Veszprémy László hadtörténész A pozsonyi csata – az elhallgatott diadal című előadására került sor csütörtök délután a Korunk Akadémia szervezésében. Az esemény az Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című sorozat nyitóelőadása volt, melynek célja a történelmünk jeles eseményei körül keringő tévhitek eloszlatása.

A 907-es pozsonyi csatáról nem tanítanak az iskolákban, holott a magyar történelem egyik legnagyobb diadala kötődik az eseményhez. A köztudatból való kimaradás oka a nagyfokú bizonytalanság, ellentmondások és információhiány a témával kapcsolatban, ugyanis 1921-ig még az is csupán egy jobb híján elfogadott információ volt, hogy a csata tényleg Pozsony környékén történt, valós bizonyíték csak ekkor, a 20. században került elő.

Veszprémy László hadtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora rávilágított arra, hogy a pozsonyi csatáról kezdetben, amikor úgy döntöttek, komolyabban foglalkozni kell a témával, még csupán két és fél sornyi, régi krónikából való információval rendelkeztek. Ennyi állt a kutatócsapat rendelkezésére, mára pedig, hála a régészekkel és filológusokkal való összefogásuknak, egy egész kötet készülhetett el a téma kapcsán.

Mint az előadó hangsúlyozta, soha nem fogjuk tudni azt mondani, hogy teljes mértékben megfejtettük és megismertük a pozsonyi csata teljes történetét, ám a magyar és egyéb európai krónikákban fellelhető sorokat, uralkodói és egyházi dokumentumokat összevetve már rendelkezünk kellő információval ahhoz, hogy kijelenthessük, a pozsonyi (egészen pontosan a Pozsony felé tartó úton történő) csata a honfoglaló magyarok egyik legnagyobb diadala volt, amely, mai ismereteink és a korszakról való tudásunk alapján a honfoglalás záró eseménye is volt. Az ellenséges keleti frankok seregét szinte teljesen megsemmisítették a magyarok, az ütközetben az ellenség több magas rangú vezetője, köztük Luitpold bajor herceg, több nemes és egyházi személy is életét vesztette, kikről saját népük krónikái név szerint is megemlékeztek.

A Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című előadássorozata tehát elkezdődött, nem is akármilyen témát bemutatva. Ahogy azt az előadás végén megtudhattuk, az általános gondolkodás a történelemtanítással kapcsolatban még mindig azon az állásponton van, hogy vesztes csatákról kell tanítani, legalábbis hangsúlyosan azokról, mert abból szűrhető le tanulság. Fontos azonban, hogy tudjuk, bár a magyar nép nagy vereségeket is szenvedett a történelem során, vannak fényes diadalaink is, mint például a pozsonyi csata.

Az sorozat következő, novemberi eseményén Horváth Richárd, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa Mátyás gyilkosa: Aragóniai Beatrix című előadását hallgathatják meg az érdeklődők az Erdélyi Múzeum Egyesület előadótermében. A következő hónapokban szó lesz továbbá a Mohácsi csatáról B. Szabó János történész és muzeológus előadásában (A legnépszerűbb „Mohács-hoax” Szapolyai vajda „késéséről”), majd Hermann Róbert A becsempészett fattyú és az áruló, Csorba László Széchenyi haláláról – összeesküvés-elméleti megközelítésben, és Romsics Ignác Trianon valós és „mesés” okai című előadások lesznek terítéken.