banner_mHDmzQnh_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_wHx3GucY_webbanner_300x250.gif

Oroszországhoz köti a titokzatos magánhadsereget egy elveszett tablet

Moszkva a létezését is tagadja a Wagner-csoport néven emlegetett magánhadseregnek, amelyre először Kelet-Ukrajnában figyeltek fel a 2014-es Donyec-medencei harcok során. Most egy líbiai harctéren hátrahagyott táblagépnek és egy „bevásárló listának” köszönhetően a BBC feltárta a háborús bűnökkel is vádolt csoport és az orosz hadsereg kapcsolatait.

A BBC arab nyelvű szolgálatának londoni székhelyű munkatársát februárban kereste meg egy forrás azzal, hogy a birtokába került egy Samsung tablet, amelyet egy nyugat-líbiai harcmezőn hagytak hátra. A régióban orosz zsoldosok is harcoltak a lázadó Khalifa Haftar tábornok mellett, az ENSZ által támogatott nemzeti egységkormány (GNA) erőivel szemben. A táblagépet akkor hagyhatták hátra, amikor a harcosok 2020 tavaszán vélhetően sietősen visszavonultak – derül ki Az elveszett tablet és a titkos dokumentumok. Nyomok, amelyek egy orosz árnyékhadseregre utalnak címmel közölt terjedelmes ankétból.

A Wagner-csoport líbiai műveleteiről korábban is beszéltek. 2019 decemberében a GNA harcosainak sikerült is titokban lefilmezni egy egységet, amelyről azt állították, hogy Wagner-csapat. Az orosz zsoldosok jelenlétét igazoló közvetlen bizonyíték azonban eddig nem került elő. Nem véletlenül, hiszen a Wagner-csoport Oroszország egyik legtitokzatosabb szervezete. Hivatalosan nem is létezik, már csak azért sem, mert a magánhadseregeket az orosz és a nemzetközi jog is tiltja.

A Genfi Egyezmények I. kiegészítő jegyzőkönyve szerint a zsoldost nem illeti meg sem a harcoló fél, sem a háborús fogoly státus. A zsoldos olyan fegyveres, aki pénzért, hivatásszerűen aktív fegyveres szolgálatot vállal kifejezetten fegyveres összeütközés céljával, olyan közösség érdekében, amelyhez egyébként nincs köze, és olyan pénzbeli juttatásért, amely magasabb a helyi katonák fizetségénél. A hivatásos katonától a magasabb zsold és a morális elkötelezettség hiánya különbözteti meg. Általában jellemző rá a mobilitás és a professzionalizmusra való törekvés.

Ennek ellenére becslések szerint a tízezret is elérheti a Wagner-harcosok száma, akik az elmúlt hét év során részt vettek legalább egy bevetésen.

A zsoldos különítményt 2014-ben azonosították először, amikor az oroszbarát szeparatistákat támogatta a kelet-ukrajnai konfliktusban. Tagjai azóta olyan régiókban harcoltak, mint Szíria, Mozambik, Szudán és a Közép-Afrikai Köztársaság.

A Wagner-harcosok 2019 áprilisában jelentek meg Líbiában, Khalifa Haftar lázadó tábornok oldalán, miután az a fővárosban, Tripoliban megtámadta az ENSZ által támogatott kormányt. (A konfliktus 2020 októberében tűzszünettel ért véget.)

Oroszország tagadja, hogy bármilyen kapcsolatban állna a csoporttal. Erre minden oka megvan Moszkvának, hiszen a zsoldosok háborús bűnökért is felelőssé tehetők. Ezekről is beszélt az egység két korábbi tagja, aki természetesen a neve elhallgatását kérve nyilatkozott a BBC-nek. Elmondták, hogy katonáikat semmiféle magatartási szabályok nem kötik. A hadifoglyokat gyakran megölik, abból az egyszerű megfontolásból kiindulva, hogy „senki nem akar egy újabb szájat etetni”.

Azt is elárulták, hogy milyen típusú embereket verbuválnak a Wagner-csoportba: ők vagy „a háború szakemberei”, vagy olyan szegény régiók lakói, akik egyszerűen megélhetést keresnek, vagy pedig „romantikusok”, akik a hazájukat akarják szolgálni.

Civileket mészároltak le

A Líbiában talált táblagép segítségével sikerült azonosítani legalább két orosz zsoldost. A tableten talált információk ugyanakkor megerősíteni látszanak a vádakat, melyek szerint az orosz bérkatonák szándékosan öltek civileket Líbiában.

A BBC ankétjában megszólal a líbiai fővárostól 40 kilométerre délre található Espiaa falu egyik lakója, akit oroszul beszélő katonák ejtettek foglyul a családtagjaival együtt – egyébként egyikük sem vett részt a harcokban –, és csak úgy úszta meg élve, hogy halottnak tettette magát. Vallomása segített azonosítani a mészárlás gyanúsítottját egy Vlagyimir Andanov névre hallgató orosz zsoldos személyében, akit évekkel korábban ukrán hadifoglyok lemészárlásával is összefüggésbe hoztak.

