Rendhagyó eseménnyel, az impozáns Csoma Emlékközpont és Népfőiskola épületének átadásával vette kezdetét hétfőn, Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor születése 240. évfordulóját ünneplő hatnapos programkavalkád.

A 34. Csoma Napok nyitórendezvényén két évszázados adósságot törlesztettek a háromszéki születésű nyelvtudós és Kelet-kutatóval szemben, ugyanis a központ célja Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára, életművének, és a vele kapcsolatos szakirodalom ismertetése.

A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60-70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és 5 vendégszobát is magába foglal. A Csoma Emlékközpont létrejöttének gondolatát több mint 30 éve fogalmazta meg Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke majd Magyarország kormánya karolta föl a központépítés ügyét, mely 422 millió forint, azaz 1,08 millió euró támogatásból épülhetett fel a református egyházközség által adományozott telken.

Ne csak a sírt látogassák, hanem a bölcsőt is

A Csoma Emlékközpont és Népfőiskola avatóját szándékosan időzítették április 8-ra, amikor 88. születésnapját ünnepli Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke, a központ megálmodója. Gazda József felidézte, hogy 1990 óta szervezik a Csoma-napokat, melyre a háromszéki fürdővárosba sereglettek a magyar múlt kutatói és mindeddig 920 előadás hangzott el Kőrösi Csoma Sándor kapcsán. Gazda József szociográfus, művelődésszervező már 1992-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékezők ne csak Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírját látogassák, hanem szülőföldjét is.

„Ne csak a koporsót emlegessük, hanem próbáljuk meg ébren tartva ringatni a bölcsőt is, itt is találkozzunk” – mondta Gazda József, aki felidézte, hogy a központ létrejöttének története harminc évet ölel fel, míg magyar állami támogatással idén tavaszra elkészült a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola háza. Rámutatott: a háromszéki fürdővárost évente 50-60 ezer turista látogatja, és a Csoma emlékközpont „a szülőföld dicsőségét” hivatott átsugározni a három kilométerre lévő szülőfalura, Csomakőrösre is.

Kőrösi Csoma Sándor híd volt Kelet és Nyugat között

A 34. Csoma Napok nyitórendezvényén mondott ünnepi beszédében Csák János, Magyarország kulturális és innovációs minisztere rámutatott: Kőrösi Csoma Sándor a Háromszéki medencéből indulva jutott el a Himalájába. Az erdélyi tudós húsz nyelven tudott, és elsőként alkotta meg a tibeti-angol szótárt és publikálta a tibeti nyelvtant. „Mi sem lennénk itt ma, hogyha nem állnánk olyan óriások vállán, mint Kőrösi Csoma Sándor” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a magyaroknak akkor van esélyük a sikerre, ha „térben és időben messzire látnak”.

Kőrösi Csoma Sándor híd volt Kelet és Nyugat között, és mi, magyarok is híd vagyunk Kelet és Nyugat között. A híd pedig azt jelenti: „megértem magamat, és megértem a környezetemet”, fogalmazott Csák János. Hozzátette: a Csoma-emlékközpont akkor lesz tele élettel, ha megtelik tartalommal és közösség is épül, hogyha ebből a házból minél több tudás és ismeret sugárzik majd ki.

„Kőrösi Csoma Sándor hazája nagy elődeit kereste és ő maga lett egyik nagy elődünk”, fogalmazott Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat elnöke rámutatott: Kőrösi Csoma Sándor egész életében erdélyi székelyként határozta meg magát, ebben is „következetes, konok és kitartó volt”. „Erdélyi székely volt, van és lesz mindig ebben a tájhazában” – húzta alá a tanácselnök.

Csernyus Lőrinc építész ismertetője és Gyerő József kovásznai polgármester köszöntője után az épületre Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Az ünnepségen átadták a Csoma-emlékérmet Csák János miniszternek.

Az újonnan avatott emlékközpontban megnyílt az első Csoma-témájú kiállítása is. A Térképes utazás Kőrösi Csoma Sándorral címet viselő, Csoma útját bemutató tárlat a Magyar Földrajzi Társaság Térképészeti Szakosztályának 150. évfordulójára született, és erdélyi vándorlása után érkezett Kovásznára. Utolsó állomásaként, ugyanis a kiállítás anyagát az újonnan avatott központnak adományozták a készítői. A térképgyűjteményt a tárlat tervezője és kurátora, dr. Török Zsolt Győző, az ELTE Térképészeti Intézetének professzora ismertette a központavató ünnepségen.