Ha laza, magával ragadó formátumba csomagolva hallgatnád, hogyan éltek kis és nagy emberek Erdélyben, milyen izgi titkokat őriznek évszázados épületek, műemlékek vagy éppen korszakok, akkor a Hetedhét Erdély podcastet imádni fogod!

Hangnemében még véletlenül sem hasonlít a jó öreg történelem órákra, viszont dúskál a lehengerlő történetekben, a rácsodálkozás a mozgatórugója. P. Kristály Bea rádiós újságíró és Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténész szinte két éve vágtak neki a tartalomgyártásnak nagy lendülettel és lelkesedéssel, azóta pedig az ő műsoraik adnak inspirációt egy-egy erdélyi körút megszervezéséhez, vagy akár külföldön élők honvágyának enyhítésére is.  

Megszerettetni Erdély történeteit

„Egyszer egy operával kapcsolatos témából kellett felkészülnöm egy interjúra, viszont az operához nem értek. Viki viszont klasszikus éneklést tanul, és nagyon szereti az opera világát, így megkértem, hogy segítsen bekukkantani ebbe az univerzumba. Elmentünk együtt egy operaelőadásra, és szünetben jóízűen beszélgettünk a darabról, pedig engem addig nem feltétlenül érdekelt ez a műfaj” – osztotta meg velünk szakmai történetük kiindulópontját Bea. Ekkor döntötték el, hogy jó lenne közösen mikrofonhoz ülni, ízeseket beszélgetni. „Hozzátartozik a sztorihoz, hogy mi korábban is barátnők voltunk, beszélgettünk rádióban, meséltem már neki különböző épületekről különböző projektek kapcsán, és utaztunk is együtt. Néztünk már közösen épületekre, fedeztünk fel közösen helyeket” – tette hozzá Viki.

Míg egyre inkább erősödött bennük a közös podcast gondolata, részt vettek a Fiatalok a fiatalokért vállalkozói mentorprogramon, amelynek a végére megszületett a Hetedhét Erdély koncepciója, ami egyedülálló az erdélyi porondon. 2024 szeptemberében pedig megjelent az első epizód. Hallgatójukként mondhatom, nagyon szerethető és információdús a podcast: Viki csak úgy árasztja magából a művészettörténeti csemegéket és saját megéléseit is, Bea pedig igyekszik laikusként, a szó legnemesebb értelmében hétköznapian megközelíteni a kiválasztott témákat, egy kicsit a hallgatók fejével gondolkodik, így teszi fel kérdéseit, biggyeszti oda hozzászólásait, amivel néha provokálja is társát. Egy biztos: a vége mindig egy jóízű beszélgetés. 

„Ez a podcast nem a szakmának szól, hanem az átlagembereknek. Tudatosan törekedünk arra, hogy úgy beszélgessünk ezekről a témákról, hogy a hallgató ne érezze magát kívülállónak, hanem olyan érzete legyen, mintha ő is ott ülne velünk az asztalnál. Sokszor a hallgató szemszögét képviselem, olyan dolgokra kérdezek rá, ami nem egyértelmű mindenki számára” – ecseteli Bea. Ami pedig a témaválasztást illeti, fontos az, hogy látogatható legyen. Viki idegenvezetőként is dolgozik, illetve a Korzo Egyesület munkatársa: „Már régóta próbálom felhívni a figyelmet az épületekre, amik csak úgy fognak fennmaradni, ha az emberek érzelmileg tudnak hozzájuk kapcsolódni, mert csak akkor fogják fontosnak gondolni ezeket. Az épületek márpedig fontosak, mert kijelölik a helyünket a történelemben.

Olyan pontok a mi történelmi gondolkodásunkban, amelyek mindig is álltak és mindig is állni fognak, összekapcsolnak minket a múlttal és a jövővel is. De ahhoz, hogy ezek az épületek megmaradjanak, meg kell ismerjük őket, érzelmileg fontossá kell váljanak. Ezt pedig leginkább történetekkel lehet elérni – meséli Viki, aki éppen ezért sok-sok órát tölt felkészüléssel. Társa pedig így fogalmaz vele kapcsolatban: „Ha valamit nem tud, akkor tudja, hogy hol kell megkeresni”. Majd azzal folytatja, hogy bár ő nagyon szeret utazni, de az anyagi források és az időkeret is véges, ezért néha jó belföldön meglátogatni nevezetességeket. A hazai turizmus egyik nagy hiányosságaként nevezi meg azt, hogy rosszul vannak vagy egyáltalán nincsenek bemutatva egyes turisztikai célpontok, és sokszor érezte azt, hogyha nem Vikivel utazgatna, lemaradna az izgalmas sztorikról. Ezért vágtak bele ebbe a projektbe.

Utazási inspiráció és honvágycsillapítás: ezért szeretik a Hetedhét Erdélyt

A készítők megosztottak néhány olyan hallgatói visszajelzést, amelyek után egyértelműen azt érezték: érdemes ezeket a podcasteket elkészíteni, hiszen az embereknek kedvük támad meglátogatni egy-egy helyszínt, egy kis pluszt tudnak adni az utazásukhoz. Az erdélyi közönségen kívül sok magyarországi hallgatójuk is van, és kaptak már olyan üzenetet, amiben elújságolták nekik, hogy a tartalmaik alapján állították össze a kirándulási útvonalukat, és autókázás közben meghallgatták a hozzájuk passzoló podcasteket is. De természetesen az erdélyi hallgatók közül is terveztek már city break-et a műsoruk alapján, sőt a Kolozsvári Magyar Napok alatt még személyesen is oda mentek megköszönni az élvezhető beszélgetéseket.

