banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Felkerült Verespatak az UNESCO Világörökségi Listájára

Felkerült a verespataki római kori bánya helyszíne az UNESCO Világörökségi Listájára, jelentette be kedden Tian Xuejun, a Világörökség Bizottság 44. kibővített ülésszakának elnöke. A világörökségi státusz azoknak kedvez, akik ellenzik az aranybányászat újraindítását a térségben.

A Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) javaslatára a verespataki bánya a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is felkerült. Ez azt jelenti, hogy ajánlják egy nemzetközi szakértői bizottság összeállítását, amely megállapítja a helyszín konzerválásához szükséges lépéseket, hogy az lekerülhessen erről a listáról.

A verespataki bányászati kultúrtáj napra pontosan 65 évvel azután került fel a világörökségi listára, hogy Románia csatlakozott az UNESCO-megállapodáshoz, emelte ki közleményében az Országos Örökségvédelmi Intézet.

Romániából eddig a Duna-delta, a horezui kolostor, a moldvai kolostorok, a máramarosi fatemplomok, a segesvári vár, a szász erődtemplomok – köztük a székelyderzsi unitárius erődtemplom –, a dák erődítmények és a Kárpátok ősbükkösei kerültek fel a világörökségi listára.

A döntést azonnal üdvözölte közösségi oldalán Klaus Iohannis államfő. Úgy vélte: Verespataknak a hatóságok és a szakértők összehangolt erőfeszítései révén a helyi örökség bemutatásának és a bányavidék fenntartható fejlődésének a példájává kell válnia.

A kormánykoalíció második legnagyobb pártja, az USR-Plus közleményében azt hangoztatta: az UNESCO döntésével a helyi közösség esélyt kap arra, hogy az örökség megőrzésére építve fejlődhessen, számolt be az MTI.

Verespatak polgármestere, a PNL színeiben megválasztott Eugen Furdui azonban elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. A polgármester úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter úgy vélte: a döntés lehetőséget biztosít a turizmus fenntartható fejlesztésére a térségben. A tárcavezető éppen Verespatakon tartózkodott kedden, hogy számba vegye a múlt heti árvizek pusztításait.

Verespatak védetté nyilvánításának folyamata kilenc éve kezdődött, amikor az országos műemlékbizottság javaslatára a kulturális és a környezetvédelmi tárca értesítette az UNESCO párizsi világörökség-központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. A 2016. decemberi választásokon győztes Szociáldemokrata Párt kormánya azonban egy évvel később visszavonta a javaslatot. Mihai Tudose miniszterelnök azzal indokolta a gesztust, hogy a világörökségi cím megszerzése kedvezőtlenül érintette volna Románia érdekeit a Gabriel Resources-szal folytatott perben. A kanadai cég 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért 15 év huzavona után sem nyithatta meg Verespatakon tervezett ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, amelytől 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését remélte. 2020 elején Ludovic Orban kormánya újraindította a Verespatak és környéke világörökséggé nyilvánítását célzó eljárást az UNESCO-nál.

(Címlapkép: RosiaMontana.Community/Facebook)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_y97vR58b_970x250.png

Kapcsolódók

Kimaradt?