Régen nem látott szintre süllyedt Georgia viszonya az Amerikai Egyesült Államokkal a készülő külföldiügynök-törvény miatt. Washington figyelmeztetett, hogy a „Kreml által ihletett” jogszabály elfogadása kisiklatná a kaukázusi ország euroatlanti integrációját, amire a tbiliszi kormány feje durván visszavágott, és azzal vádolta az USA-t, hogy a közelmúltban két „forradalomkísérletet” is támogatott Grúziában.

Az ellenzék és a nyugati partnerek tiltakozása ellenére a grúz kormány nem hajlandó lemondani a külföldiügynök-törvényről. A készülő jogszabály kötelezné a finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapó civil szervezeteket és sajtóorgánumokat, hogy idegen befolyás alatt álló ügynökökként regisztráltassák magukat.

A törvénytervezet nagyszabású utcai megmozdulásokat váltott ki. Az Egyesült Államok „a demokratikus értékekkel összeegyeztethetetlennek” minősítette a „Kreml által ihletett” törvényjavaslatot. Vera Jourova, az Európai Bizottság demokráciáért és alapjogok érvényesítéséért felelős alelnöke figyelmeztette Ilia Darcsiasvili grúz külügyminisztert, hogy a külföldi finanszírozást illetően az átláthatóságra kell összpontosítani, „a szankcionálás/címkézés/a szereplők működésének korlátozása ellentmond az EU-s megközelítésnek”.

Másnap, május elsején a tbiliszi törvényhozás második olvasatban is elfogadta a nyugati kritika tárgyát képező javaslatot. A lépést keményhangú közleményben ítélte el az Egyesült Államok külügyminisztériuma megjegyezve, hogy „a grúz kormány nyilatkozatai és lépései összeegyeztethetetlenek az EU- és NATO-tagságot megalapozó demokratikus értékekkel, és így veszélyeztetik Grúzia euroatlanti integrációjához vezető útját”. A közlemény „hamis narratívával” vádolta a kormányzó Grúziai Álom párt képviselőit, miközben „egyértelmű, hogy a törvény célja a kritikus hangok elhallgattatása”. Ezzel kapcsolatban elítélték a törvény elleni tüntetés erőszakos feloszlatását. (A tiltakozók és a rendőrök közötti keddi összecsapásokban 11 személy, köztük hat rendfenntartó sérült meg, és 63 tüntetőt őrizetbe vettek.)

Az amerikai kritikát nagyfokú irritáltság fogadta Tbilisziben. „Kifejeztem mélységes csalódottságomat a két forradalomkísérlettel kapcsolatban 2020-2023. között, amelyet az USA egykori nagykövete támogatott, és amelyet külföldi forrásokból finanszírozott nem kormányzati szervezetek hajtottak végre” – írta Grúzia miniszterelnöke az X-en, ismertetve Derek Cholett amerikai külügyminiszteri tanácsossal folytatott telefonbeszélgetését. Irakli Kobakhidze szerint „ha a kísérletek sikerrel jártak volna, Georgiában megnyílt volna egy második front”. Hozzátette: világossá tette „Chollet úr számára”, hogy ilyen előzmények után „különleges erőfeszítésre lesz szükség a kapcsolatok újraindítására, ami lehetetlen tisztességes és őszinte megközelítés nélkül”.

A bel- és külföldön bírált törvény – melyet az utcai tüntetések hatására tavaly visszavont a kormány – most a végszavazásra vár. Erre várhatóan május 17-én kerül sor, és az elfogadása jóformán biztosra vehető, hiszen a kormánypárt csaknem kétharmados többséggel uralja a tbiliszi törvényhozást. Szalome Zurabisvili, a Grúz Álom támogatásával megválasztott, de a párttól időközben eltávolodott független államfő már a tervezet beterjesztésekor jelezte, hogy nem hirdeti ki a jogszabályt, viszont ezzel csupán lelassíthatja, megakadályozni nem tudja a törvény hatályba léptetését, hiszen az alkotmány szerint a parlament felülírhatja az elnöki vétót.

