A Székelyföld folyóirat augusztusi lapszámának bemutatója keretében találkozhattunk a szeptember második felében elstartoló, Móricz Zsigmond regénye alapján készült Tündérkert-sorozat alkotóival a Kolozsvári Magyar Napokon. Augusztus 19-én Magyarosi Sándorral, a lapszám szerkesztőjének vezetésével betekintést nyerhettünk egy nagyszabású alkotás létrejöttébe: az est vendégei Helmeczy Dorottya, a Tündérkert producere, valamint Bokor Barna, Spilák Klára és Pál D. Attila színészek voltak.

A Film és történelem címet viselő tematikus lapszám egy frappáns bevezetővel ellátott filmes blokkot kínál az olvasónak, és hiánypótlón izgalmas interjúkat közöl a Tündérkert létrejöttének apropóján. A sorozat szempontjából releváns megszólalások között találunk beszélgetést Helmeczy Dorottya producerrel, Horváth András Dezső forgatókönyvíróval és Madarász István rendezővel, de a sorozat történész szakértőjének gondolatait is olvashatjuk, aki nem más, mint Oborni Teréz, az erdélyi fejedelemségek korának jeles kutatója. Aki pedig a kulisszatitkokra és a hiteles megjelenítés fortélyaira kíváncsi, az elolvashatja Pintér Rékával, a sorozat látványtervezőjével, valamint Zelenka Nóra jelmeztervezővel készült interjút is.

„Olyan jelenleg forgatott filmekről szólunk, amelyek a múltról szólnak – ha arra a kérdése keressük a választ, hogy miképp foglalkozik egy történész a jelennel. Az érdekelt a leginkább ennek megvalósításában, hogy egyrészt van egy történelmi regény, Móricz regénye, és abból hogyan lesz film, másrészt hogyan dominálják a filmesek szempontjai ezt a folyamatot. Ami izgalmas volt számomra, hogy ekkora produkció, ami az erdélyi történelemhez kötődne, idáig gyakorlatilag nem készült. Durván nyolcórás futamidejű alkotásról beszélünk” – fejtette ki Magyarosi Sándor.

Miért Móricz, miért épp ez a kor és ez a film?

Helmeczy Dorottya producerként elmondta, eredetileg az MTVA kérdezte meg őket, hogy a jelenleg sok történelmi film apropója között milyen alkotással hozakodnának elő a műfajon belül, a sorozatot pedig hálás műfajként nevezte meg. „A néző többet tud látni, nagyobb a kifutás. Móricz nagyon hálás a filmeseknek, mivel úgy ír, hogy az könnyen megfilmesíthető. A karakterek egyértelműek, a szituációkon nem kell sokat változtatni, viszont szükség volt a történész szakértőre, mivel Móricz szerette például Bethlennek meg Báthorynak a viszonyát a saját szája íze szerint papírra vetni. Nemcsak azért csináltuk, hogy legyen egy újabb történelmi film, hanem hogy a fiatal nézőkhöz is szóljon, legyen egy izgalmas történet is számukra, amit valóban meg akarjanak nézni. Ezen kívül magam is erdélyi származású vagyok, Szatmárnémetiben születtem, így kicsit haza is beszélek. Ha nem is tudunk azzal mit kezdeni, hogy Erdély nem Magyarország része, akkor legalább bemutatunk valamit, ami a közös múltat teszi témájává egy dinamikus, érdekes módon” – magyarázta Helmeczy Dorottya.

A Duna TV csatornáján ősztől műsorra kerülő sorozat létrehozásakor néhány helyen szabad kezet kaptak a történelmi szakértőtől. Móricz regényében van néhány, többnyire női karakter, akit a szerző nem domborított ki eléggé, ezeket pedig ők visszaépítették a sorozatban, mivel szorosabb vizsgálat következtében rájöttek, hogy ezek a szereplők nem is olyan jelentéktelenek és nagyobb döntésekkel is operáltak, ami befolyásolhatta adott esetben a történelem menetét. Ugyanakkor itt a filmes „csalások” kaptak nagyobb szerepet, mivel ezeket a karaktereket vagy helyszíneket úgy helyezték át, illetve olvasztottak egybe, hogy a főbb narratív szálat ne érintse, de történelmileg releváns maradjon.

„Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy nem vagyunk amerikaiak, hogy öt évig készülünk egy sorozatra, például nem várhattuk el, hogy harminc férfi egyből tudjon lovagolni. Azonban meg kellett tanulniuk valamennyire. Azt sem tehettük meg, hogy olyan nyelven szólaljunk meg a filmben, amit ma már senki nem értene, viszont azt sem tehettük meg, hogy úgy csinálunk, mintha ez nem valahol és valamikor történne” – fejtette ki a producer. Egy–másfél évnyi munkába telt, amíg a történész és az írók fel tudták ezt és így építeni. A gyártás előtt egy nagy castingra is sor került, ahol kiderült, ezeket a karaktereket ki tudná leginkább a magáénak érezni. Bár erdélyi helyszíneken nem igazán tudtak forgatni (Nagyszeben főterét leszámítva), mivel nem tudott eljönni minden alkalommal egy 150 fős stáb, a színészek között vannak erdélyiek vagy erdélyi kötődésűek, emellett pedig ismert budapesti színművészek is játszanak a sorozatban.

Bethlen Gábor mindenképpen erdélyi színésszel akarták megfilmesíteni, ezért esett a választás Bokor Barnára, aki a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja. „Nagyon sok pénzt költöttünk az alkotásra, és szerintem nagyon jól sikerült, olyan, mintha tízszer ennyit költöttünk volna rá, úgyhogy kíváncsi vagyok, mit szólnak a nézők majd hozzá” – tette hozzá.

Korhűség versus filmes megoldások

A sorozatot szinte kizárólag Magyarországon forgatták, ehhez a producer hozzátette, hogy szinte semmiben nem voltak teljes mértékben korhűek, különböző okokból. A Sárkányok háza- vagy Trónok harca-kaliberű sorozatokhoz szokott nézők igényeihez való igazodás is vezérelte őket, látványosság szempontjából ezért olyan helyszíneket kerestek Magyarországon, amelyek kis elcsalással akár erdélyieknek is beillenének.

A visegrádi palota például kedvező volt, itt pár változtatással elég sokat forgattak, ezenkívül pedig gyakori volt a CGI-használat, valamint a zöld háttér (green screen). A jelmezek esetében sem mindig olyan stílusú ruhákat használtak, mint amilyen jellemző volt az 1600-as évek eleji erdélyi viseletre. Ez főként amiatt volt, mert egész egyszerűen lehetetlen egy színésznek olyan típusú ruhákban például 40 Celsius-fokban forgatni. „Rommá forgattuk Visegrádot, de az nem lett volna mindig rendben, ha ugyanoda megyünk vissza filmezni. Kevés olyan helyszín van Magyarországon, ahol Erdély elképzelhető. Nagyon sokszor volt olyan, hogy zöld falakat használtunk, és ott többször megjelent Déva vára, és az úgy néz ki, mint a 17. században. Ez egy folyamatos csalás volt a szónak a jó értelmében” – árulta el Helmeczy.

Az erdélyi helyszínkeresések szempontjából elmondta, hogy bár ezek megvolnának, nagyon beépültek, ezért olyan szinten kellene őket kiretusálni, hogy ugyanott volnának, mintha egy komputerizált háttérrel-helyszínnel dolgoznának. Ettől függetlenül azt gondolja, hogy a néző egészen biztosan Erdélyben fogja érezni magát és teljesen ott lehet abban a korabeli világban, ahol az egésznek a levegőjét, szenvedélyét, babonáit, legendáit, sötétségét, konfliktusait és ezek megoldásait látni lehet.

