Hivatalosan egy évig ideiglenes régészeti lelőhelynek nyilvánítják a madéfalvi dák lelet 50 méteres körzetét, a színezüst nyakéket pedig várhatóan már április végén megtekinthetjük a csíkszeredai múzeumban – tudta meg a Maszol a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság régész szakemberétől. 

A terület, ahol ilyen leletet találnak, egy évig hivatalosan is ideiglenes lelőhelynek minősül, és ebben az időszakban kell eldönteni: van-e más lelet is a helyszínen, vagy nincs – tudta meg a Maszol a Kosza Antaltól, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság régészétől. Jelenleg a 206 grammos színezüst dák nyakék az igazgatóság felügyeletében van – itt vették át április 11-én a madéfalvi helyi önkormányzattól, ahová a madéfalvi hobbi kincsvadász, Țurcaș János Eduárd leadta.

Amint az illetékes régész felügyelőtől megtudtuk: a GPS koordinátákat szándékosan nem hozzák nyilvánosságra, míg a helyi polgármesteri hivatal megkapja az érintett terület lehatárolásának feladatát, a hivatal pedig ezt követően értesíti a tulajdonosokat – akiknek jogaik és kötelezettségeik vannak a lelőhellyé minősülés pillanatától, valamint a helyi rendőrség is értesítőt kap a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóságtól, hogy rendszeres időközönként felügyeljék a területet. Ezt az iratot előkészítették csütörtökön, Bakos László intézményvezető aláírását követően pedig eljuttatják a címzettekhez. A vonatkozó 43/2000-es kormányhatározatban foglaltak szerint, amennyiben külterületen találták a történelmi leletet, 50 m-es hatósugarú körzetre vonatkozik a behatolási tiltás.

„Valószínű, hogy a felszínen nem fognak találni semmit, mert a kincsvadász végigment a területen fémdetektorral” – bocsátotta előre Kosza Antal, jelezve, a későbbi ásatások fognak majd „mélyebbre menni”. De addig, amíg ez meg nem történik, tilos a területen ásni. A terület amúgy mezőgazdaságra nem alkalmas, csak kaszálták, és sziklás alapú. A szakfelügyelő szerint ez is az oka, hogy mostanáig rejtve maradt a kincs, hiszen a földműveléssel már rég megtalálták volna.

Kérdésünkre elmondta: a törvény szerint elkezdték a lelet műkinccsé nyilvánításának a folyamatát, ezt pénteken be is küldik a szaktárcához, ahol a bukaresti műkincs- és múzeumi bizottságnak kell minősítenie. Utána átadják a Csíki Székely Múzeumnak, mondta a szakfelügyelő, aki szerint erre még április folyamán sor kerülhet.

A lelet különlegességéről a szakember kifejtette: a hasonló műkincsek között, amelyekhez most hozzáfértek, kevés ehhez fogható van az országban, kiemelkedő leletnek számít. „Egy 20 dekás ezüst ékszer az mindig különleges, bár lehet, hogy a régészeknek egy kis érme sokkal többet érne régészeti szempontból” – fogalmazott Kosza Antal.

A lelet értékére vonatkozó kérdésünkre a szakember elmondta: ezt a közeljövőben lezajló szakértői véleményezés fogja eldönteni. Ebben az értékben fogják leltárba venni a múzeumban is, és a jutalmat is eszerint számolják majd ki. A törvény a jutalmat nem automatikusan adja, hanem a kincsvadásznak azt kifejezetten igényelnie kell. „A törvény csak azt mondja, hogy joga van megkapni” – mondta Kosza Antal, aki, mint mondta, maga is javasolta a megtalálónak, hogy írjon külön egy erre vonatkozó kérvényt.

Mint megtudtuk: az esedékes jutalmat a múzeumnak kell kifizetnie, és közpénzről lévén szó, a jutalom törvényesen meghatározott felső értéke a 30 százalék. Kiemelkedő lelet esetén plusz 15 százalékot kap a kincsvadász. A szakértő hatásköre megállapítani, hogy jelen esetben kiemelkedő leletről van-e szó.

A törvényes előírások szerint a határidők „feszesek”: a folyamat legtöbb 3 hónapot tarthat, így a szakértői véleményezésre heteken belül sor kerülne – tette hozzá Kosza Antal.

A Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője, Bakos László, korábban az Agerpres hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a nyakék 1989 óta az egyik legfontosabb lelet Hargita megye területén, és az országban mindössze négy hasonló nyakéket találtak eddig.