Szép számban tettek eleget a sajtó képviselői a Protestáns Újságírók Szövetsége (PRÚSZ) felhívásának, amely a jubiláló kollégium helyszíneire, Gyulafehérvárra és Nagyenyedre helyezte ki tavaszi konferenciáját, avatott előadók – történészek, irodalmárok, egyetemi oktatók – közreműködésével.

„Bethlen Gábor erdélyi fejedelem négyszáz éve, 1622. május 23-án alapította meg a gyulafehérvári Academicum Collegiumot, a mai nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jogelődjét. A református alma matert, az erdélyi magyar oktatás zászlóshajóját okkal tekinthetjük patinás »médiaműhelynek« is, hiszen falai között – mások mellett – olyan kiválóságok tanítottak és/vagy tanultak, mint Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Bolyai Farkas, Kőrösi Csoma Sándor, Kemény Zsigmond, Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Sütő András…” – ezzel a szöveggel toborozta a szövetség az érdeklődőket.

A péntek délutáni megnyitó Tóth Tibor nagyenyedi református lelkipásztor áhitatával kezdődött, zongorán kísérte Basa Anna Mária kántor. Az egybegyűlteket Faggyas Sándor főszervező, a Magyar Hírlap lapszerkesztője köszöntötte, Szőcs Ildikó igazgató pedig bemutatta a kollégiumot. Az eseményen részt vettek a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakos hallgatói is.

A konferenciát szombaton, 9–18 óra között tartották, az itt elhangzott valamennyi előadás a Bethlen kollégium múltjához kapcsolódott. Ősz Sándor Előd levéltáros A Bethlen-kollégium szervezete, tanári kara és diáksága az első, gyulafehérvári korszakban címmel tartott előadást, Oborni Teréz történész Bethlen Gábor fejedelem művelődéspolitikáját és az Academicum Collegium 17. századi sorsát mutatta be, Kurucz György történész pedig a Bethlen kollégium 18. századi regionális és európai kapcsolatrendszerét vizsgálta.

Takaró Mihály irodalomtörténész A velünk élő Áprily Lajos címmel emlékezett a kollégium híres költő és dokumentációs könyvtáros tanárára. Rácz Emese könyvtáros Pápai Páriz Ferencre, Gudor Botond esperes, történész Bod Péterre emlékezett. Szabó Emília kollégiumi tanár A Nagyenyedi Virágkosár reformkori diákönképzőköri újság címmel tartott bemutatót, Tóth Tibor lelkipásztor pedig Nagyenyed és a kollégium 1848–49-ben végbement pusztulásáról és az ezt követő újrakezdésről értekezett. Liktor Katalin irodalomtörténész a Magyar szó Erdélyben című kötetre alapozva bepillantást nyújtott a kollégium impériumváltás utáni éveibe Adorjánné Weress Margit egykori kollégiumi tanárnő emlékiratainak a fenti cím alatt körzeadott kötetei segítségével. Tóth Szilárd történész a két világháború közötti erdélyi kulturális elit két bölcsőjéről, a Bethlen Gábor Kollégiumról és a Kolozsvári Református Kollégiumról tartott előadást, Gordán Edina könyvtáros a Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárának történetét vázolta fel.

A PRÚSZ hivatalos programja a vasárnap délelőtti református istentisztelettel ért véget Gyulafehérváron.