Szereplők és példaképek

Bokor Barna számára eljátszani Bethlen Gábort nemcsak megtiszteltetés volt, hanem hatalmas feladat is, amit ő maga is nehezen hitt el. „Bethlent megismerni nem tudjuk, nem is lehet, hatalmas a távolság. Ugyanakkor számomra abszolút példakép. Nekem el kellett hinnem, hogy ő vagyok, és találtam olyan lelki kapcsokat, amiből meg tudtam fogalmazni az én Bethlen Gáboromat. Nagyon sokféleképpen ábrázolják őt a történelemben, hogyan is volt ő az összemagyarságot képviselő tényező. Számunkra viszont a forgatókönyv volt, amiből táplálkoznunk kellett” – részletezte a színész a forgatáson szerzett tapasztalatait. Bethlen Gábor az első részben főként a Báthory Gábor pártfogójaként, mentoraként, tanácsadójaként lép színre, a kettejük viszonyát domborítja ki, így nem kifejezetten övé a főszerep. Ugyanakkor a sorozat gerincét képezi az, ahogy utóbbi a trónra jut és ez mihez vezet, ahogy szövetkezik az hajdúkkal.

A hajdúk vezérét, Nagy Andrást Pál D. Attila játssza, a meghívottak közül ő volt az, aki nem hivatásos színész, és ez az első szerepe – ellenben jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kinevezett igazgatójaként ismerhetjük. Pált elsősorban megjelenése, hajviselete miatt ajánlották erre a szerepre, aminek nagyon örült, annak ellenére, hogy semmilyen tapasztalta nem volt. Meg kellett tanulnia lovagolni is, elmondása szerint pedig a jelmez, amibe öltöztették, hihetetlen nagy erővel ruházta fel őt, és betekintést nyerhetett abba is, körülbelül hogy viselkedhettek vagy mit érezhettek a korabeli harcosok.

Spilák Klára neve és hangja ismerősen cseng, hiszen számos magyar alkotásban vállalt már szerepet, illetve szinkronszínészként rengeteg produkciót jegyez. Első alkalommal járva Kolozsváron elmondta, Nyáry Pálnét alakítja, aki Báthory Anna szigorú nevelőnője, de ő ennél sokkal izgalmasabb személyiség volt. Ő Várday Kata, aki egy nagy hatalommal bíró földbirtokos asszony, Kisvárda és Beregszász, meg egyéb területeknek volt az örökösnője, illetve Telegdy Pálnak volt a felesége, akinek halála után hozzáment harmincévesen Nyáry Pálhoz. A házasságot Báthory István kommendálta és ő kérte meg az asszonyt, hogy halála után vigyázzon lányára, Báthory Annára. Várday Kata külön érdekessége, hogy egy igen felvilágosult nő volt, sokmindenkivel levelezett, azonban írni csak akkor tanult meg, amikor Nyáry Pálhoz ment feleségül, mivel ez egy igaz szerelemmé vált egy érdekházasságból.

A forgatókönyvön nagyon sok múlik

Helmeczy Dorottya azt is elmondta, hogy a filmezés neki elsősorban a forgatókönyvírásról is szól, nagyon fontos, hogy egy jó forgatókönyvük legyen. Ezen a sorozaton többen is dolgoztak, Bereményi Géza mellett Tasnádi István dolgozott a szövegen, a végleges forgatókönyv pedig Horváth András Dezső munkája. „Ha tudod, hogy van egy kiváló forgatókönyved, meg színészeid, akik hihetetlenül jók, akkor utána jöhet a többi, a zene, a CGI, a vágás, de alapvetően ezek képezik a gerincét, erre lehet támaszkodni” – szögezte le. Mint mondta, olyan témát érdemes felfejleszteni, amelyek nem veszítenek az aktualitásukból és jelenleg is van relevanciájuk. Azért esett választás erre a projektre, mert jelenleg is egy olyan korban élünk, ahol a hatalmi viszonyok bizonytalanok, káosz van, a stabilitás meginogni látszik – zárta gondolatait a producer.