Alapítása 400. évfordulóját ünnepli a Bethlen Gábor Kollégium
Bethlen Gábor születésének és halálának évfordulóján indította el hétfőn a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium a tanintézet megalapítása 400. évfordulójának emlékévét.
Az ünnepség keretében a kollégium udvarán egy molinót helyeztek el, amelyen az impozáns épületegyüttesről készült légi felvétel mellett az alapítás éve (1622) és a 400. évforduló éve (2022), valamint a „Fejedelem, a fundamentum áll!” jelmondat látható. A molinó egy tűzfalra került a kollégium és az egyházkerület címerét ábrázoló molinók alá.
Ünnepi beszédében Lőrincz Helga, Nagyenyed RMDSZ-es alpolgármestere azt emelte ki, hogy Bethlen Gábor felismerte az anyanyelvi oktatás fontosságát, és háborúk idején épített kollégiumot, amely ma, a világjárvány idején is őrzi az alapító szellemiségét. E szellemiség lényegét a fejedelem szállóigévé lett kijelentésével példázta: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
Oana Badea, Nagyenyed nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere felidézte: ő maga is a kollégium egyik épületében működő óvodába járt, míg édesanyja román nyelvet tanított az iskolában. Ezért gyermekkora óta érzi a hely szellemét. Reményét fejezte ki, hogy sikerül megértetni és megismertetni a kollégium jelentőségét azokkal a nagyenyediekkel is, akik nem kötődnek hozzá hasonló módon az intézményhez.
Szőcs Ildikó, az iskola igazgatója elmondta: a molinóra került jelszó az iskola egykori tanárának: Áprily Lajosnak a módosított verssora. A költő ugyanis múltidőben beszélt a fundamentumról. „Jelenteni jöttünk, hogy a fundamentum áll, és erre építeni lehet. Amikor szükséges, mindannyian együtt tudunk lenni, egy gondolattal, egy szívvel, azért, hogy ennek a kollégiumnak a múltjához méltó jövője legyen” – fogalmazott az igazgatónő.
Szőcs Ildikó az MTI-nek elmondta: az emlékév során tudományos ülésszak, konferencia, véndiák-találkozó szervezésére készülnek. A főrendezvényt 2022 szeptemberére tervezik.
A Bethlen Gábor fejedelem által 1622-ben eredetileg Gyulafehérváron alapított iskolát csaknem fél évszázaddal később, a tatárdúlás után költöztették Nagyenyedre. Az iskola nagyenyedi épületeit többször lerombolták, újraépítették. A jelenlegi, 19. századi épületegyüttes azt követően újulhatott meg, hogy az államosított épületeket visszaperelő református egyház megegyezett a város önkormányzatával. Az egyház 25 évre elengedte a bérleti díjat, a város pedig EU-s pályázattal előteremtette az épületegyüttes teljes felújításának díját. A pompásan felújított épületegyüttest 2016-ban adták át.
A kollégium a nagyenyedi magyar közösség megtartó intézménye. A 16 600 lakosú kisvárosban a 2011-es népszámláláson a lakosság 15,8 százaléka vallotta magát magyarnak.
CSAK SAJÁT