Ünnepélyes keretek között, egyházi és világi elöljárók jelenlétében fogadták azt a 211 lovas zarándokot, akik Erdély számos szegletéből és Magyarországról érkeztek a pünkösdi fogadalmi búcsúra. A Kis- és Nagy-Somlyó hegyek közötti térségen megtartott eseményt követően megemlékezést tartottak a nemzeti összetartozás napja alkalmából a csíksomlyói Fodor-ház kertjében álló Székely Hadosztály emlékműnél.

Lovas hagyományőrzők, huszárok, sportlovasok keltek útra Magyarországról és Erdély számos településéről, hogy a pünkösdi lovas zarándoklat részeseként érkezzenek Csíksomlyóra, a pünkösdi fogadalmi búcsú színhelyére. A zarándokok pénteken délután közösen vonultak a Kis- és Nagy-Somlyó hegyek közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé.

A 211 lovast Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte, aki kiemelte, hogy a pünkösdi búcsú ebben az évben egy napra esik a trianoni békediktátum évfordulójával, amelyet a magyar Országgyűlés 2010-ben nemzeti összetartozás napjának nyilvánított.

„A gondviselés az összefogás jegyében megteremtette annak a lehetőségét, hogy ünnepeljük a mi magyar közösségünket, a hitvilágunkat, a Mária-tiszteletünket függetlenül attól, hogy mikor milyen nehéz idők járnak. (…) Ha összefogunk, egymásba karolunk, nincs az a járványhelyzet, az a háború, az a nehéz sors, amely elriasztana bennünket, hogy pünkösdkor itt, együtt tisztelegve az elődeink ránk bízott hagyatéka előtt találkozzunk, és azt mondjuk: egy a magyar nemzet” – fogalmazott a városvezető.

A lovas zarándoklat ötletgazdája, szervezője Kolozsvári Tibor meghatottan mondott köszönetet a résztvevőknek kitartásukért és azért, hogy teljesítették a búcsújárást.

Az eseményen felszólalt Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikai államtitkára, aki maga is lovas zarándokként érkezett Csíksomlyóra. A politikus kiemelte: ötödik alkalommal szervezték meg a zarándoklatot, amelyen ebben az évben rekordszámú lovas vett részt.

„Hogyha a magyarságról beszélünk, akkor szót ejthetünk magyarországiakról, Kárpát-medenceiekről, és a diaszpóráról egyaránt. A holnapi napon nem jöhet el mindenki ide a nyeregbe, de azok, akik nem tudnak idejönni, lélekben velünk együtt fognak ünnepelni és sokan közülük imaüzeneteiket a lovas zarándokokkal juttatták el Csíksomlyóra. Kanadától Ausztráliáig, Argentínától a skandináv térségekig mindenhonnan jöttek üzenetek, csakúgy, mint magyarországi és erdélyi településekről. Az üzenetek alapvető mottója a Pax et Bonum, a béke és a jóság, és hozzátehetnénk azt is, hogy a biztonság. Mindannyian azt szeretnlnk, ha a nemzetünk minden tagja a következő időszakot is békében élhetné le. Békét kívánunk Kárpátaljának, békét kívánunk Ukrajnának, szolidaritásunkról biztosítjuk a kárpátaljai magyarságot és minden ukrajnai nemzet fiát” – mondta Potápi Árpád János.

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba emlékérmet adott át Molnár Leventének, aki, mint a politikus fogalmazott, „kiemelkedő közösségépítő tevékenységével Székelyföld, a magyar nemzet hírnevét öregbíti és zarándokként jó példával jár sok ember előtt”. Az operaénekes elérzékenyülve mondott köszönetet, majd énekével kedveskedett a jelenlévőknek.

Ezt követően összegyűjtötték a zarándokok által elhozott imaszalagokat, majd Urbán Erik, erdélyi ferences tartományfőnök szólt az egybegyűltekhez. A szerzetes kiemelte: minden korban megvolt a zarándoklatok sajátos jelképe, például a vándorbot, a tarisznya és az örökkévalóságot jelképező kagyló, később az autóbuszok és az összecsukható kisszékek. „Bár szétszaggattattunk, mégis az anyanyelven elmondott fohász összevarr, összefércel bennünket” – fogalmazott a ferences szerzetes. Rendtársa, Főcze Imre Bonaventura atya, dévai plébános a Mária Út ökumenikus jellegét hangsúlyozta, amelyen járni felekezettől függetlenül mindenkinek jó út.

Szatmári Szilárd, csíkszeredai református lelkész a békesség fontosságát emelte ki köszöntőjében, majd Solymosi Alpár unitárius lelkész a Csíksomlyóra érkező tömeg erőt adó hatását emelte ki.

A magyar, majd a székely himnusz eléneklését követően a résztvevő csoportok képviselői számára Molnár Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület vezetője nyújtott át emléklapot.

A pénteki csíksomlyói események a Fodor-ház kertjében felállított Székely Hadosztály emlékműnél a Nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett megemlékezéssel értek véget. Az eseményen közreműködő Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar zenés felvezetőjét követően Gergely István Tiszti, egykori csíksomlyói plébános, az árvaházakból kinőtt fiatalokat segítő Csibész Alapítvány létrehozója és vezetője köszöntötte a megemlékezőket. A rendezvény házigazdája a trianoni békediktátumhoz kapcsolódóan idézte fel személyes élményeit, életének „mozaik történeteit”.

Az eseményen Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is felszólalt. „Ezen a napon nagy kihívás, hogy az ember a múltról beszéljen, a jelenről, vagy a jövőről. Nagy kihívás úgy beszélni, hogy a mondandóban benne legyen a fájdalom, ami ehhez az évfordulóhoz kapcsolódik, benne legyen a jelen az összes megpróbáltatásával, és benne legyen a holnapi nap, a jövő, a remény. Az a remény, amely mindig megtartotta az erdélyi magyarokat” - fogalmazott a politikus. Mint kiemelte, a nemzeti összetartozásról szólva a közös értékek azok, amelyek annak alapját adják: a magyar nyelv, a magyar kultúra, a hagyományok, a múlt, a történelem.

„Ez az az egység, a mindenek fölött lévő értékrend, amely itt a Kárpát-medencében bennünket meghatároz és meg fog határozni a következő évtizedekben, évszázadokban is. Örömből nem nehéz építkezni, fájdalomból annál nehezebb. De aki képes fájdalomból építkezni, akinek a múlt nem béklyót jelent, az képes az elesett állapotból is felemelkedni és építkezni. Ezt tesszük több mint egy évszázada” – mondta Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.

A megemlékezésen a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület közreműködésével felvonták, majd félárbócra eresztették a magyar nemzeti lobogót, az eseményt Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes előadása zárta.