Nemrég fedeztük fel, hogy Izlandon külön szóval jelölik a karácsonyi könyvajándékozás, illetve kandalló melletti olvasás szokását. „Jolabokaflodra” hívjuk tehát olvasóinkat: a Maszol munkatársai kedvenceiket ajánlják a nemrég megjelent vagy frissen felfedezett, magyarul is elérhető könyvtermésből a karácsony és szilveszter közötti pihenéshez.

„Anya, mesélj a boldogságról” – így Leám egyik este. S bár tudtam, mire gondol, viccesen visszakérdeztem: „Hát az hol van, te Lea?!” Mire ő: „A könyvben, anya”. Pontosabban Boldizsár Ildikó gyűjteményében, az Esti mesék a boldogságról címűben (Móra Kiadó, 2017). Az indonéztől a svájci népmesén át Oscar Wilde alkotásáig gyűjti egybe a „boldogságot”, ami mesébe foglalható. Felnőtteknek is ajánlom, gyermekek számára úgy 5-6 éves kortól élvezetes a könyv egészében.Gergely Edó Vadkéken táncoló elefántok (Ábel Kiadó, 2016) című jegyzetgyűjteménye nagyszerű olvasmány ünnepekkor: sms-ben kommunikáló, türelmetlen világba „ír bele” különböző témájú, különleges mélységű szösszeneteket, amelyek fő erénye a továbbgondolhatóság. Itt van például az ajándék/ünnep témájúból egy részlet: „Jönnek az ünnepek, ilyenkor sok haszontalan ajándékot kapunk. Ne törődj velük, mert csak jól felbosszankodsz. Hanem inkább, ha kell titokban, mustráld meg egy kicsit szíved lángjának fényénél az ajándékozót. Lásd, a sok minden ellenére, amin ő is keresztülment, ő is ajándéka az életnek, éppen úgy, mint te. Ehhez semmi mást nem kell tenned, csak fókuszt váltanod, arról, hogy én kapok ajándékot, arra, hogy egy ajándék-ember találkozik egy másik ajándék-emberrel” – írta Edó épp egy ilyen karácsony táján. És amikor az ajándékot leginkább reálértékben mérjük, nagyon elkel egy ilyen emberközpontú szemlélet. (Bartha Réka)Tompa Andrea Omertája (Omerta – Hallgatások könyve. Jelenkor, 2017) szinte magától értetődő választás, szerintem aki el akarta olvasni az idei Libri-díjas regényt, az már valószínűleg megtette, mert akkora híre volt nálunk és Magyarországon egyaránt (A könyv kapcsán szervezett kolozsvári beszélgetésekről itt és itt írtunk). Így tehát elsősorban nem is az érdeklődés felkeltése a célom, hanem ha az elmúlt egy-két év fontos és szerethető könyveiről beszélünk – még ha szubjektíven is –, úgy gondolom, hogy az Omertát nem hagyhatjuk ki. A Hóhér háza és a Fejtől s lábtól - kettő orvos Erdélyben után Tompa Andrea ezen regénye is magával ragadja az olvasót, szimpatizál és empatizál a csodálatosan mesélő széki Kalival, a rózsanemesítő Vilmos által belelát az ötvenes évek erdélyi politikai rendszerébe, és árnyalja annak az egyénnek a képét, aki egyszer lepaktál a hatalommal, és utána tehetetlenül áll az előtt a lavina előtt, amit az az egy igen elindított. A kolozsvári Annuska és nővére, Eleonóra szerzetes élettörténetei szintén jó ideig bevésik magukat az olvasó emlékezetébe.Csalok egy kicsit, mert ha jól emlékszem, pont egy évvel ezelőtt estem neki Grecsó Krisztián új novelláskötetének, a Harminc év napsütésnek (Magvető Könyvkiadó, 2017), de azért ragaszkodtam beemelni ebbe az ajánlóba, mert olyan témákról szól, amelyek ezeken a vakációs hideg téli estéken a legtöbbünket foglalkoztatják: család, gyermekkor és egy kis karácsony. A szegvári születésű író itt is visszanyúl a vidéki gyökereihez, beszél a felnőtté válásról, a városi lét megszokásáról, Juszti mamájáról és a csajozásról. Szórakoztató és drámai történetek ezek egyszerre, és számomra ez tipikusan az a könyv, amire elsősorban a hangulata miatt fogok nagyon sokáig emlékezni. Még otthonosabbá teszi az ünnepet, ha lehetőségük van beszerezni, nagyon ajánlom a bejgli mellé. (Tasi Annabella)Vida Gábor eredetileg Nagy Erdély-regényt tervezett írni, ehelyett született meg az Egy dadogás története (Magvető Könyvkiadó, 2017), amely saját felnőtté válásáról (a dadogás leküzdéséről) szól kíméletlen őszinteséggel szembenézve a családdal, iskolával, katonasággal, az összes jellemformáló közeggel és tényezővel. Éppen ezáltal tapintott rá a lényegre, a fájó pontokra, amelyekről inkább nem szoktunk beszélni, de ha mégis sikerül, akkor az felszabadító erővel hat. Az Arad melletti Kisjenő és a székelyföldi Barót között több tér- és időréteg, különböző mentalitások, elfojtások, élethelyzetek ütköznek. A feldolgozatlan traumákkal, el nem ismert problémákkal terhelt „rendes család” viselkedési sémáiban, játszmáiban magára ismerhet az olvasó. Bármikor, de főleg év végén, a számvetések időszakában ajánlott olvasmány. A könyv csíkszeredai bemutatójáról itt írtunk.Európa nagyvárosai sosem voltak olyan elérhető távolságban, mint a fapados légitársaságok korában, Kosztolányi 1909 és 1935 közötti útirajz-gyűjteménye, az Elsüllyedt Európa (Rejtjel Kiadó, 1996) pedig ebben a könnyen szállítható kiadásban ideális olvasmány utazáshoz. Az író kelet- és nyugat-európai városokat keresett fel, jegyzeteiben pedig egyszerű emberekkel, de a római pápával vagy II. Vilmos császárral történt találkozásairól is beszámolt. A város számára maga a nemzetköziség, „az igazi emberi közösség diadala”. „Egy falu, egy kisközség tulajdon országomban idegenebb nekem, mint egy idegen város. Valahányszor városba érkezem, úgy tetszik, hogy haza érkezem” – írta Kosztolányi egy olyan időszakban, amikor Európa a „nemzeti túlzások” korát élte (Illyés Gyula fogalmaz így az 1943-as első kiadás előszavában) és éppen nem volt a helyzet magaslatán. Ma sincs, éppen ezért érdekes olvasni ezeket a benyomásokat. (Zsizsmann Erika)Bár a konteók szakirodalma meglehetősen sokszínű, elsősorban frissessége miatt ajánlom Krekó Péter szociálpszichológus Tömegparanoia. Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája (Athenaeum Kiadó, 2018) című könyvét, és azért is, mert hiánypótló munka a magyar nyelvű piacon. Tartalmát tekintve ötcsillagos: nemcsak aktuális és korábbi példákkal ismertet meg, hanem rávilágít a konteók és álhírek kapcsolatára, működésére, és arra is, hogy társadalmi szinten hogyan védekezhetünk ellenük. Egy doktori disszertáció nagyközönségnek szánt és felújított változata, fontos eszköz gyakorlott hírolvasóknak. Kedvcsinálónak korábbi interjúnkat érdemes elolvasni.Horváth Viktor Tankom (Magvető Könyvkiadó, 2017) című regénye számomra az utóbbi évek egyik legkellemesebb magyar szépirodalmi munkájának számít. Hogyan éli meg egy ötéves Csehszlovákia 1968-os lerohanását, aki saját magát főhadnagynak képzeli? Mi mindent hisz el a felnőtteknek, és mégis miért okosabb mindannyiuknál? Miközben olvastam, nem győztem szégyellni magam, hogy jókat röhögök. Kihagyhatatlan!

