Több ezer ember gyűlt össze szombaton a srebrenicai Potocari Emlékközpontban, hogy megemlékezzen a boszniai háború egyik legsúlyosabb tömeggyilkosságának, az 1995-ös srebrenicai népirtásnak a 31. évfordulójáról. A megemlékezés keretében tíz újonnan azonosított áldozat földi maradványait helyezték végső nyugalomra.

A megemlékezésen felszólaló Louis Crishock, Bosznia-Hercegovina ideiglenesen kinevezett nemzetközi főképviselője hangsúlyozta: az áldozatok családjait ért veszteséget semmi sem teheti jóvá, ugyanakkor kötelesség megőrizni a meggyilkoltak emlékét, valamint támogatni a békét és a megbékélést.

A bosznia-hercegovinai államelnökség soros, bosnyák elnöke, Denis Becirovic úgy fogalmazott, hogy Srebrenica a világ számára figyelmeztetés a dehumanizáció, a gyűlölet és a terjeszkedő nacionalizmus következményeire. Hangsúlyozta: az 1995 júliusi tömeges kivégzések nem spontán cselekmények voltak, hanem előre megtervezett és módszeresen végrehajtott népirtás.

Üzenetben fordult a résztvevőkhöz Recep Tayyip Erdogan török elnök is, aki szerint a gázai háború azt bizonyítja, hogy a világ nem vonta le a srebrenicai tragédia tanulságait – írja az MTI.

A szombati megemlékezésen az a több mint hatezer ember is ott volt, aki részt vett az idei srebrenicai békemenetben. A békemenet szerdán indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, azt az útvonalat járták végig ellentétes irányban, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben a tömegmészárlás elől menekültek.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a történteket nem lehet népirtásnak minősíteni.

A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.

A most eltemetett tíz áldozat maradványait 1997 és 2022 között, Kelet-Bosznia különböző tömegsírjaiból exhumálták. A Potocari Emlékközpont temetőjében eddig több mint 6700 áldozatot helyeztek örök nyugalomra. Az emlékművön olvasható listán 8372 áldozat szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat. A szombaton eltemetettek közül a legfiatalabb a 20 éves Senad Jusic, a legidősebb pedig az 56 éves Ramo Dautovic volt.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttestének felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt, és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek el összesen több mint 780 év börtönbüntetésre. Négyen életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.

A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a mészárlás ügyében.

Az ENSZ Közgyűlése 2024-ben döntött arról, hogy július 11-e a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja legyen.