Bea elmesélt még egy visszajelzést, ami nagyon szépen igazolja azt, mit akartak ezzel a műsorral elérni már az első perctől: „Hallgatja egy néni a podcastünket abban a faluban, ahonnan én származom. És nemcsak hallgatja, hanem kijegyzeteli a számára érdekes információkat. Volt már olyan keresztrejtvényes megfejtése, amit azért tudott, mert előtte kiírta magának a podcastből”. A lényeg, hogy mindenféle ember megtalálja magát ebben a podcastben, hogy minél többeknek felkeltse az érdeklődését. Egy másik megható visszacsatolás egy külföldön élő hallgatótól érkezett, aki egyébként kolozsvári származású, és a honvágyát csillapítja azzal, hogy Hetedhét Erdélyt hallgat, hiszen jól esik neki helyi történetekkel nosztalgiázni.

Nem a toplistás hétvége a legnagyobb büszkeség

A készítők büszkék arra a momentumra, amikor podcastjük bekerült egy hétvégére az Apple Podcast Top 10-es listájába, ami részben egy jól sikerült együttműködésnek is köszönhető. Nagy rajongójuk a Hihetetlen Történelem nevű magyarországi podcastnek, ami tulajdonképpen inspirációként szolgált a saját műsor indulásánál: tetszett, ahogy érdekes történelmi témákkal sok embert elérnek. A kapcsolat később még szorosabb lett, hiszen Bea részt vett egy workshopon, amit épp a Hihetetlen Történelem csapata tartott, így adta magát, hogy készítsenek egy közös epizódot is. Sikerült kiválasztaniuk egy olyan témát, amivel mindkét fél szívesen foglalkozott: Az erdélyi dinoszauruszokat felfedező Nopcsa báró tragikus története. A közös adásnak is nagy szerepe volt abban, hogy a magyarországi hallgatók jobban rátaláltak a podcastre, és bár nem feltétlenül ez az epizód került be a Top 10-be, hanem egy későbbi, mégis egyértelműen érezhető volt a hatás. A toplistás helyezés amúgy is egy elég összetett dolog, sok tényező számít bele, és elég gyorsan változik is, de ettől függetlenül ez a hétvége mindenképp egy nagy mérföldkő volt a podcast életében.

Amire viszont ennél is büszkébb Bea és Viki, hogy bár nem tudják mindig tartani magukat a havi két megjelenéshez az állásuk vagy éppen a gyereknevelés miatt, mégis van egy hallgatói bázisuk, aki rögtön meghallgatja az új epizódokat, akár három hét, akár egy hónap után érkezik is az. „Nagy a bizalom a hallgatóság részéről, hiszen egy-másfél órán keresztül beengednek az otthonukba, az autójukba, a gondolataikba. És nem az van, hogy elkezdik hallgatni és elkapcsolják, hanem szépen látszik a kis elemzési grafikonokon, hogy végighallgatják” – osztotta meg Viki.

Élhetővé tenni azt, amit most szerelemből csinálnak

Bár kétségkívül szeretnek beszélgetni egymással, szeretnek vagány témákról sztorizgatni, és azt is szeretik, hogy ennyien hallgatják őket, de emögött a lelkesedésből elkezdett projekt mögött rengeteg munka van. Talán sokan bele sem gondolnak, hogy egy-egy epizód elkészítéséhez több órát készülnek, információkat gyűjtenek, időbe telik, ameddig felveszik, majd a felvett anyagot meg kell vágni, sőt a közösségi médiában is futtatni kell, posztolni kell róla, és hírlevelet is készítenek mellé, ami extra infókkal és megélésekkel van tele. Ezeket mind összeszámolva sok órás melójuk van benne a lányoknak, illetve segítőiknek is, és természetesen mindezt ingyen és bérmentve teszik.

Bea a gyereknevelési szabadsága előtt a Kolozsvári Rádió munkatársa volt, egy ideig ott rögzítették az epizódokat, de egy éve kialakítottak egy otthoni stúdiót, ahonnan sokkal kényelmesebb felvenni a podcasteket, akár a baba mellett is. Az otthoni hangrögzítésben óriási segítségük Sebők Botond, a „házi hangmérnökük”, és Bea testvére, Kristály Orsolya az utómunkában, a vágásban segít.

És bár kedves visszajelzésekből töltődni lehet, viszont nem adnak érte kenyeret a boltban, így az a tervük, hogy a háttérben dolgozókat és saját magukat is honorálni tudják majd a projekt miatt. Vágynak arra, hogy – még ha kis mértékben is, de – megtérüljön a sok órás munkafolyamat, amit a műsorok elkészítésébe fektetnek. Ebben pedig szintén a hallgatói közösségükre alapoznának, tőlük várják a támogatást. Terveznek extra epizódokat készíteni az előfizetőiknek, illetve nyitottak mindenféle közreműködésre, amelyben az lehet a feladatuk, amit eddig is szívesen csináltak: felkészülnek egy műemlékből, személyiségből, korszakból, és élvezhető tartalomként tárják a hallgatók elé.