Évente százmillió forintos anyagi támogatást biztosít a következő négy esztendőben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum Egyesületnek (EME) a Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez elnevezésű kutatási programjához. Az erről szóló megállapodást csütörtökön délelőtt a kincses városban ünnepélyes keretek között írta alá a két tudományos intézmény elnöke, Freund Tamás és Bitay Enikő.

A Maszol kérdésére Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kijelentette: külön öröm számára, hogy az ő elnöksége idején helyezhették új alapokra az MTA és az Erdélyi Múzeum Egyesület, a két testvérakadémia kapcsolatát, hiszen „korábban is voltak támogatási formák és források az anyaországi akadémia részéről és a határon túli tudományos szervezetek támogatására, de ez az új lehetőség eddig páratlan. Itt most évi százmillió forintos támogatásról van szó minimum négy évre, ami aztán reményeink szerint megújítható lesz”. Ekkora támogatásra eddig nem volt példa, és most azért vált ez lehetségessé, mert a magyar kormánytól az MTA évi három milliárd forintot kapott bázistámogatásként arra a célra, hogy nemzeti programokat indítson különböző, általa legfontosabbnak tartott tudományterületeken, magyarázta az elnök, aki kiemelte, ilyen a nemzeti Agykutatási Program, a Fenntarthatóság és Új Technológiák, a harmadik pedig a Tudomány a Magyar Nyelvért Program, melynek mintegy alprogramjaként sikerült az Erdélyi Múzeum Egyesületnek a támogatást biztosítani.

„Úgy gondolom, hogy ez történelmi jelentőségű” – mondta a Maszolnak Freund Tamás –, hiszen közös történelmünk feltárásában nélkülözhetetlen az, hogy ezek a páratlan anyagok feldolgozásra kerüljenek, amelyek itt lapulnak különböző erdélyi levéltárakban. „Erre vállalkozott az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézete, amelyik a lehető legmagasabb szinten képviseli azt a történettudományt, amely szükséges ahhoz, hogy itt hiteles feltáró munkák jöjjenek létre.”

Az EME kolozsvári, Jókai (ma Napoca) utcai székházában az együttműködési megállapodás jelképes aláírását megelőzően Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, ugyanakkor elmondta, amennyiben a nemzet „nyelvében él”, úgy tudásában fejlődik egészségesen, és ez a tudás gyökereket, irányt, kibontakozási teret és munkát feltételez. Az EME ezért felelősségteljesen őrzi és adja tovább a meglévő értékeit, mindazt, amit az erdélyi magyar tudományosság a múltban létrehozott, miközben integrálja az új tudást, arra törekszik, hogy keretet és irányt szabjon a jövőnek.

„A történelem igazolta, hogy az EME tudományos életének jelenléte a romániai magyar társadalomban mindig meghatározó szerepű volt: a kezdeti múzeumi értékek gyűjtésével, majd az 1872-es egyetemalapításban játszott szerepével, a rendszerváltásokat követően pedig intézményként a tudós társadalom összefogó kötelékeként” – fogalmazott az EME kolozsvári elnöke. Hozzáfűzte: az MTA az EME 1859-es megalakulásakor is jelen volt, társintézményének tekintette, s ott volt az 1990-es újraalakulás éveiben is. Bitay Enikő emlékeztetett, az EME kutatóintézete elsősorban a hon- és nemzetiségismereti tudományok művelésére jött létre, mely a néhai Jakó Zsigmond nevéhez fűződik, az ő szellemét követik a kutatóintézet munkatársai is. „Kutatóink munkáját egyrészt a folyamatosság jellemzi, hiszen munkájuk révén a Jakó Zsigmond, Szabó T. Attila és Tonk Sándor által kijelölt vonalon haladnak, másrészt a sikeresség, hiszen munkájuknak eredményei ezt tükrözik”, jelentette ki.

„Egy történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, hiszen az MTA nem alanyi jogon kijáróként nyújtja a partnerség jegyében a támogatást, hanem projektszerűen, amely kalkulálható, szakmailag követhető, az eredményes kutatások pedig a nemzetközi rendszerbe is illeszkedők. Mindezzel ösztönzi az itthon maradást, a romániai magyar kutatást, egyben lehetőséget is nyit – a projekt által – a szükségszerű utánpótlás-nevelésre, s mindemellett az intézményépítéshez is hozzájárul: segíti az EME-t mint hiteles közeget, az erdélyi magyar tudományművelés fenntartásában” – fogalmazott az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke.

A találkozón köszöntötte a megjelenteket az MTA elnöke is, majd az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézetének igazgatója, Bogdándi Zsolt ismertette röviden a jelentős magyarországi támogatást elnyert projektet, utána pedig a különböző szakterületek kutatói (Hegyi Géza, Fejér Tamás, Gálfi Emőke és Papp Kinga) mutatták be röviden azt, hogy milyen kutatómunkára és mely forrásanyagok feldolgozására és közlésére vállalkoztak, illetve hogy hol tart ma az erdélyi magyar forráskutatás.

Kocsis Károly, a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság vezetője az Erdélyi Múzeum Egyesület és az ezzel párhuzamosan működő Kolozsvári Akadémiai Bizottság munkájának összehangolását hangsúlyozta.

Az ünnepi momentumok sorát az együttműködési megállapodás aláírása, majd pedig Hatházi Tamás (klarinét) és Ilona Șimon (zongora) minikoncertje zárta.