Az elsőt az Erdélyi-szigethegységben emelték romániai buddhisták, Kőrösi tisztelői a szülőfalujába álmodták meg a másodikat.

Elkészült az első erdélyi sztúpa, adta hírül a napokban az actualdecluj.ro. A buddhista szakrális építmény Kolozs megyében, a Bánffyhunyad közelében fekvő Tarányoson áll, magánterületen. A vallási építmény felállításának kezdeményezője és tulajdonosa a kolozsvári White (fehér) Mahakala buddhista közösség. A munkálatokat javarészt a közösség tagjai végezték egy buddhista tanító, Tenzin Gendün irányítása alatt.

Ez nem csupán Erdély, hanem egész Románia első sztúpája, azonban van rá esély, hogy a nem túl távoli jövőben egy második is épüljön, s épp Székelyföldön. Ennek a sztúpának az ötlete Csernátoni Lórándtól, a háromszéki kulturális és környezetvédelmi szervezet, a Lármafa Egyesület vezetőjétől származik.  

Csernátoni nagy tisztelője Kőrösi Csoma Sándornak, akinek az emléke előtt tisztelegve szeretne egy sztúpát felállítani a szülőfalujában, Csomakőrösön. Ez egyúttal egy kulturális kapcsolódási pont lenne a székelység és a tibetiek között. Elmondása szerint a projekt még nagyon kezdeti szakaszában van, első lépésben a helyi közösséget kell meggyőzni arról, hogy nem a helyi hagyományok ellen irányuló szektás támadásról van szó, s egyelőre nem megoldott a finanszírozása sem.

Budapest, Tar, Bükkmogyorósd, Vung Tau

Magyarországon, ahol a buddhizmus sokkal elterjedtebb, mint Erdélyben, jópár sztúpát állítottak az elmúlt évtizedekben, közülük többet is a nagy erdélyi vándor és tudós emlékének szentelve. A legismertebb és a leglátogatottabb a Nógrád vármegyei Taron található, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark területén álló 13 méter magas sztúpa.

Ezt a hivatalos egyházi státussal rendelkező Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség építette. Felavatására névadója halálának 150-ik évfordulóján, 1992-ben került sor, a Nyugaton legismertebb buddhista szellemi vezető, a Dalai láma szentelte fel. „Ez a sztúpa azért épült, hogy a békét, a boldogságot és a jólétet megteremtse és megszilárdítsa a világ minden lénye számára” – olvasható a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség honlapján. Az emlékparkban van egy, Csoma életét és munkásságát bemutató emlékpavilon is.

A Kőrösi Csoma Sándorhoz kapcsolódó legelső magyarországi szakrális építmény nem a tari volt, hanem az, mely Budapest XV. kerületében, egy családi ház kertjében áll. Ez kb. négy méter magas, a Magyar Boddhiszattva sztúpája nevet viseli, és 1982-ben állították.

A harmadik, Kőrösi emlékének szentelt magyar sztúpa Borsos-Abaúj-Zemplén vármegyében, Bükkmogyorósd község határában van. Ennek az építtetője a Tan Kapuja Buddhista Egyház, és 1987-ben lett felavatva a „Nyugati tanítvány” tiszteletére, ahogy Körösi Csoma Sándort a tibetiek elnevezték.

A székely világjáró tudósnak a világ másik felén, Vietnámban is van egy sztúpája, a Mekong deltavidékén, Vung Tauban. Ezt a hétméteres építményt a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet kezdeményezésére állították, 1972-ben felavatták fel. A felújítása 2024 februárjában fejeződött be.

Ki is az a boddhiszattva?

Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatban kering egy olyan téveszme, hogy miután Tibet – jelenleg indiai fennhatóság alatt álló – Ladak tartományában éveken át tanulmányozta a buddhizmust, maga is annak követőjévé vált. Ez nem egyéb puszta spekulációnál, mivel egyetlen Kőrösihez köthető dokumentum sem támasztja alá, az azonban tény, hogy 1933-ban Tokióban, a Taisho Egyetemen szentté avatták.

Az akkori esemény azonban sokkal inkább kulturális és politikai jellegű volt, mintsem vallási, egyrészt a magyar–japán közeledésbe illeszkedett bele, másrészt a szentté avatás jelképes gesztusával Kőrösi hatalmas tudományos eredményei előtt tisztelegtek. A buddhizmusban nem létezik olyan részletekbe menően szabályozott szentté avatási procedúra, mint a katolicizmusban. Ráadásul a buddhizmus egy nagyon kevéssé intézményesült vallás, mely irányzatok, azokon belül pedig iskolák tucatjaira tagozódik, és nagyrészt nélkülözi a szervezeti hierarchiát, amit a szellemi vezető-tanítvány kapcsolat helyettesít.

Kőrösi Csoma Sándort ugyanakkor joggal lehet bodhiszattvának tartani, mivel a buddhizmusban a tágabb értelemben vett szentség kijár olyanoknak is, akik nem buddhisták, de sokat tettek a lények érdekében. Kőrösi fáradhatatlan munkával, elképesztő nehézségek árán állította össze az első tudományos igényű tibeti–angol–szanszkrit szótárat és tibeti nyelvtant, több tibeti tárgyú tanulmányt írt, s egy angol nyelvű munkát Buddha élete és tanításai címmel. Mindezek miatt a buddhisták azt az embert tisztelik személyében, aki a tibeti buddhizmust és kultúrát hozzáférhetővé tette a Nyugat számára. Helyénvaló volna, ha szülőföldjén is őrizné egy sztúpa az emlékét.