Péter László kolozsvári szociológus Forbidden Football in Ceausescu's Romania (Palgrave, 2018) című munkája nemrég magyarul is megjelent (Szabadság a hegyen. A közös meccsnézések társadalomtörténete a nyolcvanas évek Romániájában. Cluj University Press, 2018). Ma, amikor a túl sok hír és azok hitelessége jelent problémát, különösen érdekes olyan korszakról olvasni, amelyben valóságos társadalmi mozgalom alakult ki, ráadásul kockázatos, hogy egy futballmeccset megtekinthessenek az emberek. A könyv a nyolcvanas évek „hegyi meccsnézéseit” és az emögött levő társadalmi jelenségeket hozza közel az olvasóhoz, aki, ha idősebb, újraélheti a sötét nyolcvanas éveket, ha fiatalabb, rácsodálkozhat arra, hogy mekkorát változott a világ. (Kustán Magyari Attila)

A nemrég elhunyt szlovákiai magyar író, Grendel Lajos Négy hét az élet (Kalligram Könyvkiadó, 2011) című regénye 278 oldalas, kicsit szomorkás, pátoszmentes számvetés, finom, ironikus humorral átszőve, a felvidéki „magyar világ” eltűnéséről. Helyzetek, hangulatok, élmények, melyek nekünk, erdélyieknek is ismerősek. Grendel könyve rólunk is szól.

