Két kiállításmegnyitóval és egy könyvbemutatóval folytatódott a Szent László Napok negyedik napja.

Kedd délután megnyitották a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Képzőművészeti Tanszékének szervezésében látható Artgenerator 2 elnevezésű kiállítást, melynek célja az intézmény fiatal képzőművész-hallgatóinak bemutatása.

A megnyitó résztvevőit elsőként dr. Pálfi József, a PKE rektora köszöntötte, aki elmondta, a fiatal művészek kiállított alkotásait – plakátjait, videóit és egyéb, a vizuális művészetekhez tartozó műveit – figyelve a művészet erejére ismerhetünk, s e tiszta erő birtokosai – tanáraiknak hála – jó forrásból merítettek ihletet.

Antik Sándor, a PKE oktatója röviden ismertette az Artgenerator tehetséggondozó műhelyt, majd a kiállítás szakmai bemutatására vállalkozott. A professzor elmondta: három művészeti ág (videó, reklámgrafika és infógrafika) is képviselteti magát a diákok munkáin keresztül, s a kiállításra olyan lehetőségként tekint, mely során a PKE tanulói megmutatkozhatnak a szélesebb közönség számára is.

Végezetül Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte a jelenlévőket, majd kijelentette: a nagyszabású kulturális rendezvénysorozat szervezőcsapata különös figyelmet fordít arra, hogy a  kultúra aktív formálói – a különböző művészeti ágak képviselői – megfelelő hangsúllyal lehessenek jelen a nagyváradi fesztiválon. „Az idei Szent László Napokon négy különálló kiállítás megnyitójára is sor kerül, annak pedig kimondottan örülünk, hogy – a Partiumi Keresztény Egyetemnek köszönhetően – a fiatalok is megmutathatják tehetségüket” – mondta Zatykó.

A kiállítás szerdától vasárnapig (14 és 20 óra között) tekinthető meg a PKE Zárda (Mihai Viteazul) utcai tanszéki pincegalériájában.

Molnár László József nagyváradi származású művész teljes életművén kalauzolja át a látogatót a nagyváradi vár galériájában berendezett, Retrospektív című tárlat, amelyet június 21-én, kedden nyitottak meg a június 18–26. között negyedszer megszervezett Szent László Napok keretében. Mint a kiállítás ünnepélyes nyitányán kiderült, a Pece-parti várost a nyolcvanas években elhagyó művésznek ez az első önálló kiállítása szülővárosában. 

Molnár László Józsefet egykori egyetemi évfolyamtársa, Holló Barna váradi képzőművész hívta meg, és – mint mondta –, mivel régóta ismerik egymást, a művész rá merte bízni féltve őrzött kincseit.

Zatykó Gyula, a kulturális fesztivál főszervezője rövid felszólalásában azt emelte ki, hogy „a művészet híd és kapocs román barátainkkal”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évekre is az a Szent László Napok szervezőinek célkitűzése, hogy minél több váradi művészt mutassanak be.

A multikulturalitást pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a művészt és alkotásait Ramona Novicov műkritikus méltatta. Az ismert váradi szakember egyébként magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, majd jelezve, hogy annyira nem uralja a nyelvet, átváltott románra. Mint hangsúlyozta, örömmel fogadta el a felkérést, hogy részt vegyen a Szent László-ünnepen. Meglátásában Molnár László József alkotásai magukon viselik a kolozsvári iskola jegyeit, ugyanakkor hangsúlyosan megjelenik bennük a múlt század nyolcvanas éveinek a valósága. A grafikákat a műkritikus próféciaként jellemezte, és a művészt Stanley Kramer neves amerikai filmrendezőhöz, producerhez hasonlította, akiről egyébként Steven Spielberg azt tartja, hogy „rendkívül tehetséges látnok”. Ramona Novicov kiemelte, hogy a művész alig használ pár színt ahhoz, hogy megrajzolja a vég közeledtét. „Egy látnoki kiállítás” – mondta a műkritikus, aki szerint a tárlat anyagát „az emlékek hamvai” borítják, egyúttal „tünemények játékaként” jellemezte az alkotásokat.

Molnár László Józsefet nagyon meghatották a műkritikus szavai, s mint mondta is, meg kell még emésztenie a hallottakat. Rövid megszólalásában ugyanakkor megköszönte Holló Barnának, hogy lehetőséget teremtett arra, hogy végre szülővárosában önálló tárlata legyen. Az ünnepélyes megnyitó hangulatát Thurzó Sándor József brácsajátéka emelte.

A kiállítás június 21–23. között 15 órától 18 óráig, június 24–26. között pedig 11-től 18 óráig látogatható.

A Szent László Napok negyedik napján a nagyváradi várban mutatták be a nemrég Kolozsváron megjelent Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015-ös kiadását. A kötetbemutatón Mészáros Tímea újságíró, a kötet egyik szerkesztője köszöntötte a résztvevőket.

Az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv rendhagyó kiadása Erdély „magyar napjaival” foglalkozik: olyan város- és falunapokkal, amelyek a rendszerváltást követően szerveződnek az erdélyi településeken, kifejezetten a magyar közönséget megszólítva, a helyi értékek felmutatásának szándékával. A kötet három fejezetre oszlik: az első 17 esettanulmányt foglal magába az egyes meghatározó rendezvényekről, a második további 18 fesztivált ismertet a sajtóvisszhangok tükrében, a harmadik fejezet pedig egy fesztiváljegyzék, több száz város- és falunap említésével. Nagyvárad két rendezvénnyel képviseli magát a kötetben: a Szent László Napokkal, illetve a Varadinum Fesztivállal.

Említésre méltó, hogy nagyon kevés tudományos munka, elemzés foglalkozik az erdélyi magyar kisebbségi létben született város- és faluünnepek jelenségével, ezért a most megjelent Civil Évkönyv mindenképpen hiánypótló munkának számít.

Bodó Barna, a kötet szerkesztője a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke szerint újra birtokba kell venni szimbolikus tereinket, és ezek a rendezvények ezt a célt szolgálják. A szerkesztő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötet egyaránt foglalkozik a szórvány, illetve a tömbterületek fesztiváljaival: mindegyiknek megvan a sajátos hangulata, jellege.

Szabó Lilla társszerző, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója, a Kincses Kolozsvár Egyesület ügyvezető elnöke a kolozsvári fesztiválról beszélt, mely a maga hét évével a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát. A rendezvény mintáját követve több fesztivál jött létre, többek között a Szent László Napok is.