A népi kultúra, a közösségi összetartozás és a magyar jövőbe vetett bizalom állt a XIII. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok első napjának középpontjában. A pénteki rendezvénynek Magyarremete adott otthont, ahol a dél-bihari szórványmagyarság képviselői, hagyományőrzői és vendégei annak ellenére is együtt ünnepeltek, hogy az esti órákban időnként eleredt az eső. A háromnapos rendezvénysorozat szombaton családi programokkal folytatódik Köröstárkányban, ifjúsági kézműves foglalkozást tartanak Várasfenesen a tájházban, sportprogramokat Kisnyégerfalván, vasárnap pedig egyházi és kulturális eseményekkel zárul Belényesben.

A magyarremetei szabadtéri színpad körül péntek este a fellépők és a vendégek mellett egy olyan közösség is összegyűlt, amely immár tizenharmadik alkalommal ünnepli együtt a Fekete-Körös völgyének magyarságát. A pénteken megkezdődött és vasárnap estig tartó rendezvény első napja a népi kultúráé volt: a népviseleté, a néptáncé, a népdalé és mindazé a közösségi örökségé, amelyet a térség magyar települései generációról generációra adnak tovább.

A vendégeket és az ünneplőket Bálind György, a magyarremetei RMDSZ elnöke köszöntötte. A megnyitón Szabó József, a fejlesztési minisztérium miniszteri kabinetvezetője arról beszélt, hogy a közösségi élet és a fejlesztések akkor válnak igazán értékessé, amikor az emberek megtöltik őket tartalommal.

Elmondta: ékezésekor fiatal, népviseletbe öltözött legényeket látott pingpongozni a nemrég a fejlesztési minisztérium támogatásával megépített sportterem előterében. A jelenetben a modern világ és a hagyományok találkozását fedezte fel. „Örülök neki, hogy Magyarremetére ilyen fejlesztéseket tudtunk hozni, de annál is fontosabb, hogy élettel töltjük meg ezeket a fejlesztéseket” – fogalmazott. Hozzátette: a kultúrának mindenhol helye van, „ahol magyar hangot hallunk, és ahol magyar szív dobog”.

A XIII. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok főszervezője, Borsi Imre Loránt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökhelyettese szerint a rendezvénysorozat története egy nagy álommal kezdődött. A szervezők olyan eseményt szerettek volna létrehozni, amely nemcsak szórakozást kínál, hanem a dél-bihari szórványközösségek megmaradását is erősíti.

„Az RMDSZ vezetőségében mertünk egy nagyot álmodni, hogy ebben a térségben magyar napokat szervezünk. És leülve a helyi vezetőkkel, egyházvezetőkkel, RMDSZ-elnökökkel, nekiálltunk, és sikerült, és hagyományt tudtunk teremteni” – mondta. Szerinte a háromnapos rendezvény legfontosabb üzenete egyetlen szóval is kifejezhető: megmaradás. „Mert az, hogy ebben a térségben három nap rólunk szól, ez ezt erősíti meg” – hangsúlyozta.

A dél-bihari szórványmagyarság számára ugyanis nem magától értetődő, hogy a mindennapok minden területén magyar szóval találkozzanak. Míg egy tömbmagyar környezetben természetes lehet, hogy az utcán, a hivatalban vagy az ügyintézés során is magyarul beszélnek, a szórványban sok esetben a család, a templom és – jó esetben – az iskola marad az a hely, ahol a magyar nyelv biztosan jelen van.

Éppen ezért Borsi Imre Loránt szerint a magyar napok jelentősége messze túlmutat a térség határain. A rendezvény a dél-bihari közösségek számára találkozási lehetőséget, megerősítést és közös ünnepet jelent, ugyanakkor az összmagyarság számára is fontos üzenetet hordoz.

„Minden magyar számít” – mondta, kiemelve, hogy a megye más régióiból is érkeztek fellépők és vendégek. A néptánccsoportok, népdalkörök és hagyományőrzők közül többen több száz kilométert utaztak azért, hogy jelen legyenek a Fekete-Körös völgyében.

A pénteki program éppen ezt a találkozást tette láthatóvá. A színpadon kisebbek és nagyobbak, helyi és távolabbról érkező csoportok mutatták be a magyar népi kultúra sokszínűségét.

Borsi Imre Loránt kiemelte, „legyünk egy kicsit elfogultak ebben a három napban, és legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, és hogy milyen szépek vagyunk, hogyha felöltözünk a népviseleteinkbe” – fogalmazott.

A rendezvénysorozat három napja különböző hangsúlyokat kap. A pénteki nap a hagyományőrzésé és a népi kultúráé, a szombatot családi napnak szánják, a vasárnap pedig hagyományosan az elcsendesedésé, az egyházi és kulturális programoké.

A szombati családi napnak Köröstárkány ad otthont. A programban gasztronómiai események, sportvetélkedők, bográcsfőző verseny, gyermekprogramok és színpadi koncertek is szerepelnek. A főszervező szerint ez a nap már elsősorban a kikapcsolódásról szól, ugyanakkor a közösségi találkozásnak itt is fontos szerepe van.

Kapcsolódó

Háromnapos ünnepre készül a dél-bihari szórványmagyarság

Pénteken kezdődik és vasárnap ér véget a XIII. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok rendezvénysorozata.

programajánló Fekete-Körös Fekete-Körös Völgyi Magyar Napok hagyományőrzés szórványmagyarság

Vasárnap ünnepi istentisztelet, egyházi kórusok találkozója és a Zsisku János Szórványdíj átadása szerepel a programban. Az elismerést a Bihar megyei RMDSZ alapította, és olyan személyeknek ítélik oda, akik példát mutatnak a szórványban végzett közösségmegtartó munkájukkal. A díjátadásra hagyományosan egy belényesi színházi előadás keretében kerül sor.

A főszervező szerint a Magyar Napoknak nemcsak az évente visszatérő programok jelentik a maradandó örökségét. A rendezvénysorozat keretében a térség több településén magyar történelmi személyiségeknek állítottak szobrokat, amelyek ma már a közösségek jelenlétének állandó jelképei. „Odafigyeltünk arra is, hogy minden egyes településen valami maradandót alkossunk, ami szintén a magyar közösséghez és a magyar történelmünkhöz tartozik” – mondta el korábban a főszervező, aki szerint a dél-bihari szórványnapok így nemcsak a jelenről, hanem a múltról és a jövőről is szólnak. A történelmi személyiségek emléke, a népi kultúra, az egyházi közösségek és a családok együtt adják azt a hátteret, amelyre a szórványban élő magyarság a megmaradását építheti.