Románia a háttérben marad, nem nyilvánít véleményt az Európai Unió és az Egyesült Államok között kialakult feszültséget okozó kérdésekben, teljesíti a Brüsszel által elvárt megszorításokat, biztonságát pedig továbbra is a washingtoni partnerségre építi – véli Barabás T. János. A Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértőjét arról kérdeztük, milyen következtetéseket lehet levonni Nicușor Dan külpolitikai vonalával kapcsolatban a NATO- és az EU-csúcs után? 

„A hágai NATO-csúcson és az azt követő uniós csúcsértekezleten Románia euroatlanti elkötelezettségét hangsúlyozta partnereinek, s jelzés értékű az is, hogy sikerült a kormánykoalícióban egyezségre jutni a kormányprogram főbb pontjaiban, és megteszik az Európai Bizottság által elvárt költségvetési megszorításokat, pénzügyi stabilizálást” – hangsúlyozta Barabás T. János.

A kolozsvári származású elemző elmondta: a NATO-csúcson az Egyesült Államok politikája érvényesült, a katonai költségvetés öt százalékra való növelését határozták el, Ukrajna ügyét háttérbe szorították. Hozzátette: az EU-csúcson viszont Ukrajna volt a fő téma, és 160 milliárd eurós segélyt szavaztak meg az uniós tagállamok, s körvonalazódik egy jelentős brüsszeli támogatás a katonai fejlesztések terén. 

„A román fél érzékeli a vámügyekben is kiélezett feszültséget a nyugati partnerek között, és bölcsen a háttérbe vonul, nem nyilatkozik se pró sem kontra, hiszen az ország biztonsága az Egyesült Államok támogatásán nyugszik, a gazdasági fejlesztések fő motorja pedig ez uniós finanszírozás. Dan hosszútávon is ezt az óvatos politikát fogja képviselni, miközben keresi az EU-n kívüli potenciális partnereit. Török, izraeli, dél-koreai, japán delegációk jártak Bukarestben ez elmúlt hetekben” – fogalmazott Barabás T. János. 

Kapcsolódó

Hágában köszöntötte egymást Donald Trump és Nicuşor Dan

Az államfő X-en közzétett bejegyzése szerint a Románia és az Egyesült Királyság közötti szoros kapcsolatról tárgyaltak Keir Starmer brit miniszterelnökkel.

NATO-csúcs NATO Nicușor Dan Orbán Viktor

A mélypontra került román-amerikai kapcsolat közeljövőjére vonatkozó kérdésünkre a szakértő azt mondta: a román média „túllihegte” Donald Trump és Nicușor Dan kézfogásának fontosságát, Úgy látja ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőivel nem volt rendezetlen a kétoldalú viszony. „Trump elnök, de Marco Rubio külügyminiszter sem támogatta George Simiont az elnökválasztási kampányban. Románia a bizonytalan partnernek számító Törökországgal együtt fő tényezőnek számít a NATO délkeleti szárnyán, és az amerikai adminisztráció Kínára figyelve ezeket az államokat kulcsfontosságúnak tartja a térség biztonsága szempontjából” – fogalmazott Barabás T. János. 

Azt is megkérdeztük az elemzőtől, hogy számít-e a román-lengyel-török háromoldalú kapcsolat felélénkülésére. „Vannak területek, így a hírszerzés, a képzés, a katonai járművek gyártása, a kiberhadviselés, ahol van és lesz együttműködés a három ország között. Lengyelország a Baltikumban és kelet felé van lekötve, kevésbé érdeklődik a gyenge infrastruktúrával elérhető NATO déli szárny iránt. Jelenleg csak mintegy két-három korszerűbb gépesített dandárja van Romániának, így egy katonai konfliktus esetében az Egyesült Államokra, kisebb részt Franciaországra számíthat Románia, ezért a lengyel és a török kapcsolat kevésbé fontos. Ugyanakkor Románia a hírek szerint török tengeri hadihajót, korvettet akar vásárolni, tehát Ankara szerepe növekedni fog a biztonság teremtésben” – mondta a szakértő.  

Ami a Moldovai Köztársaságot illeti, Barabás T. János szerint az új román vezetés az EU, vagyis Németország és Franciaország elvárásainak megfelelően fogja bonyolítani Moldova-politikáját, mivel innen jön a finanszírozás. „Nem várhatóak nacionalista szólamok, egyesülési gesztusok Bukarest részéről, amit vélhetően kihasznál majd a szélsőjobboldali ellenzék” – fogalmazott az elemző.   

Dan és Trump elhíresült hágai kézfogása itt látható: