Csák János kulturális és innovációs miniszter kedden hivatalosan is bejelentette, hogy Demeter Szilárd lesz a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója, és létrejön a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ is.

Hat kulturális intézményt, a Magyar Nemzeti Múzeumot, az Országos Széchényi Könyvtárat, a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a Magyar Természettudományi Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot és a Vendéglátóipari Múzeumot összefogó központ jön létre Budapesten Széchényi Ferenc Közgyűjteméyi Központ néven – jelentette be kedden Csák János kulturális és innovációs miniszter az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában. Itt erősítette meg azt a hírt is, miszerint L. Simon László távozása után hivatalosan is Demeter Szilárd lett a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója.

Kapcsolódó

Demeter Szilárd lesz a Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A szentegyházi származású Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi főigazgatója nyerte a pályázatot, amelyet L. Simon László távozása után a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára írtak ki.

Magyar Nemzeti Múzeum Budapest Demeter Szilárd kinevezés

Demeter Szilárdról elmondta: alapvetően filozófus, de azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióban, nagy intézményrendszert vezetett és aki megtartotta az irodalmi alkotóképességét is. „Mert a kultúra reneszánsz embert kíván. De olyat, aki nemcsak értelmezni képes, hanem megszervezni is képes a világot” – hangsúlyozta a miniszter.

A főigazgatója posztra pályázó tíz személy egyike azzal a forradalmi gondolattal állt elő, hogy ütőképes intézmény szükséges ahhoz, hogy a magyar örökséget, a magyar identitást megjelenítő, a régészetitől más tárgyi emlékeken keresztül irodalmi emlékekig egyben lehessen megmutatni – mondta Csák János. Kiemelte: ütőképes, jó intézményrendszerre van tehát szükség, amelytől azt várja, hogy az erőket egyesítve sokkal hatékonyabban tudja majd az átfedéseket megszüntetni, az erőforrásokat összehozni, kifejezni és megjeleníteni a magyar géniuszt – hozta nyilvánosságra az MTI.

„Szellemi és lelki egzisztenciális válság van, és ha nem lépünk, ha nem hozzuk össze az erőinket, akkor bajban leszünk” – mutatott rá. Csák János kiemelte: egy szellemi egzisztenciális veszélyhelyzetben hoznak létre egy olyan intézményt, amelynek a vezetője az erőt mintegy lándzsahegyként tartva képes kifejezni a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét nemcsak egy kiállításban, hanem az év minden napján. Kifejtette: a kultúra kötődést és tiszteletet is jelent, amelyet versenyképesen kell bemutatni az európai, a magyar emberi kötődéseinket vagy a keresztény kötődéseinket nem támogató alternatív kínálat ellen.

Csák János beszédéban kitért az úgynevezett térségi programok fontosságára is. Mint mondta, minden helyi közösségben vannak „motoremberek”, akik képesek mozgósítani a többieket, de erre rá lehet segíteni például egy levéltári foglalkozással. Jelenleg 43 járásban vannak ott különféle térségi programjaikkal és áprilistól már 83 járásban lesznek jelen. Hozzátette: akik a helyi kötődéseket nem becsülik a saját idejükben vagy a múltra visszatekintve, azokat úgy szokták hívni, hogy gyökértelenek. Azok nagy bajban vannak, ugyanis nem lesz, akihez forduljanak.

Beszélt a Határtalanul programról is, amelynek célja, hogy minden magyar középiskolás legalább egyszer a határon túli területekre is eljusson. Hozzátette: a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül rengeteg külhoni programot támogatnak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium például a Kolozsvári Magyar Napokat, a Vásárhelyi Magyar Napokat és a Brassói Magyar Napokat is. „Az én számomra nincs különbség magyar és magyar között. A Kárpát-medence a mi szálláshelyünk” – hangsúlyozta a műsorban a miniszter.

(Nyitókép: Demeter Szilárd/ Petőfi Irodalmi Múzeum)