Mariupolban a humanitárius helyzet „katasztrofálissá” vált - Szülészetet bombáztak le az oroszok (Percről percre)
Tizennegyedik napja tart az lépett az Oroszország által indított „különleges katonai művelet” Ukrajna területén, amely óriási károkat és szenvedést hozott a szomszédos országban. Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint 2 millióhoz közelít a szomszédos országokban menedéket kereső ukránok száma, elsősorban nők, idősek és kiskorúak, ugyanis az ukrán férfiak – önként vagy kényszerítve – az országban maradtak, és felvették a harcot az egyre kegyetlenebb módszerekhez folyamodó oroszokkal. Az elmúlt napok legégetőbb kérdése, hogy a felek miképpen tudnának megegyezni egy „humanitárius folyosó” létrehozásában, ahol szabadon elvonulhat
Keddi hírfolyamunkat itt olvashatja el.
A Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Mariupol humanitárius folyosóiról szóló információkat elküldik Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesnek – mondta Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője.
„Tekintettel a romló humanitárius helyzetre (…) és a civilek és a külföldi állampolgárok biztonságára, Oroszország március 9-én moszkvai idő szerint 10 órától tűzszünetet tart, és kész humanitárius folyosókat kialakítani” – idézte Mizincevet az orosz hírügynökség.
Mizincev korábban azt mondta, hogy az ukrán hatóságok a harcok által érintett területekről csak egy polgári evakuálási útvonalat hagytak jóvá a javasolt tízből, köztük ötöt a Kijev által ellenőrzött terület felé.
Verescsuk kedden azt állította, hogy a hatóságok ismét nem tudták kimenekíteni a civileket a dél-ukrajnai Mariupolból. (MTI)
(Címlapi illusztráció forrása: Agerpres/EPA)
CSAK SAJÁT
Az oroszok lebombáztak egy szülészetet Mariupolban, tizenheten sebesültek meg
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának vezetője hivatalos csatornáján közölte: 17 ember sérült meg a mariupoli szülészeti kórház elleni légitámadásban, halálos áldozatok nincsenek.
A tisztviselő, mint azt a Le Figaro is kiemelte, elmondta: az adatok első kiértékelése szerint „nem volt gyermek a sérültek között, és senki nem halt meg”. (Híradó.hu)
Telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin és Olaf Scholz
Az ukrajnai helyzet politikai és diplomáciai rendezésének lehetséges változatairól, a valamint a konfliktus humanitárius aspektusairól tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár – közölte szerdán a Kreml sajtóosztálya.
Putyin elmondta Scholznak, hogy az „ukrán nacionalisták” akadályozzák a civil lakosság távozását az orosz erők által ostromgyűrűbe vont ukrán városokból a számára megnyitott humanitárius folyosókon keresztül.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy Ukrajna az öt ukrán város lakossága számára szerdán megnyitott 10 humanitárius folyosó közül csak hármat hagyott jóvá. A tárca szerint Mariupolban a „nacionalisták” és a városvezetés hibájából a humanitárius helyzet „katasztrofálissá” vált.
Beüzemelték az ukrajnai menekültek számára létrehozott európai humanitárius logisztikai központot
Beüzemelték szerdán Suceaván az ukrajnai menekültek megsegítésére létrehozott európai humanitárius logisztikai központot.
Az eseményen jelen volt válságkezelésért Janez Lenarčič válságkezelésért felelős európai biztos, Fabrizio Curcio, az olasz polgári védelem vezetője és Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.
A Suceava megyei önkormányzat elnöke, Gheorghe Flutur elmondta: a 13 hektáron elterülő, bekamerázott és közművesített létesítmény közel van a repülőtérhez, és szükség esetén további csarnokokkal bővíthető.
Putyin-Scholz egyeztetés a humanitárius folyosókról
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár szerdán az ukrajnai konfliktus körüli „diplomáciai erőfeszítésekről” és a civilek evakuálására szolgáló humanitárius folyosókról tárgyalt – közölte a Le Figaro a Kreml hivatalos közleménye alapján.
