Július 25-én ülésezik az UNESCO bizottsága, amely a világörökség részévé nyilváníthatja Verespatakot és környékét, hacsak a bukaresti kormány vissza nem vonja a felterjesztését. A kabinet képviselői cáfolják, hogy létezne ilyen szándék, ám a liberálisok megosztottak a kérdésben, sőt maga a Florin Cîţu miniszterelnök is ingadozik.

Újabb nézetkülönbség borzolja a kedélyeket a kormánykoalícióban: Verespatak világörökséggé nyilvánítása. Június végén röppent fel a hír, hogy a kormány az eredetileg 2016-ban elindított – majd 2018-ban leállított – felterjesztés ismételt visszavonását tervezi helyi (Fehér megyei) döntéshozók nyomására. Mint kiderült, a híresztelések nem teljesen alaptalanok. Florin Cîţu miniszterelnök június 28-án azt nyilatkozta, hogy „nem született döntés” a román álláspontról, megerősítve ezzel, hogy a kormány valóban fontolgatja a dosszié leállítását.

Verespatak védetté nyilvánításának folyamata kilenc éve kezdődött, amikor az országos műemlékbizottság javaslatára a kulturális és a környezetvédelmi tárca értesítette az UNESCO párizsi világörökség-központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. A 2016. decemberi választásokon győztes Szociáldemokrata Párt kormánya azonban egy évvel később visszavonta a javaslatot. Mihai Tudose miniszterelnök azzal indokolta a gesztust, hogy a világörökségi cím megszerzése kedvezőtlenül érintette volna Románia érdekeit a Gabriel Resources-szal folytatott perben. A kanadai cég 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért 15 év huzavona után sem nyithatta meg Verespatakon tervezett ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, amelytől 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését remélte. 2020 elején Ludovic Orban kormánya újraindította a Verespatak és környéke világörökséggé nyilvánítását célzó eljárást az UNESCO-nál.

A miniszterelnök pártjának egyes politikusai nyíltan szorgalmazzák a Verespatak-pályázat visszavonását, legalábbis jelenlegi formájában, amint azt a Libertateának nyilatkozva hangsúlyozták. Egyébként állítólag egyetértenek azzal, hogy az egykori római kori bányák felkerüljenek a világörökségi listára, de kifogásolják, hogy a felterjesztés tartalmazza az aranykitermelés tilalmát.

Az említett csoport egyik hangadója nem más, mint Eugen Furdui, Verespatak polgármestere, aki bírálói szerint hosszú évek óta minden lehetséges eszközzel gátolja a település „alternatív fejlesztését”, azzal az alig titkolt számítással, hogy ha a helybéliek nyomorban élnek, mert nincsenek munkahelyek, nőhetnek a bányanyitás esélyei.

„Verespatak polgármesterével közösen javasoltuk, hogy vonjuk vissza a dossziét, még ha veszítünk is, és terjesszük be újra jövőre úgy, ahogy kell, azaz senki ne nyúlhasson hozzá a régészeti helyszínekhez, de a térség gazdasági fejlődését se gátoljuk. Kértük a dosszié visszavonását és újbóli beterjesztését, mert ami eddig történt, az marhaság” – érvelt Sorin Bumb Fehér megyei PNL-s szenátor, a parlament UNESCO-bizottságának a tagja.

A testület június 20-án, az UNESCO világörökségi bizottsága ülésére készülve vitát szervezett a román álláspontról. Az eseményen jelen volt Eugen Furdui is, aki követelte, hogy Románia kérje „a döntés elhalasztását a régészeti terület határainak újrarajzolása érdekében”. Állítása szerint a román kormány által előterjesztett dokumentumokban Verespatak és a szomszédos völgyben fekvő Szarvaspatak (Corna) csaknem teljes területe országos fontosságú régészeti helyszínként van feltüntetve, ami a jövőre nézve is ellehetetleníti az altalajkincsek kiaknázását. A parlamenti bizottság végül nem jutott közös nevezőre az ülés tárgyát, vagyis a román álláspontot illetően, de nem is ez volt a célja, legalábbis az ülést követően kiadott közlemény szerint, amely hangsúlyozza, hogy „az UNESCO vonatkozásában Románia döntéseit a kormány hozza meg”.

Az ügyben megszólaló civilek érdekes párhuzamra hívták fel a figyelmet. Meglátásuk szerint Florin Cîțu miniszterelnök ma ugyanúgy érvel, ahogy annak idején Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő tette, amikor 2013-ban előterjesztette az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetét – amely hónapokon keresztül tartó tüntetéssorozatot váltott ki –, de kijelentette, hogy képviselőként a jogszabály ellen fog szavazni. Florin Cîțu a koalíciós pártok múlt heti egyeztetése előtt úgy fogalmazott: keresik a megoldást, hogy Verespatak a világörökség részévé váljon, de az aranykitermelés is elindulhasson.

Időközben úgy tűnik, megtalálták a megoldást, legalábbis a művelődési miniszter szerint. Bogdan Gheorghiu biztosította a tiltakozó civileket, hogy a kormánynak nem áll szándékában visszavonni Verespatak jelölését, és így Verespatak felvétele a világörökségi listára jobbára csak formalitás. Azt is hozzátette azonban, hogy „az UNESCO-felvétel és a bányászat nem zárja ki egymást”. Holott, mint ismert, a ciántechnologiás aranykitermelés ellenzői éppen abban a reményben szorgalmazták Verespatak felvételét az UNESCO világörökségi listájára, hogy a nemzetközi védelem egyszer s mindenkorra lehetetlenné teszi a Gabriel Resources által megálmodott bánya megnyitását.