Elkezdődött csütörtökön Nagyenyeden az Erdélyi Református Egyházkerület és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hetedik egyháztörténeti konferenciája. A két napos szakmai találkozót a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1622-ben létesített gyulafehérvári kollégium megalapításának 400 éves évfordulójához kapcsolták.

A kollégiumalapítás évfordulója alkalmából az Erdélyi Református Egyházkerület 2022-öt az oktatás évének nyilvánította, ennek jegyében az oktatás témakörében, „Az iskolák felettébb szükséges voltáról” címmel szervezték meg a konferenciát, amelyre az eddigi legtöbb előadó jelentkezett.

A 41 hazai és külföldi előadó külön-külön ülésszakokban tartották meg előadásaikat. Az első szekcióban, amelyet az Apafi teremben rendeztek meg, azok az előadók kaptak helyet, akik a gyulafehérvári-nagyenyedi kollégium történetének témakörében adtak elő és érthető módon, itt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés a helyiek részéről. A második ülésszakot azok számára szervezték, akik a Kárpát-medence többi magyar református, lutheránus és unitárius iskoláinak, kollégiumainak történetével foglalkoztak, ők a Szenczi Molnár Albert teremben prezentáltak. A harmadik  ülésszak előadói a jelenkori protestáns oktatás történetébe engedtek bepillantást, helyszín a Barcsay Jenő nevét viselő terem volt.

A konferencia résztvevőit a megnyitón Szegedi László generális direktor és Kolumbán Vilmos József rektor üdvözölték, az ülésszakok moderátorai Csorba Dávid, Ősz Sándor Előd, Tóth Zsombor, Kolumbán Vilmos, Szabadi István, Kovács Mária Márta, Hegyi Ádám, Sógor Árpád, Kovács Sándor, Ballai Zoltán és  Czinke Zsolt voltak.

A szekciók rangos kutatóinak érdekesebbnél-érdekesebbnek ígérkező előadásai nehéz választás elé állították az érdeklődőket. A számos színvonalas bemutató egyike volt a Gudor Kund Botond esperesé, aki A gyulafehérvári-sárospataki kollégium életének 44 éve Erdélyben című előadásában új, kevésbé ismert adatokkal szolgált erről a korszakról. A konferencia tematikájáról Gudor Kund Botond a következőket emelte ki a Maszolnak: „A kollégium történetén át részletes betekintést nyerünk az erdélyi társadalom oktatáspolitikájába és művelődési helyzetébe. Az egyetemalapítás előzményei és utóélete Erdély egész társadalmára nézve multiplikációs faktorként hatott, tehát az erdélyi oktatás nem vonatkoztatható el a gyulafehérvári illetve a nagyenyedi kollégiumtól.” Az esperes szerint nagyon fontos, hogy a konferenciát Nagyenyeden tartják, mert ez az a Bethlen Gábor által alapított intézmény, ahol élő oktatás van és az is jelzésértékű, hogy az értekezleten jelen vannak a Kárpát-medence protestáns teológiáinak képviselői.

Kolumbán Vilmos rektor-főszervezőtől megtudtuk: az előadók létszámát tekintve eddig ez a legnagyobb egyháztörténeti konferencia, amelyet szerveztek és az előző évek gyakorlatához hasonlóan, most is önálló tanulmánykötetet készül az elhangzott előadásokból.