A két vezető telefonbeszélgetése során megvitatta a politikai és diplomáciai erőfeszítések lehetőségeit. Az orosz elnök tájékoztatást adott a harci övezetekből a civilek evakuálására szolgáló humanitárius folyosók létrehozása érdekében hozott intézkedésekről – áll a Kreml által kiadott dokumentumban. (Hiradó.hu)
Újabb 140 ezer ukrajnai menekült 24 óra alatt
Az elmúlt 24 órában több mint 140 ezer menekült érkezett Ukrajnából. Az ENSZ szerdán közzétett legfrissebb számadatai szerint több mint 140 ezer menekült csatlakozott ahhoz a kétmillió emberhez, akik már elmenekültek Ukrajnából és az orosz hadsereg inváziója által kiváltott harcok elől. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) honlapján pontosan 2 155 271 menekültet számolt össze. Ez 143 959-cel több, mint az előző, keddi számláláskor – idézi a Le Figaro.
Az ENSZ szerint négymillió ember akarhatja elhagyni az országot a háború elől menekülve. Josep Borrell, az EU diplomáciai vezetője szerint Európa ötmillió menekült befogadására számíthat, ha a konfliktus folytatódik. A konfliktus előtt Ukrajnában több mint 37 millióan éltek a Kijev által ellenőrzött területeken – ide nem értve az Oroszországhoz csatolt Krímet és az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló területeket. (Híradó.hu)
A Kreml szóvivője szerint amerikai gazdasági háború folyik Oroszország ellen
Az Egyesült Államok de facto gazdasági háborút folytat Oroszország ellen – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában újságíróknak.
Peszkov Victoria Nulandnak, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkárának egy, a szenátus külügyi bizottságában tett kijelentésére reagált, amely szerint az Egyesült Államok perspektívájából a végjáték Vlagyimir Putyin elnök stratégiai veresége ebben a kalandban.
„Az Egyesült Államok nyilvánvalóan gazdasági háborút hirdetett és folytat Oroszország ellen. Ez de facto így van” – mondta az orosz elnöki szóvivő.
Eddig 54,7 millió lejt költött Románia a menekülthelyzet kezelésére
Románia eddig 54, 7 millió lejt költött a menekültek megsegítésére – közölte a szerdai kormányülés végén Dan Cărbunaru kormányszóvivő.
Cărbunaru tájékoztatása szerint a menekültek támogatásában illetékes minisztériumok, illetve a miniszterelnöki kancellária összesíti a menekültekre fordított kiadásokat, amelyek jelenleg 54,7 millió lejre rúgnak. Az összesítést az Európai Bizottság elé terjesztik megtérítés végett; az ezt lehetővé mechanizmusok kidolgozása folyamatban van.
Uniós biztos: Brüsszel szolidaritási platformot hoz létre a menekülteket befogadó országok támogatására
Az Európai Bizottság (EB) szolidaritási platformot hoz létre az ukrajnai menekülteket befogadó országok támogatására – jelentette be Dubravka Suica demokráciáért és demográfiáért felelős uniós biztos szerdán Varsóban.
Az EB alelnöke Marlena Malaggal, a szociális és családpolitikáért felelős lengyel miniszterrel tárgyalt. A közös sajtóértekezleten Suica aláhúzta: a brüsszeli testület támogatni szeretné a menekülteket befogadó országokat. „Mindenekelőtt arról van szó, hogy ennek egész terhe ne nehezedjen kizárólag olyan országokra, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Moldova” – jelentette ki.
Felidézte, hogy az Európai Unió (EU) életbe léptette az ideiglenes védelemről szóló irányelvet, melynek értelmében a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élő más állampolgárok, valamint családtagjaik három évig az unió egész területén jogosultak lesznek védelemre.
Múlt heti bejelentés szerint az EU egyelőre 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére. Varsó az utóbbi napokban ennek a keretnek a növelését sürgette, azzal érvelve, hogy a menekültek befogadása csupán Lengyelországban akár 2 milliárd euróba kerülhet.