A 45 éves, végzettségét tekintve alkotmányjogász Kobakhidze februárban foglalta el a miniszterelnöki posztot az októberi választásokig. Korábban a 2012 óta kormányzó formáció parlamenti képviselője, 2016–2019. között a parlament elnöke volt. Ő irányította a szakértői bizottságot, amely előkészítette a 2017-es alkotmányreformot. (Ennek eredményeként többek között megszűnik a közvetlen elnökválasztás, illetve az idei választásokkal Grúzia áttér az arányos választási rendszerre.) Ukrajna 2022. februári lerohanásakor Kobakhidze – akkor éppen a kormánypárt elnökeként – elítélte Oroszország agresszióját. Később viszont több alkalommal összeszólalkozott a kijevi vezetőkkel, akik meglátása szerint bele akarják rángatni a háborúba Georgiát. Olekszij Danilov, az ukrán védelmi tanács titkára tételesen ki is jelentette, hogy Grúzia „nagy szolgálatot” tenne Ukrajnának „egy második front megnyitásával”. Erre utalt Kobakhidze a Derek Cholett-el folytatott telefonbeszélgetésen.

A „második front” gyakran felbukkan a külföldiügynök-törvénnyel kapcsolatos vitákban is. A május elsejei parlamenti szavazás előtt szervezett utcai demonstráción Bidzina Ivanisvili volt miniszterelnök, a Grúz Álom alapítója arról beszélt, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek és a „radikális ellenzék” az ukrajnai háborúért felelős „globális háborús párt” nevében jár el, de a külföldiügynök-törvény „leleplezi majd ezeket a sötét kapcsolódásokat”. Úgy vélte, a Miheil Szaakasvili által vezetett 2003-as rózsás forradalom után „az országot nem a nép által választott kormány, hanem egy kívülről kinevezett forradalmi bizottság, egy külföldi ügynökség irányította”.

Szaakasvili 2013-ban Ukrajnába költözött, ahol több vezető pozíciót is betöltött. 2021 októberében visszatért Grúziába, ahol jelenleg hatéves börtönbüntetését tölti egy 2007-es ellenzéki tüntetés erőszakos feloszlatásával kapcsolatos vádak miatt.

Ivanisviliről úgy tartják, hogy az elmúlt néhány évben, politikai kapcsolatait felhasználva azon dolgozott, hogy a Nyugat-orientált Grúziát kelet felé fordítsa, annak ellenére, hogy Oroszország 2008 óta megszállás alatt tartja két tartományát, Abháziát és Dél-Oszétiát. Tény, hogy a tbiliszi kormány nem hajlandó alkalmazni a Moszkva elleni szankciókat, sőt kihasználja a nyugati embargó nyomán megnyílt lehetőségeket – ahogy a többi kaukázusi ország is teszi egyébként. Kobakhidze kormányfő viszont állítja, hogy az ország külpolitikai céljai nem változtak, és a Brüsszel által kritizált ügynöktörvény nem lehet akadálya az uniós csatlakozásnak. „Fontos, hogy az ügynökök ne térjenek vissza a hatalomba” – mondta.

A grúz kormánypárt szerint a külföldiügynök-törvényt nem a Kreml inspirálta, hanem amerikai mintára készült. Brüsszelt nem győzte meg az érvelés. Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság bővítésért felelős főigazgatója kijelentette, hogy az átláthatósági törvény jelenlegi formájában elfogadhatatlan, és komoly akadályokat gördíthet az ország EU-csatlakozása elé. Irakli Kobakhidze miniszterelnök egyeztetett a kérdésről Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, majd sajnálatát fejezte ki, hogy a nyugati partnerek kerülik az érdemi vitát a törvénytervezetről, „amelynek egyetlen célja az érintett szervezetek átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása”.