„Nem a film durva, hanem maga az élet az” – mondta Cristian Mungiu péntek este Torockón, ahol bemutatták a nagyrészt a faluban forgatott R.M.N. című alkotását. A rendező szerint a film önvizsgálatra buzdít, arra, hogy szembesüljünk félelmeinkkel, fogalmazzuk meg azokat.

„Ez a film nem szimpatikus, nem mond szép dolgokat az egyénről, és a társadalomról is éles bírálatot fogalmaz meg” – tette hozzá a Mungiu, aki más romániai települések mellett a forgatás helyszínére is visszavitte a kész alkotást.

A Torockó központjában, a vajor mellett tartott szabadtéri filmbemutatóra sok helybeli és turista érkezett, egy kisebb koncertnyi közönség gyűlt össze. A házigazdák nevében Deák- Székely Szilárd Levente polgármester köszöntötte a rendezőt és a jelenlevő színészeket. Cristian Mungiu megköszönte, hogy „otthon érezhették magukat” a gyönyörű faluban és elnézést kért a forgatással járó, három hónapig tartó felfordulásért. Mint arról portálunkon beszámoltunk, az idén májusban a cannes-i fesztivál versenyprogramjában résztvevő, Arany Pálmára jelölt, a ditrói vendégmunkások esete ihlette film fő forgatási helyszíne Torockó volt.

A késő éjszakába nyúló vetítést követően Cristian Mungiu készségesen válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Elsőként a film címéről kellett részletekkel szolgálnia, ez esélyt adott arra, hogy a film minden lényeges vonatkozását felvázolhassa. „Nem sokan jöttek rá egyből, hogy a R.M.N. a mágneses rezonancia román rövidítése, az átvilágításra utal” – mondta. A film az idegengyűlőletet és az ehhez fűződő félelmeket boncolgatja, ugyanakkor a nézőt is arra készteti, hogy végezze el saját pszichéjének felelősségteljes, őszinte „átvilágítását”.

A rendező elmondta: a franciaországi premier előtt sem volt könnyű ezt elmagyarázni, mindenki arra gondolt, hogy a cím három betűjének jelentése „Románia”, de ez nem így van. Ez a film nem csak a román társadalomra vonatkoztatható, hanem egy univerzális emberi érzésre irányítja a figyelmet: „A világon szinte mindenhol multikulturális közösségek vannak, a másság pedig bárhol ösztönszerű félelmeket válthat ki” – mondta Mungiu.

A rendező szerint érdekes értelmezés született a Székelyföldön, ahol a cím kezdőbetűit a román, magyar és német akronímjének vélték, hiszen a filmben is egy olyan erdélyi  közösség jelenik meg, ahol ez a három nemzetiség él, de mégsem erről van szó, a film üzenete nem csak egy erdélyi településre vonatkoztatható, illetve nem azzal a szándékkal született, hogy egy itteni közösség keresztmetszetét nyújtsa.

Utolsóként Mungiu a cím legújabb „megfejtését” ismertette: a R.M.N-t valaki  „maradok”-ként (románul rămân) értelmezte, ennek az olvasatnak pedig az a magyarázata, hogy egyrészt a főhős, Mathias, németországi vendégmunkáról érkezik haza, tehát egyszer már elhagyta szülőföldjét, helyzete pedig mindvégig bizonytalan, a film végén sem világos, merre dől el sorsa. Ez a feltételezés ugyanakkor egy morális vonatkozást is implikál, a szülőföldön való maradás melleti voksot. A rendező szerint nem gondolt erre, amikor a forgatókönyvet írta, de örvend annak, hogy újabbnál-újabb értelmezések látnak napvilágot, ez azt jelenti, hogy intenzív az érdeklődés a filmje iránt.