Scholz: Németország nem támogatja vadászrepülőkkel az ukrán hadsereget
A német szövetségi kormány elutasítja az orosz invázió ellen küzdő ukrán hadsereg képességeinek megerősítését harci repülőgépekkel – tette világossá Olaf Scholz német kancellár szerdán.
A kancellár Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tartott berlini tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy támogatja-e a lengyel javaslatot, miszerint a lengyel légierő MiG–29-es típusú vadászgépeit át kellene adni az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton, azt mondta, hogy a Németország által Ukrajnának nyújtott támogatás elemei közé „egész biztosan nem tartoznak harci repülőgépek”. (Híradó.hu)
Újabb szankciókat fogadott el az Európai Unió
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitteren foglalt össze azokat a szankciókat, amelyeket Oroszország ellen fogadtak el. Mint írta, a szankciók 160 oligarchát és felsőházi tagot, három fehérorosz bankot, a tengerészeti technológiák exportját és a kriptovalutákat érinti.
We are further tightening the net of sanctions responding to Russia’s military aggression against Ukraine
— European Commission ???????? (@EU_Commission) March 9, 2022
????Listing 160 individuals: oligarchs, Russian Federation Council members
????Belarus banking sector
????Export of maritime navigation technology to Russia
????Adding crypto-assets
Az ukrán külügyminiszter nem vár sokat a Szergej Lavrovval való találkozóról
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem fűz nagy reményeket a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel való csütörtöki, törökországi találkozójához. Kuleba a Facebook-oldalán azt írta: az ukrán fél keményen dolgozik azon, hogy a tárgyalások „a lehető leghatékonyabbak” legyenek. „De megmondom őszintén, hogy nincsenek nagy elvárásaim, de mindenképpen megpróbáljuk kihozni belőle a maximumot” – folytatta.
Kuleba szerint Ukrajna prioritásai a tűzszünet, a területeik felszabadítása, valamint minden humanitárius kérdés megoldása. „Ez egy humanitárius katasztrófa, amelyet az orosz hadsereg okozott” – tette hozzá. „Hogy a végén mit fogunk kapni, az egy másik kérdés. Ez elsősorban attól függ, hogy Lavrov úr milyen utasításokkal és irányelvekkel érkezik a tárgyalásra Remélem, hogy jóhiszeműen közelíti meg ezeket a tárgyalásokat, valóban azzal a szándékkal, hogy megoldást találjon ennek az Oroszország által kirobbantott háborúnak a befejezésére” – írta. (CNN)
Kreml: amerikai gazdasági háború folyik Oroszország ellen
Az Egyesült Államok de facto gazdasági háborút folytat Oroszország ellen - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában újságíróknak.
Peszkov Victoria Nulandnak, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkárának egy, a szenátus külügyi bizottságában tett kijelentésére reagált, amely szerint "az Egyesült Államok perspektívájából a végjáték (Vlagyimir) Putyin elnök stratégiai veresége ebben a kalandban". "Az Egyesült Államok nyilvánvalóan gazdasági háborút hirdetett és folytat Oroszország ellen. Ez de facto így van" - mondta az orosz elnöki szóvivő. (MTI)
Lengyelországba már több mint 1,3 millió menekült érkezett
Az ukrajnai háború kitörése óta szerda reggelig 1,33 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba - közölte a lengyel határőrség a Twitter közösségi oldalon. Az elmenekülők 93 százaléka ukrán, 1 százalékuk lengyel állampolgár, 6 százalék pedig közel 100 más ország állampolgára - olvasható a bejegyzésben.
Kedden 125 800 volt az érkezők száma. Anna Michalska, a határőrség szóvivője a PAP hírügynökségnek elmondta: a keddi adatok 11 százalékkal alacsonyabbak az előző napiakhoz képest. A legnagyobb számú határátlépést Ukrajna irányából eddig vasárnap jegyezték, amikor 142 400-an érkeztek Lengyelországba.
