Széles körű együttműködés eredményeként született meg az első világháború utáni időszakban létrejött és megszűnt ideiglenes államalakulatok sorsát összefoglaló kötet Kérészállamok – Átmeneti államok az első világháború után a történelmi Magyarország területén (1918–1921) címmel. A művet a kincses város közönségének a 14. Kolozsvári Magyar Napokon mutatták be. A könyvről a szerző, dr. Zahorán Csaba, dr. Balogh Róbert, valamint dr. Főcze János történészek beszélgettek, számolt be a Maszolnak az MCC Erdély sajtószolgálata.

A könyv megírásának ötlete 2020-ban született meg egy budapesti konferencián. Ez volt az első nagyobb intézeti rendezvény történészek, kutatók meghívásával, akik átmeneti államalakulatokról, a történelmi Magyarországról és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáról írtak és adtak elő. Begyűjtötték az ott készült tanulmányokat, majd 2022-ben kiadták könyv formájában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közép-Európa Intézete és a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport gondozásában. A kötetet Szeghy-Gayer Veronika és Zahorán Csaba szerkesztette, 19 írást tartalmaz és húsz szerzője van, doktoranduszok, kutatók, történészek.

A mű az 1918–1921-es átmeneti éveket foglalja össze az első világháború után, megvizsgálva a kérészállamok helyzetének alakulását. Ilyen volt például a Lajtabánság, illetve a Székely, Hucul vagy Bánsági Köztársaság. Zahorán Csaba szerint nagyon zavaros időszakról beszélhetünk. Több olyan állam is létezett, amely hamar megalakult, de keveset tartott. Balogh Róbert környezettörténész szerint az 1910-es évek nem csak politikai szempontból fontosak, ugyanis ezt az időszakot tekinthetjük az erőművek kezdetének is.

Miért esett a választás a kérészállamok kifejezésre? – merült fel a kérdés a könyvbemutatón. Az elnevezés a kérész rovarra utal, amelyet főleg rövid, néhány napos élettartamáról ismerünk. A cím sok esetben továbbgondolható, ugyanis a könyvben szereplő államok közül néhány nem volt rövid életű, sőt komoly célokkal rendelkezett. Zahorán Csaba kifejtette azt is, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy államnak ahhoz, hogy kérészállamnak nevezhessük. A szerző tudatta, fontos, hogy az adott államnak legyen történelmi előzménye; történjen meg az állam kikiáltása; az így létrejött állam rendelkezzen zászlóval, himnusszal, és legfeljebb két évet létezzen, tehát ne legyen hosszú élettartamú.

A könyvben földrajzi régiók szerint tárgyalják az államokat, amelyek sok esetben különböző szintekben léteztek az egyes régiókban. Több olyan is van, amelyről nem biztos, hogy beszélhetünk a történelmi valóságban, csupán valakinek az emlékében létezett az adott állam. Sok államról pontos dokumentáció sincs, így nem tudhatjuk, hogy hogyan működött abban a rövid időszakban.

A bemutató végén a hallgatóságnak is lehetősége volt hozzászólni az elhangzottakhoz. Arra a kérdésre, hogy a kérészállamok hogyan hatottak globális szinten, az előadók azt válaszolták, hogy átmeneti állapotokra kellett berendezkedni, senki sem tudta, hogy mi lesz a következő lépés. Az egyéni motivációk, amelyek közrejátszottak ezeknek az államoknak a kitalálásában nagyon érdekesnek és izgalmasnak bizonyultak.

Az MCC társszervezőként vett részt a 14. Kolozsvári Magyar Napokon, ahol az Ifjúsági Udvar programjának szervezését vállalta a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel (KMDSZ), az Országos Magyar Diákszövetséggel (OMDSZ), az YZ Intézettel, a Kolozs Megyei Magyar Diáktanáccsal (KMDT) és a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórummal (KIFOR) közösen.