Egy líbiai kormánykatona felidézte, hogy egyik bajtársa és barátja megadta magát a Wagner-harcosoknak, de kétszer hasba lőtték. Azóta nem látta sem a barátját, sem másik három társát, akit vele együtt ejtettek foglyul.

A BBC szerint a táblagépen talált információk azt is bizonyítják, hogy orosz zsoldosok részt vettek polgári területek elaknásításában, valamint robbanócsapdák elhelyezésében lakóházakban, miközben a taposóaknák megjelölése nélküli elhelyezése szintén háborús bűn.

Az árulkodó tablet

A táblagépet egy ismeretlen Wagner-harcos hagyta hátra, amikor a csoport 2020 tavaszán visszavonult Tripolitól délre. A tablet egyebek mellett a frontvonal orosz nyelvű térképeit tartalmazza, valamint drónfelvételeket a térségről. Ezek együtt erős Wagner-jelenlétre utalnak, egyúttal pedig példátlan betekintést nyújtanak a csoport működésébe.

A térképeken Wagner-harcosok kódnevei is megjelennek. Ezek alapján a BBC legalább egy harcost azonosított: a Metlának becézett Fedor Metelkint, aki a kelet-ukrajnai szeparatisták oldalán is harcolt, így neve felbukkan egy ukrán önkéntesek által létrehozott adatbázisban.

 A „bevásárlólista”

A BBC-nek a birtokába jutott egy tízoldalas dokumentum is, amely utalásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ki finanszírozhatja és támogatja a Wagner-csoport líbiai műveleteit.

A 2020. január 19-én kelt dokumentumot egy líbiai hírszerzési forrás bocsátotta a brit közszolgálati médium rendelkezésére, és a Wagner-csoport egyik korábbi hadiszállásáról származhat. Felsorolja a „katonai célok megvalósításához” szükséges anyagokat, köztük négy harckocsit, több száz Kalasnyikov gépkarabélyt és egy korszerű radarrendszert.

Egy katonai elemző a BBC-nek azt mondta, hogy a felsorolt haditechnika egy része kizárólag az orosz hadsereg számára elérhető. Egy másik szakértő, a Wagner-csoport kutatója szerint a lista Dmitrij Utkin közreműködésére utal.

Utkin az orosz különleges egységek egykori tagja, a Wagner-csoport feltételezett létrehozója és főparancsnoka. Őt korábban szintén Wagner néven ismerték, a Richard Wagner zenéjét népszerűsítő náci Németország iránti érdeklődése nyomán.

A BBC megpróbálta felvenni a kapcsolatot Dmitrij Utkinnal, de nem kapott választ. A „bevásárlólista” azonban több utalást is tartalmaz a „parancsnokra”, illetve egy rejtélyes „főigazgatóra”, aki felbukkan egy másik titkos feljegyzésben is. Ebben a Wagner-erők Mozambikban, 2019 novemberében a sérült berendezések cseréjét kérik. Az irat címzettje az Evro Polis nevű orosz vállalat, amely a szíriai olaj- és gázmező-fejlesztésekre vonatkozó szerződések egyik kedvezményezettje. Sajtójelentések összekapcsolják az Evro Polist egy szentpétervári üzletemberrel, a Vlagyimir Putyin elnökhöz közelállónak tartott Jevgenyij Prigozsinnal. Utóbbi a BBC-nek tagadta, hogy köze volna a céghez vagy a Wagner csoporthoz, illetve ismerné Utkint. Tény, hogy Prigozsin részt vett azon a megbeszélésen, amelyet orosz védelmi minisztérium képviselői tartottak 2018 novemberében a líbiai lázadó tábornok, Khalifa Haftar moszkvai látogatása alkalmával.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma 2018-ban szankciókat rótt ki az Evro Polisra. Washington korabeli bejelentése olyan orosz cégként emlegeti az Evro Polist, amely a szíriai olajmezők „védelmére” szerződött, és amely az orosz Prigozsin tulajdonában van vagy ellenőrzése alatt áll.

Kadhafi fia lehet a kapcsolat

Néhány órával azután, hogy megjelent a BBC ankétja a Wagner-csoport líbiai tevékenységéről, Mohamed Gharouda, a Líbiai Katonai Ügyészség helyettes államügyésze bejelentette, hogy elfogatóparancsot adtak ki Muammar Kadhafi néhai líbiai vezető fiára. Az ügyészi végzés szerint Szajf al-Iszlám Kadhafit olyan háborús bűnök vádjával körözik, amelyeket a Wagner-csoport Haftar tábornok Tripoli elleni offenzívája során követtek el.

Az egykori diktátor fiát a 2011-es líbiai felkelés során letartóztatták, és később távollétében halálra ítélték a tüntetők elleni erőszak miatt, viszont 2017-ben az őt fogva tartó milícia szabadon engedte. Saif al-Iszlámról régóta gyanítják, hogy kapcsolatai vannak Oroszországgal és a Wagner-csoporttal, és feltételezik, hogy Moszkva kedvenc jelöltje Líbia irányítására.

(Címlapképi illusztráció forrása: BBC)

banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?