Michalska szerint nem készülnek statisztikák azokról az ukrajnai menekültekről, akik az EU schengeni határán át továbbutaznak Lengyelországból más uniós országokba. (MTI)
Ukrajna szerint az oroszok lekapcsolták Csernobilt a hálózatról
Lekapcsolhatták az oroszok Csernobili erőművet a hálózatról, állítja az ukrán állami áramszolgáltató - írja a BBC. Korábban az ukrán fél már elmondta, jelenleg nincs tisztában a csernobili sugárzási szint mértékével, ahogy a zaporizzsjai atomerőmű felett sem gyakorolja már az irányítást. Ukrajna attól tart, hogy az orosz fegyveresek kényszert alkalmaznak a létesítmény dolgozóival szemben, ez pedig súlyos biztonsági kockázatot jelenthet.
Mind a létesítmény, mind a körzetében lévő többi erőmű energiaellátás nélkül maradhatott, miután az orosz katonák megrongálták a Csernobilt és Kijevet összekötő magasfeszültségű hálózatot. Ezért aztán arra kényszerültek, hogy időlegesen lekapcsolják Csernobilt. (BBC)
Borrell: Európának önálló védelemmel kell rendelkeznie biztonsága szavatolására
Európának a NATO-t kiegészítő, önálló védelemmel kell rendelkeznie a biztonság növelése és szavatolása érdekében - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
Az Európa biztonsági helyzetről Kaja Kallas észt miniszterelnök részvételével folytatott EP-vitában Borrell úgy fogalmazott: "noha nem szeretjük a háborút, gondolnunk kell arra, hogy mások annak megindításán gondolkodhatnak". Hangsúlyozta, az uniónak olyan kapacitásokkal rendelkeznie, amelyek növelik az európai védelmet az EU-szerződésekben rögzített kötelezettség szellemében. Közölte: az Európai Uniónak késznek kell lennie arra, hogy megfizesse saját, Oroszországgal szemben bevezetett szankciós intézkedéseinek az árát. Véleménye szerint a másik alternatíva a háború. (MTI)
Ezeken az útvonalakon evakuálják a civileket az ostrom alá vett városokból
Újabb tizenhét órás tűzszünetet kötöttek a felek, hogy az orosz hadsereg által ostrom alá vett ukrán városokból evakuálni lehessen a civil lakosságot. Az ideiglenes tűzszünet megkötését Moszkva jelentette be a reggeli órákban, majd az ukrán fél is megerősítette Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes révén. Az ukrán politikus a CNN-nek adott nyilatkozatában elmondta az egyezkedésbe bevonták a Nemzetközi Vöröskeresztet is.
Verescsuk ugyanakkor emlékeztette az oroszokat arra, hogy formálisan és nyilvánosan elköteleződtek a tűzszünet mellett. Az ukrán kormányfő-helyettes szerint a következő térségekben tették elérhetővé a civilek számára a folyosókat:
- Enerhodar–Zaporizzsja
- Szumi–Poltava
- Mariupol–Zaporizzsja
- Vonovakta–Pokrovszk
- Izjum–Lozovaja
- Vorzel, Bucha, Irpiny, Borodjanka, Gosztomel–Kijev
(BBC, CNN)
Folytatódott a külföldi vállalatok kivonulása az orosz piacról
Az elmúlt órákban további külföldi cég jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenységüket az orosz piacon.
Ezek között van egyebek között a McDonald's, a Starbucks Corp., a Coca-Cola, a a PepsiCo, a General Electric, a L'Oreal Group, a Continental.
A kínai vöröskereszt első segélyszállítmánya úton van Ukrajnába
A kínai vöröskereszt első segélyszállítmánya úton van Ukrajnába - közölte Csao Li-csien, a pekingi külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján. A szóvivő elmondta: a szállítmány az első része annak a mintegy ötmillió jüan (279 millió forint) értékű humanitárius segélynek, amelyet az ukrán vöröskeresztnek nyújtanak élelmiszerek és mindennapi használati cikkek formájában.
