Országos szinten az irodalom a könyvpiacnak csak kevéssel több, mint negyedét adja.

Dinamikusan nő a hazai könyvpiac, de a legnagyobb szegmensét nem az irodalom teszi ki, írja a Business Magazin. A Bookzone kiadó által végzett felmérés adatai szerint tavaly több mint kétszer annyit költöttünk könyvekre, mint négy évvel korábban. 2020-ban a romániai kiadók teljes árbevétele 120 millió euró volt, egy évre rá 150 millió, 2022-ben 180, 2023-ban 220, tavaly pedig már 250 millió euró.

Ebben az összegben azonban benne vannak a tankönyvek is, melyeknek a piaca meghaladja a 80 millió eurót. Ezektől eltekintve a legnagyobb, hozzávetőleg 59 százalékos piaci részesedéssel a non-fikció rendelkezik, mely kategóriában az egészséggel, az egészséges táplálkozással, az önismerettel, a vallásos témájú és a spiritualitással foglalkozó köteteket keresik leginkább. Az irodalom piaci részesedése 27 százalék, a gyerekkönyveké pedig 14 százalék.

„Az olvasás ismét menő lett. Néhány évvel ezelőtt azok, akik olvastak, könnyen váltak élcelődés céltáblájává, s kapták meg a könyvmoly jelzőt, napjainkban azonban a széles körű ismeretek és a gazdag szókincs megbecsülésnek örvend. (…) A romániaiak ismét felfedezték az olvasás örömét” – mondja Florin Enceanu, a Bookzone egyik alapítója. Állítása szerint az egyik legdinamikusabban fejlődő szegmens a gyerekkönyveké, ugyanis egyre több szülőben tudatosul, hogy mekkora szerepe van az olvasásnak a gyermekek értelmi-érzelmi fejlődésében.

Az online kereskedelem fellendülése is pozitívan hatott az ágazatra, sokkal egyszerűbbé vált a kínálat áttekintése és a könyvek beszerzése. Florin Enceanu elismeri, hogy a piac bővüléséhez az olvasási hajlanóság növekedése mellett az infláció is hozzájárult, hiszen a nagyobb árak növekvő árbevételt eredményeztek.   

„A Romániában megjelenő könyvek átlagos példányszáma, a szerződés teljes időtartama alatt, ami általában 5 év, 4-7 ezer” – mondja a kiadóvezető. Hozzáteszi, hogy az utóbbi években voltak olyan egészséggel foglalkozó és vallásos témájú könyvek a piacon, melyek 100 ezernél több példányban keltek el.

A digitalizáció ezen a területen is érezteti a hatását, de a hangoskönyvek piaci részesedése egyelőre a 10 százalékot sem éri el. A szakember véleménye szerint még sokáig a nyomtatott könyv fogja dominálni a piacot: „Sokak számára az olvasás nem csak a tartalomról szól, hanem magáról az élményről”.

A magyarországi könyvpiacon eltérő dinamika érvényesül, mint Romániában. A (MKKE) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben duplaannyi könyvet adtak ki, mint 1989-ben, 17 776-ot, szemben a 33 évvel korábbi 7599-cel, azonban a piac zsugorodott az elmúlt másfél évtizedben. A csúcsot 2008 jelentette, amikor az olvasók 67,6 milliárd forintot hagytak a könyvesboltokban, míg 2022-ben 59,5 milliárdot. Ebben az összegben nincs benne az a pénz, amit tankönyvekre költöttek. Ebben az időszakban 2013 jelentette a mélypontot 44 milliárddal, de akárcsak idehaza, az árbevétel azóta bekövetkezett növekedéséhez Magyarországon is nagyban hozzájárult az infláció.