Vibrálóan izgalmas dialógus etikáról, szeretetről, gonoszságról, a másik ember elfogadásáról Feldmár András és Büky Dorottya Kapcsolatok könyve. Újabb útmutató tévelygőknek című írása (HVG Könyvek, 2018). Arról, hogy a szeretet nem vágy, a vágy pedig nem szeretet, hogy nem lehet nem szabadnak lenni, s a nyelv hipnotizáló erejéről. Gondolatébresztő könyv. (Pengő Zoltán)

Cseresznyevirágokat ábrázoló rózsaszín borító mögött merész, olvasmányos, ugyanakkor mélyen személyes történet bontakozik ki az olvasó előtt Colleen Hoover Velünk véget ér (It ends with us, Könyvmolyképző Kiadó, 2017) című könyvében. A regény elején Lily Bloom megismerkedik Ryle Kincaiddal, a jóképű és elbűvölő orvossal, miközben múltjának egy fontos szereplője is felbukkan életében. A népszerű amerikai írónő, Colleen Hoover azonban nem egy szirupos lányregényt írt, hanem saját szüleinek fájdalmas történetéből inspirálódott: az édesanyját rendszeresen verte az édesapja. „Néha az okozza a legtöbb fájdalmat, aki szeret” – áll a könyv fülszövegén, amely amennyire izgalmas és fájdalmas, olyannyira inspiráló és reménykeltő, hogy ki lehet lépni a családi erőszak csapdájából. Az idén elolvasott könyvek közül ez okozta a legnagyobb meglepetést könnyed stílusával, mégis komoly mondanivalójával, így az idei év egyik kedvence lett.2018 bizonyára fontos év Meghan Markle számára. Az egykori amerikai színésznő mára már Sussex hercegnéje, mióta bejelentette eljegyzését Harry herceggel, majd megtartották az év esküvőjeként is emlegetett nagy napjukat. Sokan kíváncsiak arra, hogyan tud beilleszkedni az egykori sorozatsztár a királyi családba. Andrew Morton – aki korábban a tragikus sorsú Diana hercegné életrajzát is megírta – Meghan – Hollywoodból a Buckhingham-palotába (Gabo Kiadó, 2018) című könyvében családtagok, a közeli barátok beszámolói által, ritkán látott fotók segítségével igyekszik megismertetni az olvasót Meghan hercegnével. A szerző részletesen bemutatja Meghan családjának történetét – helyenként könnyű elveszni a nevek és évszámok között –, de a kötet lapjairól az is kibontakozik, hogyan lesz a kezdő színésznőből népszerű sorozatsztár valamint humanitárius nagykövet, illetve Harry herceg menyasszonya. A könyv kissé talán elfogult, néha mintha egy tündérmese lenne Sussex hercegnéjének élete, melyben a jóság és a kemény munka elnyeri méltó jutalmát, de mindenképpen érdekes olvasmány nemcsak az angol királyi család kedvelőinek, hanem azoknak is, akik meg akarják ismerni az embert a címek és címkék között.

Egy békebeli családregény – ez Fábián Janka Emma szerelme című könyvének alcíme, amely az Emma-trilógia első kötete, ezt követi az Emma fiai, majd az Emma lánya, így áll össze az egész sorozatot tartalmazó Emma évszázada (Libri Könyvkiadó, 2017). Bár az alcím az első kötetre még érvényes, a további kötetek nem éppen a békebeli időket mutatják be. Kótay Emma (lánykori nevén Valkay) és családjának történetét ismerhetjük meg, akik átélnek számos történelmi eseményt: a magyar millenniumot, a XX. század beköszöntét, majd az első világháborút, a Horthy-korszak kezdetét, az 56-os forradalmat és 89-es rendszerváltást. A történész végzettségű írónő romantikus, ugyanakkor izgalmas, bonyodalmakkal teli cselekményt sző, miközben szerethető szereplőket teremt. Az 1000 oldalas trilógia nagyszerű olvasmány lehet a hosszú, téli estékre, amikor van időnk és kedvünk elmerülni egy ismeretlen, mégis nem túl távoli világban. (Szász Zsófia)