A múzeumok csúcsszerve jön létre a hat magyarországi kulturális intézmény holdinggá szerveződével felálló Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ által – hangsúlyozta Csák János kulturális és innovációs miniszter szerdán, a Hír TV Napi aktuális című műsorában.

Mint azt korábban megírtuk, hat kulturális intézményt, a Magyar Nemzeti Múzeumot, az Országos Széchényi Könyvtárat, a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a Magyar Természettudományi Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot és a Vendéglátóipari Múzeumot összefogó központ jön létre Budapesten Széchényi Ferenc Közgyűjteméyi Központ néven. A holdinggá szerveződött intézmények feje Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum, és a Magyar Nemzeti Múzeum frissen kinevezett főigazgatója lesz.

Kapcsolódó

Hat kulturális intézményt összefogó közgyűjteményi központ jön létre

Csák János kulturális és innovációs miniszter kedden hivatalosan is bejelentette, hogy Demeter Szilárd lesz a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója, és létrejön a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ is.

közgyűjtemény kultúra Magyar Nemzeti Múzeum Demeter Szilárd kulturális miniszter

Csák János kulturális és innovációs miniszter kiemelte, hogy az átalakítás nem lesz annyira radikális, mert a magyar identitást, a magyar kulturális örökséget és a magyar hagyományokat megjelenítő corpusba beletartozik mindaz, ami kifejezi az 1100 év magyar világát.

„Nem az intézmények a fontosak, hanem az, hogy az intézményekből a magyar identitás, a magyar üzenet hogyan juthat el a modernitásba” – fogalmazott a miniszter, aki hozzátette, hogy olyan mértékű áttörést szeretnének elérni, mint ami a tavalyi, az egész Kárpát-medencét bejárt Magyar Géniusz című vándorkiállítással sikerült – idézte a minisztert az MTI.

A Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrehozásáról a miniszter kiemelete: ehhez meg kellett találni a megfelelő embert és a megfelelő időt, ami most jött el, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának a pályáztatásánál. Mint mondta, Demeter Szilárd olyan tervvel állt elő, amely már többeknek eszébe jutott, például Klebelsberg Kuno kultuszminiszternek is az 1920-as években, hogy „miként lehet ezt az ütőképes, lándzsahegyként működő és hatékony közvetítését a magyar kultúrának létrehozni” – fogalmazott Csák János.

A miniszter célként jelölte meg, hogy a jövőben „minél több magyar és külföldi tudjon részesülni a magyar kultúra gyümölcseiből”. Elmondta, hogy rengeteg jó kiállítás van, melyekről nem lehet hallani, ugyanis a múzeumok nem képesek arra, hogy ezeket hatékonyan megmutassák. Ezért a jövőben olyan, a múzeumokat támogató marketing akciók lesznek, „melyek felkínálják a nézőknek azt a palettát, amelyet a magyar kultúra – az írott és a tárgyi örökség – fel tud kínálni”.

Csák János Klebelsberg Kunót idézve feladatként jelölte meg, hogy támogatni kell a magaskultúrát, a magyar nagy teljesítmények létrehozását, ezt nemzetközileg be kell mutatni, a nemzetközi nagy teljesítményeket ide kell hozni, de a legfontosabb, hogy el kell vinni a kultúrát a nemzet széles rétegeihez. Ez a feladat nem különböző különálló, hanem egy robosztus intézménnyel valósítható meg – fűzte hozzá a miniszter.

Csák János hangsúlyozta, hogy létrehoztak egy olyan programot, mely a 173 hazai járásra épít és amelynek részeként a nemzet nagy kulturális intézményei olyan csomagokat állítanak össze, melyekért nem kell feljönni Budapestre, hanem ezeket elviszik a járásközpontokba. Mint mondta, a program kísérleti szakasza április 30-án végződik 43 járásban és rendkívül sikeres lett.

„Nem csak Budapesten születnek meg a jövő alkotói, a jövő közönsége, a jövő mecénásai” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: a jövőbeli tehetségeket el kell érni, hogy alkotó vagy jó közönség, esetleg mecánás váljék belőlük.