Mint arról korábban beszámoltunk, döntő fórumként szavazta meg a képviselőház azt az ifjúsági törvénymódosítást, amely biztosítja az ifjúságpolitika kidolgozásához és végrehajtásához szükséges jogi keretet, szorgalmazza a fiatalok közösségi életben való részvételét, valamint biztosítja a fiatalok szakmai fejlődésének jogi keretét. Oltean Csongort, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét kérdeztük arról, pontosan mi az új törvény célja és lényege, milyen előnyöket jelent a fiatalok és az ifjúsági szervezetek számára.

A MIÉRT elnöke szerint elsősorban abból kell kiindulnunk, hogy a jelenleg hatályban lévő ifjúsági törvény már több mint 15 éves. „Annak ellenére, hogy voltak benne hasznos dolgok, már idejét múlta. Fontos volt egy olyan törvényt létrehozni, amely a fiatalok prioritásait tartja szem előtt és aktuális” – magyarázta. Hozzáfűzve, a tervezet célja tehát az, hogy olyan ifjúsági törvény legyen Romániában, amely által napirenden tarthatók a fiatalság számára fontos ügyek, továbbá az élet több területén biztosít lehetőséget a 14–35 év közöttiek számára.

„Az ifjúsági törvény elfogadása tulajdonképpen csak a nulladik lépés, hiszen ez egy kerettörvény, amely összehangolja az ifjúság prioritásait, szabályoz bizonyos hatásköröket, de nem feltétlen kötelez, inkább lehetőséget biztosít az államnak bizonyos problémák megoldására” – fejtette ki Oltean Csongor. Hozzátette, a Családügyi, Ifjúsági és Esélyegyenlőségi Minisztérium dolgozza ki azokat a konkrét lépéseket, úgynevezett „alkalmazási normákat”, amelyek által a törvényben előírtakat meg lehet valósítani. „Azt gondolom, az igazi kihívást az alkalmazási normák kidolgozása jelenti, hiszen rengeteg olyan vállalás és lehetőség szerepel a törvényben, amelynek anyagi vonzata is van” - fogalmazott az ifjúsági vezető.

A MIÉRT elnöke elmagyarázta, a törvény nagy hangsúlyt fektet az ifjúsági szervezetek, egyetemista szervezetek, konzultatív tanácsosok szerepére, ugyanis több beleszólásuk lesz a közösségüket érintő döntésekbe. Több lehetőséget kapnak a helyi és megyei önkormányzatokkal való kapcsolattartáshoz, emellett a törvény kötelezi az államot arra, hogy az ifjúságot érintő kérdésekben konzultáljanak a fiatalokkal, továbbá indokolt esetben anyagilag támogassák az ifjúsági tevékenységeket.

Az RMDSZ korábbi közleményéből kiderült, hogy a törvénymódosítás számos előnyös rendelkezést tartalmaz az ifjúsági szervezetek és fiatalok számára. Például azok a fiatalok, akik tanulmányaik befejezése után munkát vállalnak, egy évig mentesülnek a jövedelemadó befizetése alól, illetve a fiatalok és fiatal családok az állami közszállítási vállalatok szolgáltatásait kedvezményesen vehetnék igénybe. Az államnak támogatnia kell a 18 és 35 év közötti fiatalok ingatlanépítését és -vásárlását. A törvénytervezet ugyanakkor szorgalmazza a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi-szociális integrációját, külön figyelmet fordítva a fiatal anyák integrációjára, akik etnikai, vallási és nyelvi alapon hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnek.

Ami az ingatlanépítést és lakásvásárlást illeti, Oltean Csongor pontosította: az állam eddig is segítette ebben a fiatalokat. Az új ifjúsági törvényben „erre sincs konkrét ütemterv, leírás, ezt is az alkalmazási normákban dolgozzák ki. Érdemes viszont kiemelni: mivel a törvény magában foglalja azt, hogy az állam segítséget nyújt a fiataloknak a lakáskérdésben, ezáltal kötelezettséget vállal, hogy megtalálja a szükséges megoldásokat” – tette hozzá.

A MIÉRT elnöke kiemelte, a jogszabály által elsősorban az ifjúsági munkában segítik a fiatalok szakmai fejlődését. „Előrelépés az, hogy a törvény kötelezni fogja az önkormányzatokat, hogy egy ifjúsági ügyekért felelős szakembert alkalmazzanak, akiket egy országos képzőközpont létrehozása után folyamatosan képeznek. Emellett a helyi önkormányzatoknak kötelességük helyi ifjúsági stratégiát létrehozni, összehangolva azt az országos stratégiával, de figyelembe véve a helyi igényeket is. Úgy gondolom, ez plusz motivációt ad a fiataloknak, akik beleszólnának a helyi ügyek alakulásába” – nyomatékosította.

Az elfogadott kerettürvény ugyanakkor szorgalmazza a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációját, külön figyelmet fordítva a fiatal anyák beilleszkedésére. Oltean Csongor szerint a metodológiában határozzák majd meg azokat a módszereket, amelyekkel ez megvalósítható. Hozzáfűzte: „megfigyelhető, hogy sok fiatal anya nehezebben tud visszatérni munkahelyére a gyermeknevelési szabadság lejárta után. Ez nem feltétlen a munkától való elszokás miatt van, hanem sok esetben a munkahelyen ért diszkrimináció miatt. Az például egy igazán jó lehetőség lenne, ha a munkáltató részmunkaidős lehetőséget biztosítana a visszatérés elejére ahhoz, hogy az anya egyszerűbben visszaszokjon a munkaközösségbe” – emelte ki.

Kapcsolódó

Új ifjúsági törvényről döntött a képviselőház

Az RMDSZ munkájának eredményeként az ifjúsági bizottságban sikerült úgy módosítani a törvényt, hogy a nemzeti kisebbségek diák- és ifjúsági szervezeteinek működése ne legyen hátrányos feltételekhez kötve.

ifjúsági törvény RMDSZ

Fontos még, úgy módosították a törvényt, hogy a nemzeti kisebbségek diák- és ifjúsági szervezeteinek működése ne legyen hátrányos feltételekhez kötve. Oltean Csongor elmagyarázta, ennek értelmében azok a kisebbségi ifjúsági és diákszervezetek, amelyek legalább két különböző megyei tagszervezettel rendelkeznek, országos szintű szervezetnek is minősülhetnek. Az eddigi rendelkezés szerint tíz megyei szervezet lett volna szükséges ahhoz, hogy országos szintű ifjúsági szervezet jöhessen létre, valamint a diákszervezetek esetében 7 egyetemi központ diákszervezete alkotta volna az országos diákszervezetet.