banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Sikerül-e biztonságos humanitárius folyosót biztosítani a menekülő civileknek? (percről percre)

Tizenharmadik napjába lépett az Oroszország által indított „különleges katonai művelet” Ukrajna területén, amely óriási károkat és szenvedést hozott a szomszédos országban. Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint 2 millióhoz közelít a szomszédos országokban menedéket kereső ukránok száma, elsősorban nők, idősek és kiskorúak, ugyanis az ukrán férfiak – önként vagy kényszerítve – az országban maradtak, és felvették a harcot az egyre kegyetlenebb módszerekhez folyamodó oroszokkal. Az elmúlt napok legégetőbb kérdése, hogy a felek miképpen tudnának megegyezni egy „humanitárius folyosó” létrehozásában, ahol szabadon elvonulhatnának a két harcoló fél közé rekedt civilek. Az oroszok hétfőn Fehéroroszország és Oroszország felé irányított evakuálási útvonalakat javasoltak, amit az ukránok elutasítottak. Kiszivárgott információk szerint a két tárgyalódelegáció hétfő esti egyeztetésén „apró engedmények” születtek e téren, így remélhetőleg kedden biztonságos körülmények között indulhatnak el a menekültek a frontvárosokból. Az eseményeket percről percre követtük.

Hétfői hírfolyamunkat itt olvashatja el.

22:22

Mit jelent a Z betű az orosz tankokon?

Élénken foglalkoztatja az elemzőket, tudósítókat és a nézőket-olvasókat, hogy mit jelent a nagy Z betű, ami a háború kezdetétől látható az orosz páncélozott járműveken. A rejtélyes jel magyarázatára számos teória született, ám a kérdésre egyelőre senki nem tud kielégítő választ adni. A nagy Z-t – nem a cirill „з”-t, hanem az orosz írásmódtól eltérően egy latin betűt – először az Ukrajna felé haladó, majd oda behatoló orosz páncélozott járművekre festették fel. Valószínűleg azért, hogy megkülönböztessék őket a hasonló ukrán felszerelésektől, és elkerüljék a baráti tüzet – írja összeállításában a Le Monde. A lap megkockáztatja azt a kijelentést, hogy pusztán gyakorlati szempontból a Z-t az orosz tankok és az ukrán tankok megkülönböztetésére használnák. (hirado.hu)

22:12

Elemzés: Németország számára kezelhető lenne az orosz földgázimport leállása

Kezelhető lenne Németország számára, ha az Ukrajna elleni háború miatt embargót vezetnének be az orosz földgázra – mutatta ki a nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina – Nationale Akademie der Wissenschaften) egyik, kedden közölt elemzésében.

A Leopoldina szerint Németország képes lenne úgy pótolni az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt rövid időn belül kieső földgázszállításokat, hogy ne kényszerüljön a klímavédelmi célok feladására, elkerülje a földgázhiányt és enyhítse a gazdasági és társadalmi következményeket.

A szövetségi kormány egyelőre elutasítja az orosz energiaembargó gondolatát. (MTI)

21:51

Akadozik a civilek evakuálása, az oroszok az „ukrán nacionalistákat” vádolják

Az ostromlott ukrán városokból az Oroszország irányába történő távozás megakadályozásával vádolt „ukrán nacionalistákat” kedden Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője, írta az MTI.

„Az ukrán nacionalisták kegyetlenül elfojtanak minden kísérletet a humanitárius folyosókon keresztül Oroszországba történő kijutásra” – mondta Mizincev.

A tisztségviselő szerint Kijev az ukrán félnek felajánlott 10 humanitárius útvonal közül csak egyet erősített meg, azt, amelyik Szumiból Poltaván át a lengyel határra vezet. Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Mariupol esetében azonban egyet sem. Mizincev szerint Szumiból mindössze 723 embert evakuáltak, köztük 576 indiai, 115 kínai, 20 jordániai és 12 tunéziai állampolgárt.Mariupoli menekültek lépik át az ukrán-orosz határt | fotó: Agerpres/EPA

Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese szerint kedden továbbra sem volt lehetséges a civilek evakuálása Mariupolból. Verescsuk „katasztrofálisnak” nevezte a mariupoli humanitárius helyzetet, írta a BBC.

Mint mondta, az Oroszország által biztosított, a városból orosz vagy fehérorosz területre vezető humanitárius folyosók elfogadhatatlanok.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes ugyanakkor arról számolt be, hogy Szumiból és környékéről kedden 5000 civilt sikerült kimenekíteni.

21:18

Zelenszkij a náci Németország elleni brit küzdelemhez hasonlította Ukrajna harcát

A náci Németország elleni brit küzdelemhez hasonlította az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállást a londoni alsóház képviselőinek tartott keddi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkijt, aki videókapcsolaton beszélt a brit parlament tagjaihoz, a képviselők felállva, hangos ovációval és tapsviharral köszöntötték.

