A radikális jobboldali pártok történelmi sikere az európai parlamenti választásokon sokkolta az európai államok két legfontosabb kormányát. A választási eredmény azonban nem érte meglepetésként azokat, akik odafigyelnek a sok európai fiatalban feltörő dühre, melynek hatására nemcsak kompromisszummentes bevándorlásellenes nézeteket vallanak, de még büszkén vállalják is szélsőséges nézeteiket – írja a Politico.

Az új trend bizonyítékaként a mértékadó lap egy olyan videót említ, amelyet a németországi Sylt üdülőhelyen forgattak, és alig két héttel a június eleji európai parlamenti választások előtt tettek közzé az X közösségi hálózaton. A videón „drága ruhákba öltözött fiatal németek egy csoportja látható, akik azt kiabálják, hogy »Ausländer Raus!« (»Ki a külföldiekkel!«), miközben énekelnek és bort fogyasztanak. A videó egy pontján az egyik ünneplő náci karlendítést mutat, és két ujját az orra alá dugja, hogy Hitler bajuszát utánozza. A videó közzététele nagy port kavart Németországban – az egyik politikus azt javasolta, hogy a gyűlöletkeltés elleni törvények megsértéséért vonják felelősségre az ünneplőket.

Az európai választókat azonban nem tántorították el a politikusok reakciói, és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártnak sikerült minden idők legjobb eredményét elérnie, megelőzve Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártját, és sokkoló üzenetet küldve Európa legnépesebb országának lakói felé.

Hasonló hangulat söpört végig Franciaországon, ahol Emmanuel Macron elnök előrehozott választásokat írt ki, miután vereséget szenvedett a szélsőjobboldali Nemzetgyűlés párttól.

Brüsszelben egy olyan Európai Parlamentbe készülnek a június 6–9. között megválasztott politikusok, amelyben minden negyedik képviselő a radikális jobboldalhoz tartozik.

A szélsőjobb egyre vonzóbb a fiataloknak

Miközben az egész kontinens próbálja értelmezni a történteket, egyre világosabbá válik, hogy a németországi Sylt településen készült videóban látható fiatalokhoz hasonló szavazók milyen fontos szerepet játszottak a választűsokon.

A Politico felidézi, hogy Németországban az előző, 2019-es európai parlamenti választásokhoz képest a 24–30 évesek körében 11%-kal nőtt az AfD-re szavazó fiatalok aránya.

Franciaországban a Marine Le Pen vezette Nemzetgyűlés országos szinten a fiatalok szavazatainak mintegy 30%-át szerezte meg – 10%-kal többet, mint 2019-ben.

Adódik tehát a kérdés, hogy az ezredfordulós (1981-1996) és a Z-generáció (1997-2012) miért fogadta el gyakorlatilag az ellentétes eszméjét annak, amit a szüleik és nagyszüleik képviseltek (akik nagyrészt baloldali pártokra szavaztak, és ezzel elindították az 1960-as évek szexuális forradalmát)? És mi történt azzal a megbélyegzéssel és szégyennel, amely egykor a Sylt-videóban bemutatott rasszista és idegengyűlölő attitűdökhöz kapcsolódott? – teszi fel a kérdéseket a lap.

A választ számos tényező összessége adja meg, kezdve a megélhetési költségek emelkedésétől a Covid-19 járvány idején sok fiatal által érzett elszigeteltségen át a 2015-ös migránsválságra adott késedelmes válaszig, amikor közel kétmillió migráns érkezett az EU-ba.

Összeesküvések az X-en és a TikTokon

Sok fiatal az olyan online platformok „szemüvegén” keresztül érti meg a politikát, mint az X és a TikTok, ahol a szélsőjobboldal a „Nagy Csere” című összeesküvés-elméletet hirdeti, amely szerint a fehér európai lakosságot fokozatosan felváltják a bevándorlók, és a bevándorlást hozza összefüggésbe a Nyugaton zajló számos erőszakos cselekménnyel.

Bár Mathieu Gallard, az Ipsos online piackutató cég kutatási igazgatója szerint a 18 és 24 év közötti franciaországi fiatalok körében bár továbbra is a baloldali pártok, különösen a szélsőbaloldali La France Insoumise (Lázadó Franciaország) párt a domináns erő, ugyanebben a korcsoportban nagyon jelentősen erősödött a szélsőjobboldali Nemzetgyűlés támogatottsága az elmúlt öt évben. A fiatalok körében növekvő támogatottságot magyarázza, hogy Jordan Bardella, egy 28 éves politikus, aki a TikTok-on sok rajongót gyűjtött, Le Pen pártjának elnöke lett.

„Válság idején magunkra kell gondolnunk”

A szélsőjobboldal tagjai Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Ausztriában valóban nem túl fiatalok, mégis ugyanazzal az EU-, bevándorló- és elitellenes formulával szerzik meg a fiatalok szavazatait, amely a vezetőiket korrupt, az emberek szükségletei iránt érdektelen politikusoknak állítja be.

„Amikor azt látjuk, hogy a franciák nem találnak lakást a saját országukban, de a külföldiek igen, akkor nemzeti prioritást követelünk, amit egyre több fiatal akar” – mondta Ianis Ouadah délnyugat-franciaországi helyi képviselő.

Egy másik probléma a bűnözés. „Már nem tudunk biztonságban kimenni az utcára” – panaszkodott Ouadah. „Látja, hogy hány késes támadás történik. Olyan kormányunk van, amely nyilvánvalóan nem törődik a franciákkal” – jelentette ki.

„Nem vagyok a menekültek ellen, egyáltalán nem. De ha túl nehézzé válik a helyzet, válság idején magunkra kell gondolnunk” – mondta Chess van Leeuwen, egy 20 éves rotterdami diák. Függetlenül attól, hogy melyik szélsőjobboldali pártra szavazott, számára „Hollandia az első”.

A világjárvány hatásai még érezhetők

Ami a gazdaságot, a bevándorlási krízist és a világjárvány hatásait illeti, Európa már túl van a „vihar” legsúlyosabb részén, jegyzi meg a Politico, de e hatások visszhangja még ma is érezhető, és valószínűleg még sok éven keresztül így is marad.

Bár a német kancellár, Olaf Scholz koalíciójának három pártja által az európai parlamenti választásokon elért borzalmas eredmény nem vezetett előrehozott választásokhoz, mégis „halálra ítélhette a kormányt”. Scholznak bizalmatlansági szavazással kell szembenéznie, ami a hivatalából való eltávolításához vezethet választások nélkül is.

Ha Scholz megbukik, a kancellári posztot Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió konzervatív képviselője töltheti be, akinek pártja a legtöbb szavazatot kapta a június 9-ei választáson.

Bármi történjék is az elkövetkező időszakban, a szélsőjobboldal felé tolódó fiatal szavazók évekre, vagy akár évtizedekre átalakítják az európai politikát. A fiatal korban kialakult, pártokhoz vagy mozgalmakhoz való hűség ugyanis általában az egész élet során változatlan marad.

A „Ki a külföldiekkel!”-generáció Európa politikai színterét meghódította, és nem valószínű, hogy egyhamar eltűnik – zárja elemzését a Politico.