Kína elutasította az "invázió" megjelölést az orosz hadsereg Ukrajnában folytatott katonai hadműveleteit illetően, és arról biztosította Moszkvát, hogy megérti "jogos biztonsági aggályait". A külügyi szóvivő szerdán ismét az Egyesült Államokat és a NATO-t tette felelőssé az orosz-ukrán konfliktus kiéleződéséért. Peking mindazonáltal az ukrajnai válság tárgyalások útján történő megoldását szorgalmazza, és minden érintettet mérsékletre intett a feszültség további elmérgesedésének elkerülésére. (MTI)
Az ukránok szerint sikeres volt Szumi evakuációja
Befejezték Szumi civil lakosságának kimenekítését – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese. Az orosz határhoz közeli városból nagyjából ötezer ember „már biztonságban van” – írta. (The Guardian)
Egymillió gyerek lehet a menekültek között
Ekkora menekültválság nem volt a második világháború óta az UNICEF szerint, az ukrán gyerekek nagyjából hetede elhagyta a hazáját az elmúlt két hétben.
One week.
— UNICEF (@UNICEF) March 4, 2022
One million refugees.
As UNICEF supports children affected by conflict in #Ukraine, they need peace now. pic.twitter.com/2Zp5p2BQMO
Először szólalt meg az ukrán first lady
Először állt nyilvánosság elé Olena Zelenszka ukrán first lady. Volodimir Zelenszkij elnök felesége kiadott egy nyílt levelet – mint írta – ezzel szeretne válaszolni a nemzetközi média hozzá címzett interjúkérelmeire.
Történelmi mélyponton a rubel az euróval szemben
Történelmi mélypontra került a rubel az euróval szemben kedden, miután a moszkvai tőzsdén az euró árfolyama folytatva az elmúlt napok emelkedését történelmi csúcsra nőtt, valamint a dollár árfolyama is rekordszint közelébe került.
Az euró jegyzése 8,43 rubel erősödéssel rekordszintre, 127,425 rubelre emelkedett 9 óra körül. A dollár 12,36 rubellel, 117,355 rubelre drágult, megközelítette a 118,35 rubeles történelmi csúcsot.
Az euró 11,8 rubellel, a dollár pedig 11,54 rubellel volt magasabb a reggeli kereskedésben a jelenlegi hivatalos árfolyamnál. (MTI)
Az amerikaiak szerint túl kockázatos lenne lengyel MiG-29-eseket küldeni az ukránoknak
A Pentagon elutasítja Lengyelország azon javaslatát, miszerint a lengyelek készek lennének azonnal és ingyenesen eljuttatni minden MiG–29-es vadászrepülőgépét a németországi Ramstein légi támaszpontra, hogy az Egyesült Államok Ukrajna rendelkezésére bocsáthassa őket.
A Pentagon szerint a lengyelek ötlete nem működőképes, és túl komplex problémákat hordoz magában. A Pentagon sajtótitkára, John Kirby ennek ellenére arról beszélt, hogy fel fogják venni a kapcsolatot a lengyel kormánnyal. „Továbbra is konzultálunk Lengyelországgal és a többi NATO-taggal erről a kérdésről, illetve az ezzel járó logisztikai kihívásokról, de nem gondoljuk, hogy Lengyelország javaslata tartható lenne” – fogalmazott Kirby.
A Pentagon szerint a kérés túl kockázatos, ugyanis az USA és a NATO is el akarja kerülni az Oroszországgal szembeni nyílt konfliktust.