Az ukrán államfő kijelentette: az ukránok nem akarják elveszíteni hazájukat, „éppen úgy, ahogy Önök sem akarták elveszíteni országukat, amikor a nácik harcba szálltak hazájuk ellen”.

Zelenszkij kijelentette azt is, hogy a háború tizenkettedik napján átlépte a tízezret a hadműveletekben elesett orosz katonák száma.

Az ukrán elnök Winston Churchill egykori brit kormányfő 1940-ben elmondott híres alsóházi beszédére emlékeztető szóhasználattal úgy fogalmazott: Ukrajna nem adja meg magát, harcolni fog a tengereken, a levegőben, folytatja harcát saját földjéért. „Harcolni fogunk az erdőkben, a mezőkön, a partokon, az utcákon” - tette hozzá. (MTI)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
20:47

Orbán Viktor szerint rossz ötlet az Oroszország elleni szankciókat az energiaszektorra kiterjeszteni

Magyarország elítéli Oroszország fegyveres támadását, „elítéljük a háborút is, de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Londonban, a V4 országok miniszterelnökeinek és Boris Johnson brit kormányfőnek a csúcstalálkozója után.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az Oroszország elleni szankciók további kiterjesztése az energiaszektorra, az olaj- és gázszektorra aránytalanul nagy terhet jelentene Magyarország számára. Kiemelte: világossá tette, hogy „elítéljük Oroszország fegyveres támadását, elítéljük a háborút is, de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg”. Ezeket a szankciókat az olaj és a gáz területére nem szabad kiterjeszteni – jelentette ki. (MTI)

20:11

Borrell: Oroszország vezetői szisztematikusan hazudnak az ukrajnai invázióról

Az információk manipulálása fenyegetést jelent a demokráciára, ezért különösen fontos a tájékoztatás szabadságának védelme és a félretájékoztatással szembeni fellépés – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.

A főképviselő fontosnak nevezte az uniónak az orosz félretájékoztatással szembeni fellépését, melynek keretében egyebek mellett az EU betiltotta a „Kreml propagandagépezetének” minősített médiumok európai műsorszolgáltatási jogát. „Ezek a médiumok káros céllal tájékoztatják félre az embereket” – állította Borrell.

„A Kreml és vezetői szisztematikusan hazudnak a helyzetről, a katonai helyzetről és elhallgatják az ukrán lakosság szenvedését. Az információk manipulációjával az orosz propagandagépezet aktívan segíti Oroszország katonai támadását Ukrajna ellen, hamis információkat terjesztenek az orosz lakosság körében arról, hogy miért történt az invázió, és mi a helyzet Ukrajnában, miközben Oroszországot és az orosz népet áldozatként mutatják be. Oroszország megfosztja állampolgárait a független médiához történő hozzáféréstől, a független információktól” – vélekedett Josep Borrell. (MTI)

19:46

Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot

Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot, ezzel újabb nyomást gyakorolva Moszkvára az ukrajnai invázió megtorlásaként – jelentette be kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök. Szerinte az újabb szankcióknak „az Egyesült Államokban is meglesznek a költségei”. Úgy fogalmazott: „a szabadság védelme nekünk is pénzbe fog kerülni”. (MTI)

19:32

Az ukrán külügyminiszter szerint a világ többet is tehetne az országáért

A világ többet is tehetne, hogy segítsen Ukrajnának az Oroszország elleni harcában – hangsúlyozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter abban a véleménycikkében, amely a The Washington Post amerikai napilapban jelent meg kedden.Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter | fotó: Agerpres/EPA

A baloldali-liberális amerikai újság online és nyomtatott változatában is publikált írásában az ukrán diplomácia vezetője rámutatott: a világ vezetői évtizedeken át fejet hajtottak Európa különböző háborús emlékműveinél, ahol ünnepélyesen kijelentették: „Soha többé!”. Kuleba szerint eljött az idő, hogy bebizonyítsák: ezek „nem csak üres szavak” voltak.

Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország „gyűlöletes terjeszkedésvágytól” hajtva indította el háborúját Európában, és a történelem minden egyes politikai vezetőt később annak alapján fog megítélni, „miképp nézett szembe a gonosszal”. (MTI)

19:14

Eddig 15 ezren adtak vért az ukrajnai sérülteknek

Eddig 15 ezer személy adott vért Romániában az orosz–ukrán háborúban megsérült ukrán katonák és civilek megsegítésére indított kampány keretében – közölte kedden Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. (Agerpres)

19:13

Uniós biztos: mindenki, aki menekül a háború elől, menedékre lel az Európai Unióban

Mindenki, aki menekül Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja elől, az Európai Unióban menedékre lel; a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, humanitárius katasztrófa közepette állnak helyt és nyújtanak segítséget a rászorulóknak - jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden. (MTI)

18:06

Az EU már 2030 előtt függetlenítené Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, hogy Oroszország ukrajnai háborújára válaszul már jóval 2030 előtt függetlenítse Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A terv számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig. A kezdeményezők szerint a terv megvalósulása kétharmaddal csökkentheti az EU orosz gáz iránti keresletét már az év vége előtt. 

Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját, ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását. Előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését. (MTI)

17:49

Horvát elnök: Boszniában nem alakulhat ki fegyveres konfliktus

Nem kell különös jelentőséget tulajdonítani annak, hogy növelték az Európai Unió Boszniában állomásozó csapatainak a létszámát, a nyugat-balkáni országban ugyanis nem alakulhat ki olyan helyzet, amely fegyveres konfliktushoz vezetne – jelentette ki kedden Zoran Milanović horvát elnök a Vecernji List című zágrábi napilap internetes oldalának beszámolója szerint. Az Európai Unió 500 fővel megnövelte a Bosznia-Hercegovinában állomásozó csapatainak, az EUFOR-nak a létszámát, az Oroszország és Ukrajna között kialakult helyzet miatt. (MTI)

17:00

Londoni elemzők: inflációs sokkot okozna Európában az orosz gáz- és olajszállítások leállítása

Londoni pénzügyi elemzők szerint Európában inflációs sokkot, az orosz gazdaságban összeomlásszerű recessziót okozna, ha az ukrajnai háború miatt érvényesített szankciók közé bekerülne az orosz földgáz és a nyersolaj importjának betiltása. (MTI)

16:11

A német iparvállalatok szövetsége elutasítja a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra

A német iparvállalatok szövetsége (BDI) elutasítja azt a követelést, hogy terjesszék ki az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat.

A BDI - az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet - vezetője, Siegfried Russwurm az ARD országos köztelevízió hírportálján idézett keddi nyilatkozatában kiemelte, hogy az orosz földgáz-, kőolaj- és szénszállítások kiesése súlyos hatást gyakorolna a német gazdaságra, és veszélyeztetné az ipar versenyképességét. Az Oroszország elleni európai energiaembargóról szóló vita "játék a tűzzel" - húzta alá a BDI elnöke, drámainak nevezve az esetleges embargó várható következményeit.

A Németországban felhasznált kőolaj mintegy harmada származik orosz forrásból, a földgáznál pedig 50 százalék feletti ez az arány. Ugyancsak 50 százalék körüli az orosz kőszén részaránya az áramtermelésben, és vannak erőművek, amelyeket akár 75 százalékban orosz szénnel táplálnak. (MTI)

15:09

Megérkezett Budapestre Ferenc pápa képviselője

Megérkezett Budapestre Ferenc pápa képviseletében Michael Czerny bíboros, az Átfogó emberi fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa - tájékoztatta Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára kedden az MTI-t.

Tóth Tamás közölte: a bíboros, aki azért érkezett Magyarországra, hogy találkozzon az ukrajnai háború elől menekülőkkel, először a Keleti pályaudvarra ment, ahol felkereste a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Katolikus Karitász segítségpontjait.

Michael Czerny este találkozik Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsekkel, Veres András győri megyés püspökkel, az MKPK elnökével és a testület több tagjával - mondta az MKPK titkára.

A bíborost szerda délelőtt a Karmelita kolostorban fogadja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Ezt követően Michael Czerny a barabási határhoz utazik, ahol felkeresi a Katolikus Karitász segítségpontját, valamit találkozik a terület két egyházi vezetőjével, Szocska Ábel nyíregyházi görögkatolikus megyés püspökkel és Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspökkel - ismertette Tóth Tamás.

A szentszéki sajtóközpont hétfőn közölte, hogy Ferenc pápa megbízásából Konrad Krajevski lengyel bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője a Lengyelország és Ukrajna közötti határhoz tart, a cseh származású Michael Czerny bíboros pedig Magyarországra utazik, hogy találkozzanak az Ukrajnából érkezett menekültekkel és az őket segítő önkéntesekkel. A Vatikán hangsúlyozta, hogy a pápa küldöttei az "egyház szolidaritásának kifejezését szolgálják a szenvedő ukrajnai néppel". (MTI)

14:47

Az NHL megszüntette együttműködését az orosz hokiligával

Az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) felfüggesztette üzleti tevékenységét az orosz ligával, a KHL-lel Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt.

