség közepette, majd érintőlegesen kényesebb kérdéseket is felvetett a darabbal és az előadással kapcsolatosan. Rövid szünet után a fordító Nádasdy Ádám is megosztotta gondolatait az alkotócsapattal online, és csak azután kezdték el felolvasni a szöveget, melyet a rendező eredeti formájában szeretne színpadra állítani.