A hétvégén az Egyesült Államok megerősítette, hogy dolgoznak egy megállapodáson Lengyelországgal, hogy el tudják látni vadászgépekkel Ukrajnát. A mostani lengyel ajánlatért cserébe Lengyelország azt kérte, hogy az Egyesült Államok lássa el őket hasonló képességű, használt vadászgépekkel, amelyeknek a vásárlási feltételeiben készek azonnal megállapodni. A lengyel kormány emellett felszólította a többi NATO-tagállamot is, hogy amennyiben van MiG-29-es gépük, járjanak el hozzájuk hasonlóan. (BBC)
Moszkva: a Donyec-medencei szakadárok elleni ukrán offenzívát előzött meg az orosz invázió
A Donyec-medence szakadár „köztársaságai” elleni átfogó ukrán támadást előzött és hiúsított meg az Ukrajna elleni orosz „különleges hadművelet” - jelentette ki szerdán Viktor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok szerint állítását az ukrán nemzeti gárda titkos dokumentumai bizonyítják, amelyek az invázió során az orosz fegyveres erők birtokába jutottak.
Konasenkov szerint egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok és a NATO milyen mértékben vett részt az ukrán támadás tervezésében. (MTI)
Oroszországban tovább korlátozták a lakossági devizahozzáférést
Az orosz hatóságok az egyre erősödő nemzetközi szankciók miatt radikális lépésre szánták el magukat és hat hónapra gyakorlatilag bezárták a készpénzes valutapiacot.
Szerdától valutához készpénzben csak a devizabetétek tulajdonosai férhetnek hozzá, de ők is csak korlátozott összeg erejéig és csak dollárban. Egyáltalán nem lesz legálisan lehetőség arra, hogy valaki készpénzben például euróhoz jusson Oroszországban.
Az orosz jegybank szerda hajnalban jelentette be a készpénzes valutavásárlás tilalmát és azt, hogy hat hónapra 10 ezer dollárban korlátozza a készpénzfelvételt a devizaszámlákról és -betétekről. Aki ennél több pénzhez szeretne jutni, annak rubelben adják ki a kért összeget aznap érvényes piaci árfolyamon. A készpénzkifizetés kizárólag dollárban lehetséges, függetlenül attól, hogy milyen devizában van elhelyezve a számlán. Szükség esetén más devizák átváltása dollárra az aznap érvényes piaci árfolyamon történik. A közlemény szerint a bankok a következő hat hónapban nem adhatnak el valutát magánszemélyeknek, ugyanakkor valutát rubelre beváltani korlátozás nélkül lehet.
A jegybank rámutatott arra, hogy a magánszemélyek továbbra is tarthatnak pénzt devizabetéteikben és -számláikon. Minden pénzeszközt abban a pénznemben vezetnek és könyvelnek el, amelyben megnyitották a számlát vagy betétet. A betétek utáni kamatot továbbra is abban a devizában számítják fel, amelyben megnyitották.
Lehetőség van új devizaszámlák és -betétek nyitására, de a március 8-ika után nyitottak esetében a készpénzfelvétel már csak rubelben történhet, az aznap érvényes piaci árfolyamon. (MTI)
Két hete ég egy moldáv tartályhajó a Fekete-tengeren
Második hete ég a moldovai Millenial Spirit olajszállító tartályhajó a Fekete-tengeren, miután orosz katonai csapás érte – adta hírül a CNN.
A Planet Labs műholdképén az látszik, hogy hatalmas füstfelhő tör az ég felé az ukrajnai Odessza városától mintegy 32 kilométerre keletre úszó tankerből.
#stoprussia
— Defence of Ukraine (@DefenceU) February 25, 2022
Міністерство інфраструктури України повідомляє: агресор обстріляв 2️⃣ іноземні судна біля порту Південний ➡️ https://t.co/daJ5Iqx0mZ pic.twitter.com/lXjKK9Ipwo
Február 25-én Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők altábornagya azt mondta, hogy a moldovai zászló alatt közlekedő hajó Juzsnij kikötőjétől mintegy 20 kilométerre délre található, és „megrongálta egy orosz hajó”. Az ukrán védelmi minisztérium szerint a hajó 600 tonna fűtőolajat és gázolajat szállított, amikor eltalálta egy orosz rakéta. A minisztérium szerint a csapásban a legénység két tagja súlyosan megsérült.
