Bármilyen nehéz volt is a helyzet, a vajdasági magyarok mindig az egyetemleges magyar nemzet részeként élték meg magukat, magyarnak lenni számukra jog és kötelezettség is volt, az összetartozás pedig erkölcsi, identitásbeli és közjogi kategória is – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a nemzeti összetartozás napján, szombaton Királyhalmon.

Hozzátette, bármennyire is elcsépeltnek tűnik az állítás, a vajdasági magyarok most is úgy gondolják, hogy minden magyar felelős minden magyarért, és minden alkalmat meg kell ragadni ennek hangsúlyozására, ugyanis ez az egymás iránti viszonynak az alapja, „ez biztosítja annak a kölcsönös felelősségvállalásnak a kibontakozási esélyét, amelyről az alaptörvény is szól”.

„A nemzeti összetartozás napja sokak számára gyásznap, a trianoni diktátum aláírásának a napja, ugyanakkor számunkra a kifogyhatatlan magyar életerő, a megmaradás, a ragaszkodás napja, a büszkeség és a szufla napja” – húzta alá a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke ünnepi beszédében.

Pásztor István kiemelte: az utóbbi 102 évben a vajdasági magyar közösség meg tudott maradni, és ez azoknak az ősöknek köszönhető, akik mindenféle nehézséget vállalva megtartották a nemzetet, és bizonyították, hogy „identitásunkban hűek maradunk és a szülőföldünkön keressük magyarként a boldogulásunkat”.

Rámutatott ugyanakkor, hogy „a nemzetet szolgálni az elmúlt 102 évben folyamatos konfliktust jelentett nemcsak másokkal, hanem önmagunkkal is”.

Úgy folytatta: „ez a helyzet mára jelentős mértékben megváltozott, ezt a helyzetet mára jelentős mértékben megváltoztattuk”. Az a partnerépítés és kölcsönös megbecsülés, amely a mai közéleti mindennapokat jellemzi, újfajta standardot jelent nemzetpolitikában, és a magyar–szerb viszonyban is – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.

Végül kitért arra, hogy borzalmas csatákat kell vívni. „Nem a párt és az emberek, nem az egyének és a családok, nem a fővárosiak és a vidékiek, nem a szerbek és a magyarok, nem a vállalkozók és a közszférában dolgozók, nem a nyugdíjasok és az egyetemisták, hanem mindannyian együtt, az egész régió vívja a csatákat. Sokszor úgy, hogy nem is vagyunk tudatában. A globális változások ereje nem kerül el bennünket sem, a hatalmi központok pedig nem jótékonysági szervezetek. Csak azokra számíthatunk, akik ezt a vidéket sajátjukként érzik és akarják fejleszteni” – részletezte.

Pásztor István hozzátette, hogy amikor összetartozásról van szó, akkor nemcsak magyar–magyar összetartozásról, nemcsak nemzeti összetartozásról kell beszélni, hanem az azokkal történő összetartozásról is, akikkel együtt élünk, akikkel közösek az érdekeink.

„Meg kell, hogy teremtsük a hidakat, az összetartozást, ez a felelősségünk, csak ez tarthat meg bennünket” – hangsúlyozta.