Kelemen Hunor is jelen volt ma a Házsongárdi temetőben Szilágyi István búcsúztatásán. Beszédében monumentális prózaírónak, a fiatal írónemzedékek támogatójának nevezte az elhunytat.

Az RMDSZ elnöke személyes emlékek felidézésével emlékezett az íróra. “Azt a Szilágyi Istvánt látom, akit a Jelenlét megalapításának napjaiban ismertem meg személyesen, amikor meglátogattuk a Helikon szerkesztőségében. Kíváncsi volt ránk is, meg arra is, hogy mit akarunk. Akkor én csupán a Kő hull apadó kútba íróját láttam magam előtt, zavartan hebegtem-habogtam, mert egészen valószerűtlennek tűnt, hogy a történet mögül kilépett egy szimpatikus férfi, akiről tudtam, hogy van – de egy dolog tudni, hogy itt él közöttünk, és egészen más dolog ülni vele szemben. Látta zavaromat, hamiskásan mosolygott és megkérdezte, hogy mióta pipázom, merthogy a pipám minduntalan kialudt. Pontosan tudta, hogy kezdő vagyok. A zavarodottságomat olyan természetesen és minden mellékzörej nélkül oldotta meg azzal, hogy megmutatta hogyan kell tisztességen megtömni a pipát, mintha már régóta ismernénk egymást és csak egy aprócska eligazítást tartana. Hosszú éveken keresztül baráti körben mindig azt mondtam, na jó, néha kicsit dicsekvően, hogy engem Szilágyi Pista tanított meg pipázni” – elevenítette fel első találkozásukat.

Nagyszívű, nagylelkű ember volt, olyan, akire bármikor lehetett  számítani, hangsúlyozta. A Helikon főszerkesztőjeként teret biztosított a szárnyaikat bontogató fiatal alkotóknak. “Szilágyi István kinyitotta azt a kaput előttünk, amire minden fiatal írónak szüksége van, és a maga csendes, de tekintélyt parancsoló módján igazgatta az én nemzedékemnek is az első lépéseit” – mondta az RMDSZ elnöke.

Ezt követően az irodalmi pályáját vázolta fel. “Szilágyi István a részletek nagy mestere. A részletekből építi fel az egészet, semmit sem nagyol el, nála mindennek pontosnak kell lennie, olyan, mint egy svájci órás. A kortárs magyar próza svájci órás-mestere” – állapította meg, hozzátéve, hogy Szilágyi István a szerkezetépítés nagy mestere és az emberi természet kiváló ismerője volt.

“Bölcsesség, hatalmas tudás, tehetség, türelem és a szakma iránti végtelen alázat” – ezekkel a szavakkal jellemezte tömören az elhunytat Kelemen Hunor. Gyászbeszédét egy biztatással zárta: “Olvassatok Szilágyit, olvassátok Szilágyi István remek, időtálló könyveit.”