banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Brâncuși-inspirálta alkotásokból nyílt kiállítás Szatmárnémetiben

Fotó: G. M. Zamfirescu Kulturális KözpontSzatmárnémeti képzőművészek kiállításával, Brâncuși-reprodukcióval és fazekas-workshoppal ünnepelték a képzőművészeti életben kiemelt jelentőségű napot, a világhírű román szobrász születésének évfordulóját.

Február 28-ig ingyenesen látogatható a Szatmárnémeti Képzőművészeti Múzeumban összeállított kiállítás, melyet a Brâncuși-nap alkalmából nyitottak meg, szatmári képzőművészek alkotásaiból válogatva. A Brâncuși-inspirálta alkotások mások mellett Adrian Golban, Aurelian Busuioc, Csilla Râpa, Gabriela Király, Herczeg Edwárd, Iancu Romaniu, Lola Belicciu, Mikló Antal Annamária, Mitroi Tímea, Radu Ciobanu, Reha Márk, Révész Csaba, Sălăjan Kinczel Mircea Ioan, Sebastian Iacobuț és Valer Sasu munkái.Fotó: G. M. Zamfirescu Kulturális Központ

A több mint 50 alkotást felvonultató kiállítás megnyitóján Dr. Liviu Marta, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója valamint Muhi Sándor grafikus, helytörténész Brâncuși munkásságát méltatták. A művész életútját bemutatva kiemelték: oly módon vált a modern szobrászat egyik úttörőjévé, hogy közben művészetével a népi hagyományok iránti tiszteletét fejezte ki.

Az ünnepi alkalomból az egyik legismertebb Brâncuși-mű, A hallgatás asztalának reprodukciója látható a múzeum udvarán.Fotó: Muhi Sándor

„Constantin Brâncuși remekművéről sokan, sokat beszéltek, de csak nagyon kevesen tudják, hogy miben áll ennek a rendhagyó alkotásnak a nagyszerűsége. A szobrász, amikor egy Gorj megyei nőszövetség 1934-35 telén felkéri, hogy készítsen emlékművet Zsilvásárhelyen az első világháborús hősöknek, olyan világszerte ismert alkotó volt, aki már évek óta folyamatosan részt vett reprezentatív tárlatokon Franciaországban, Svájcan, Angliában, az Egyesült Államokban. Mégis örömmel vállalta a feladatot, mert úgy érzi, hogy ezzel tartozik szülőföldjének. Ezúttal sem egy szokványos, mindenkinek tetsző, bevált megoldást választ, hanem a nehezebbet: egy olyan több elemből álló együtteshez készít terveket, amely kerülve minden szájbarágó, illusztratív megoldást, egyszerre szobrászati, építészeti, városrendészeti modern alkotás, amely a filozófián, valláson, az ősi anyagok, a népművészet és néphagyományok tiszteletén alapul. Brâncuși a hadba induló katona és hozzátartozói helyébe képzelte magát, és úgy építette fel immár kialakult szobrászi jelképeinek felhasználásával az emlékművet, hogy az a helyi hagyományok tiszteletén túl általános érvényű gondolatokat, üzeneteket közvetítsen életről, halálról, helytállásról, áldozatról, hazaszeretetről. Az együttes része A hallgatás (csend) asztala, A csók kapuja, A végtelen oszlop. Ha végigjárjuk az utat, A csend asztalánál átérezhetjük a hadba induló katonát búcsúztatók meditáló szomorúságát. Nem szokványos asztal, hanem hatalmas malomkőre emlékeztető, súlyos asztallap a homokórát idéző székekkel, olyan hely, amely csendre, hallgatásra készteti a körülötte ülőket” – magyarázta a megnyitón Muhi Sándor képzőművész és helytörténész.Fotó: G. M. Zamfirescu Kulturális Központ

A megnyitó nem csak a kiállított művek megtekintéséből állt: Sályi Róbert és Sályi Panna fazekasmesterek egy interaktív műhelymunka során avatták be a fiatalokat a fazekasság rejtelmeibe.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?