Putyin zsoldosokkal igyekszik pótolni az orosz katonák harci kedvét

Miközben az ukránok elenyésző számú külföldi önkéntest tudtak bevetni Oroszország ellen – pedig kérkedtek a kiterjedt nemzetközi összefogással –, addig az oroszok titokban az invázió kezdetétől használnak részben külföldi zsoldosokat.

Egyre több jel utal arra, hogy az Ukrajnába vezényelt közel kétszázezer katona mellett Oroszország zsoldosokat is bevet az egy hónapja tartó háborúban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban, a háború harmadik hetébe lépve gyakorlatilag elismerte, hogy a reguláris orosz hadsereg mellett külföldi harcosokat is használnak Ukrajnában, de ezt a tényt igyekezett úgy beállítani, mintha válasz volna az ukránok által „a világ minden tájáról” toborzott zsoldosok bevetésére.

Valójában a New York Times már egy nappal az orosz invázió megindítása előtt arról írt – európai hírszerzési forrásokra hivatkozva –, hogy szíriai és líbiai harci tapasztalattal rendelkező orosz zsoldosok, az ún. Wagner Csoport tagjai beszivárogtak a kelet-ukrajnai szakadár tartományokba, hogy „előkészítsék a terepet a háborúnak”. A kijelölt célokat illetően a lap informátorai nem tudtak pontosabbat mondani, viszont egyikük valószínűsítette, hogy a zsoldosokat „hamis zászlós műveletek” végrehajtásával bízták meg, hogy úgy tűnjön, mintha az ukrán haderők civileket támadnának. A találgatás annyiban igaznak bizonyult, hogy Vlagyimir Putyin éppen erre hivatkozva rendelte el az ukrajnai „speciális katonai műveletet”, miután elkezdte az oroszajkú ukránokat „kimenekíteni” az „ukrán nacionalisták” „népirtása” elől.

Illusztráció: Agerpres/EPA

Február végén a Times arról tudósított, hogy a Kreml több mint 400 Wagner-harcost küldött Kijevbe azzal a megbízással, hogy kiiktassák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Egy másik forrás arról számolt be, hogy csak február végéig mintegy kétszáz „nem reguláris” harcos vesztette életét Ukrajnában.

Romló morál

Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrajnai frontvonalak legnagyobb részén állóháború alakult ki, miközben az orosz hadjárat célja az volt, hogy légi és gépesített hadműveletekkel gyorsan elfoglalják Kijevet és más ukrán nagyvárosokat, és ezzel kormányváltást kényszerítsenek ki. A zsoldosok a reguláris orosz hadsereg kudarcait, illetve személyzeti és műveleti hiányosságait hivatottak pótolni. Amerikai hírszerzési források szerint az oroszok egyre nagyobb szerepet szánnak a zsoldos csapatoknak, főleg a várható kijevi utcai harcokban.

Egy frissebb jelentés szerint több mint negyvenezer szíriai is harcolhat Ukrajnában az oroszok oldalán. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tizenhatezer közel-keleti „önkéntes” részvételét hivatalosan is elismerte. Utóbbiak bevetése azért is hasznos lehet, mert – a reguláris orosz erőktől eltérően és a Wagner-csoporthoz hasonlóan – van tapasztalatuk városi harcokban.

Ugyanakkor a BBC úgy tudja, az orosz hadsereg a háború második hetétől a közösségi média különböző csoportjai révén toboroz zsoldosokat, ráadásul a korábbi kizáró feltételeket (például büntetett előélet) eltörölték.

Felelősséghárítás

A Wagner-csoport először Ukrajnában bukkant fel 2014-ben, a luhanszki és a donyecki „népköztársaságok” felkelőinek oldalán. Tagjai azóta olyan régiókban harcoltak, mint Szíria, Mozambik, Szudán, Líbia és a Közép-Afrikai Köztársaság.

Moszkva a létezését is tagadja a Wagner-csoportnak, azonban egy líbiai harctéren hátrahagyott táblagépnek köszönhetően a BBC feltárta a háborús bűnökkel is vádolt magánhadsereg és az orosz hadsereg kapcsolatait.

Valójában több cégből és csapatból álló hálózatról van szó, amely entitásként és vezetői révén is szerepel az Európai Unió tavaly decemberben elfogadott szankciós listáján. Alapítója Dmitrij Utkin, az orosz különleges egységek egykori tagja, akinek testét állítólag náci tetoválások borítják, és a Wagner becenévre hallgat. Róla, illetve Hitler kedvenc zeneszerzőjéről nevezték el a magánhadsereget. Mindez éles ellentétben áll az orosz „speciális katonai művelet” hivatalosan megjelölt céljával, Ukrajna „nácimentesítésével”.

Noha hivatalosan nincs semmiféle kapcsolat a Wagner-csoport és a Kreml között, 2016 decemberében Utkint lencsevégre kapták Vlagyimir Putyin társaságában az orosz elnöki hivatalban. A magánhadsereget egy Vlagyimir Putyin elnökhöz közelálló üzletember, Jevgenyij Prigozsin finanszírozza. Utóbbi működtette a 2016-os amerikai választások befolyásolására létrehozott troll-hadsereget is.

Nemzetköziesítési szándék

A zsoldosok bevetésével több célja is lehet Oroszországnak. Egyrészt csökkentheti a veszteségeit, ami különösen a jelenlegi kontextusban lehet fontos. Amikor ugyanis a moszkvai propaganda azt is tagadja, hogy háborút indított volna, nem mutat jól, ha tömegesen temetnek (sor)katonákat.

Egy másik ok az elszámoltathatósággal függ össze. A háborús bűnök elkövetőit egyébként is nehéz beazonosítani, de ez hatványozottan érvényes akkor, ha a jogsértő cselekményeket zsoldosok követik el, akik hivatalosan nem is léteznek.

A Wagner-csoportot már korábban is felelőssé tették háborús bűnökért, például Líbiában. A magánhadsereg egyik tagja a BBC-nek elmondta, hogy katonáikat semmiféle magatartási szabályok nem kötik; a hadifoglyokat például gyakran megölik, hogy ne kelljen „egy újabb szájat etetni”.

Mindazonáltal egyesek úgy gondolják, hogy Wagner-csoport szerepe és politikai kapcsolatai erősen eltúlzottak, mégpedig a Kreml által, ugyanis egy erős árnyékhadsereg mítosza segíthet félelmet kelteni Oroszország ellenségeiben.

Másfelől Ukrajna is vélhetően jelentősen eltúlozza az oldalán harcoló külföldiek jelentőségét. A valósnál nagyobb számok közlése azért állhat érdekében Kijevnek, mert egyfajta kozmopolita árnyalatot kölcsönöz az oroszok elleni küzdelmének. Azt üzeni, hogy Ukrajna harca az orosz Góliáttal annyira igaz ügy, hogy azért más népek fiai is készek az életüket kockáztatva hadba vonulni.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?