FRISSÍTVE - Leállította a kormány Verespatak UNESCO világörökségi jelölését

FRISSÍTVE: Leállította a román kormány azt az eljárást, amelynek nyomán Verespatakot felvehették volna az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségeinek listájára – adta hírül szerdán a G4media.ro hírportál. FRISSÍTÉS: Románia UNESCO-nagykövete szerint a román állam és a Gold Corporation közötti per lezárulása után folytatódnia kellene a jelölési eljárásnak.

A portál Adrian Cioroianutól, Románia UNESCO-nagykövetétől értesült arról, hogy a külügyminisztérium a bukaresti kulturális szaktárca kérésére leállította a folyamatot, és a jelölés visszavonását kérte.

Verespatak védett kulturális örökségi listára való felkerülését június végén kellene tárgyalnia az UNESCO Világörökség Bizottságának. Cioroianu szerint a jelenlegi bukaresti kormány nem ért egyet a felterjesztéssel mindaddig, amíg folyamatban van a román állam és a Verespatakon aranybányát nyitni szándékozó kanadai Gold Corporation közötti kártérítési per, amelyben a kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól.

A bukaresti kormány eddig hivatalosan nem jelentette be a védetté nyilvánítási folyamat leállítását, de a kabinet több tagja már tavaly egyet nem értését fejezte ki a felterjesztéssel.

A procedúrát a Dacian Cioloș volt miniszterelnök vezette szakértői kormány kulturális minisztere, Corina Șuteu kezdeményezte 2016 januárjában. Șuteu a Cioloș-kabinet mandátuma utolsó napjaiban terjesztette fel az UNESCO-hoz a javaslatot.

Hegedüs Csilla: jó lett volna Verespataknak ez a nemzetközi védettség

FRISSÍTÉS: „Bár nem az UNESCO világörökségi listáján áll vagy bukik Verespatak és környékének jövője, mindenképp jót tett volna neki ez a nemzetközi védettség” - mondta a Maszolnak Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető elnöke, egykori kulturális miniszter és örökségvédelmi államtitkár a kormány döntésére reagálva. Ugyanakkor emlékeztetett arra: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kulturális miniszteri mandátuma idején került fel Verespatak ókori római, illetve modern része a hazai műemlékek listájára, amelynek köszönhetően az UNESCO-iratcsomót is összeállíthatták.

„Verespatak estében, úgy látom, egy olyan átfogó tervre lenne első sorban szükség, amely az ottani épített örökséget a turisztikai lehetőségek kiaknázásával együtt érvényesíti. Az sem mellékes, hogy egy ilyen komplex tervet mennyire éreznek magukénak a helyiek, hiszen enélkül mindenféle elképzelés kényszerű és mondvacsinált csupán. Ha valamennyi érintett döntéshozó közösen tenne azért, hogy az a gyönyörű hely ismét életteli környezetként kerüljön vissza a köztudatba, akkor még talán az is mellékes lenne, hogy szerepel-e az UNESCO örökségvédelmi listáján. Lássuk tehát a fától az erdőt” - summázott az RMDSZ örökségvédelmi szakembere.

Az erdélyi Érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen, ezért a román parlament 2014 júniusában elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.Előtte a vállalat 15 évig próbálkozott a szükséges engedélyek kiváltásával. Különböző beruházásokat el is végeztek, ezért a kanadaiak a Világbank egyik kereskedelmi bíróságához folyamodtak és jelentős összegű kártérítést követelnek.

UNESCO-nagykövet: a per lezárulása után folytatódnia kellene az eljárásnak

FRISSÍTÉS: A Verespatak-dosszié továbbra is az UNESCO-nál van, az lenne a természetes, ha a román állam és a Gabriel Resources vállalat közötti per lezárulását követően folytatódna a világörökségi felterjesztéssel kapcsolatos eljárás - mondta Románia UNESCO-nagykövete, Adrian Cioroianu az Agerpres hírügynökségnek. 

A Világörökség Bizottság a tervek szerint a június 29-e és július 2-a között sorra kerülő, 42. ülésszakán döntött volna a Verespatak-dossziéról.

A címlapfotó forrása: abrudinfo.ro

Kapcsolódók

Kimaradt?