Fennállásának 160. évfordulóját és a magyar tudomány napját ünnepli konferenciasorozattal az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), ebből az alkalomból kiállítás nyílik az egyesület kevésbé ismert iratanyagából – közölték kedden a szervezők.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002 óta szervezi meg A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című fórumát, amit az idén pénteken és szombaton tartanak. Első nap plenáris előadások lesznek, a második nap az EME hét szakosztálya és fiókegyesületei tartják meg a saját tudományterületükhöz szabott konferenciájukat.

Az idei alkalom azért különleges, mert az EME megalakulásának 160. évfordulóját is ünneplik. A szervezők emlékeztetnek, hogy ez a magyar tudományosság ünnepe is, hiszen az intézmény fennállásának több mint másfél évszázada alatt született eredményeik nemcsak az erdélyi magyar tudományos örökséget gazdagították, hanem szervesen hozzájárultak az összmagyar tudományossághoz. A rendezvény fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.

A megnyitón, országos bemutatóként műsorra tűznek egy alkalmi zeneművet, amelyet az EME alapításának hírét üdvözölve, Peter Willek salzburgi zeneszerző ajánlott 1856-ban gróf Mikó Imrének. Ünnepi plenáris előadást tart Bokor József, az MTA alelnöke az úgynevezett okos, illetve különböző mértékig autonóm légi és földi járművekről. A szervezők több fiatal kutatót is felkértek előadások megtartására, így a kolozsvári Kis Boglárka Mercédesz geológus a Keleti-Kárpátok különleges gázömléseiről, a mofettákról, Papp Kinga, az EME tudományos kutatója báró hadadi Wesselényi Kata kéziratos imakönyveiről értekezik. A marosvásárhelyi Fábián Zoltán a háromdimenziós röntgen imagisztikai megoldásokról, virtuális modellekről tart előadást, Fazakas Csaba geográfus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kara Kertészmérnöki Tanszékének vezetője pedig a változó éghajlat és a talajtakaró kölcsönhatásáról fog beszélni.

A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban kiállítást rendeznek az egyesületnek a könyvtárban őrzött iratanyagából, a tárlat a nagyközönség, de még a szakmai közönség előtt is kevéssé ismert kéziratokat és nyomtatványokat tesz közszemlére.