Egy japán tulajdonú teherhajót is rakétatalálat ért a Fekete-tengeren, a legénység egy tagja könnyebben megsérült. (hirado.hu/CNN)
Stoltenberg: A NATO-tagok szállítmányai elleni támadás a NATO elleni támadásnak minősül
Az Ukrajnát fegyverekkel és lőszerrel támogató NATO-tagok utánpótlási vonalai elleni bármilyen csapás a konfliktus növelésének minősül – írja a The Guardian a CBC hírportál értesüléseire hivatkozva.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden azt mondta, hogy míg az Ukrajnán belüli utánpótlási vonalak sebezhetők a támadással szemben, addig a határhoz vezető vonalak a szövetség védelme alá tartoznak. „Egy NATO-terület, NATO-erők, NATO-képességek elleni támadás a NATO elleni támadás lenne” – mondta Stoltenberg. (hirado.hu/The Guardian)
A legnagyobb gyorsétterem-lánc és az üdítőgyártók is leállították tevékenységüket Oroszországban
A legnagyobb gyorsétterem-lánc és az üdítőgyártók is leállították tevékenységüket Oroszországban
A Coca-Cola és a McDonald’s egyre nagyobb nyomással szembesült a Twitter közösségi média felületén az Ororszországból való kivonulással kapcsolatban, amelyről bővebben ide kattintva olvashat.
A McDonald’s kedden bejelentette, hogy felfüggeszti tevékenységét Oroszországban. „Csatlakozunk a világhoz, hogy elítéljük az agressziót és az erőszakot, és imádkozunk a békéért. A válság kezdete óta az első számú prioritásunk az embereink voltak – és azok is maradnak” – olvashatók Chris Kempczinski, a McDonald’s vezérigazgatójának szavai a nyilatkozatban.
A Starbucks vezérigazgatója, Kevin Johnson kedden a cég partnereinek írt levelében bejelentette, hogy a kávéóriás felfüggeszti az oroszországi üzleti tevékenységét. Johnson elmondta, hogy az üzletlánc engedéllyel rendelkező partnere beleegyezett abba, hogy szüneteltesse a működését az ottani 130 üzletében.
A Coca-Cola is bejelentette, hogy felfüggeszti oroszországi működését. „Szívünk azokkal az emberekkel van, akik lelkiismeretlen következményeket szenvednek el ezektől a tragikus ukrajnai eseményektől” – áll az üdítőgyártó vállalat közleményében.
A több mint 60 éve Oroszországban működő PepsiCo is közölte , hogy „az ukrajnai szörnyű eseményekre való tekintettel” felfüggesztik a Pepsi-Cola és más globális italmárkáik – köztük a 7up és a Mirinda – helyi értékesítését. Felfüggeszti továbbá a tőkebefektetéseket, illetve a reklámozást Oroszországban. A cég elmondta, hogy a felfüggesztések ellenére továbbra forgalmaz majd tejet, tápszert és bébiételeket az országban. (hirado.hu)
Megszakadt a kapcsolat a csernobili atomerőmű biztonsági rendszereivel
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kedden közölte, hogy megszakadt a kapcsolata az észak-ukrajnai csernobili atomerőműben telepített biztosítéki felügyeleti rendszerek távoli adatátvitelével.
Csernobilban – az 1986 áprilisában bekövetkezett súlyos nukleáris baleset helyszínén – a múlt hónapban vették át az irányítást az orosz erők. A csernobili telep jelenleg nem működik, a nukleáris anyagok kezelését leállították – jelentette be a NAÜ az ukrán nukleáris szabályozó hatóságtól kapott információra hivatkozva.
A létesítményben leállított reaktorok, valamint radioaktív hulladékkezelők találhatók. A szabályozó hatóság közölte a NAÜ-vel, hogy csak e-mailben tud kommunikálni az erőművel.
„Az ügynökség vizsgálja a biztosítéki felügyeleti rendszerek állapotát Ukrajna más helyein, és hamarosan további információkkal szolgál” – áll a NAÜ közleményében. (hirado.hu)