Az NHL már felszólította a bajnokságban szereplő klubokat, hogy szakítsák meg kapcsolataikat az orosz sorozatban érdekelt együttesekkel, illetve az orosz székhelyű játékosügynökökkel, ügynökségekkel. Ez a lépés egyúttal azt is jelenti, hogy a jövőben nagy nehézségekbe fog ütközni a játékosok mozgása a két bajnokság között.

Az észak-amerikai ligának ez nem az első lépése a háború kitörése óta, a múlt héten ugyanis megszakította kapcsolatait orosz üzleti partnereivel, felfüggesztette orosz nyelvű közösségi és digitálismédia-oldalainak működését, valamint megszüntette az oroszországi televíziós közvetítéseire vonatkozó szerződéseit. Az NHL-ben csaknem 40 orosz játékos szerepel. (MTI)

14:39

Harminc busz indult Mariupolba 

Olha Stefanisina kormányfőhelyettes a Reutersnek azt mondta: harminc busz indult Mariupolba a humanitárius folyosón. Moszkva kedd reggelre több városba humanitárius folyosót ígért, Szumiban és Irpinyben már el is kezdődött az evakuálás. (Guardian)

14:28

Fagyos napok jönnek

Az elmúlt napokban az évszakhoz képes alacsonyabb hőmérséklet még alacsonyabbra fordul. Lyse Doucet, a BBC kijevi főtudósítója egy tweetben arról számolt be, hogy az ukrán fővárosban elkezdett havazni.

Az angol közszolgálati tévé azzal egészítette ki tudósítását, hogy a hét közepétől egy újabb hideg front érkezik a háború által szenvedő ország fölé, Harkivben és Kijevben -13-20 Celsius fokra csökkenhet a hőmérséklet.

A rettentő hideg súlyos következményekkel járhat a hajléktalanná vált menekültek számára. (BBC)

14:18

Az ENSZ 1207 civil áldozatról tud

Az ENSZ által közzétett adatok szerint keddig 1 207 civil áldozata van az ukrajnai háborúnak, ezek közül 406 személy életét vesztette, 801 személy pedig megsérült. "A valós szám nagy valószínűség szerint sokkal nagyobb" - fogalmazott Liz Throssell, az ENSZ emberjogi főbiztosának szóvivője.

Tájékoztatása szerint a legtöbben a légitámadásokban és robbanófegyverek használata miatt sérültek meg, illetve vesztették életüket. A háborúban több száz lakóépület is megrongálódott. 

Az ENSZ amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy az oroszok által ellenőrzött területeken minden különösebb ok nélkül őrizetbe veszik az ukránbarát érzelműeket, és fordítva. (BBC)

 

13:34

Varsó kétmilliárd euróra becsüli az egymillió ukrajnai menekült befogadásának költségeit

Akár kétmilliárd eurónak megfelelő összeget költhet Lengyelország a jelenleg már az egymillió főt is meghaladó ukrajnai menekültcsoport befogadására - mondta el Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes kedden a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak.

A lengyel határőrség kedd reggeli adatai szerint 1,2 millió személy menekült át Ukrajnából Lengyelországba a háború február 24-i kitörése óta. Előzetes becslések szerint a menekültek befogadása - beleértve az egészségügyi, társadalombiztosítási, oktatásügyi ráfordításokat - akár 10 milliárd zlotyba (2 milliárd euró) is kerülhet - közölte Jablonski.(MTI)

13:07

Peking az ukrajnai biológiai laboratóriumok miatt aggódik

Az orosz állítás szerint Ukrajnában működő biológiai laboratóriumok biztonságának garantálását sürgette Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján Pekingben.

A kínai külügyi szóvivő annak kapcsán beszélt erről, hogy az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajnában amerikai finanszírozású katonai biológiai kísérletek folytak. Orosz állítások szerint egy több mint 30 biológiai laboratóriumból álló ukrajnai hálózat egyebek között mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgozott.

Csao arra kérte a feleket, hogy gondoskodjanak az intézmények biztonságáról. Washingtont pedig felszólította, hogy hozzon nyilvánosságra minden részletet a laboratóriumokról, egyebek mellett azt, hogy milyen vírusokat raktároznak az intézményekben, és milyen kísérleteket folytattak. (MTI)

12:58

Kedd reggelig 178 894 ember érkezett Magyarországra

Kedd reggelig 178 894 ember érkezett Magyarországra Ukrajna felől az öt határátkelőhely valamelyikén - közölte a kormányszóvivő kedden Budapesten, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács ülését követő sajtótájékoztatón.

Szentkirályi Alexandra azt mondta: az országba érkező menekültek ellátása folyamatos, akár átutazóban vannak, akár hosszabb ideig tartózkodnak Magyarországon. Ismertette: keddig a katasztrófavédelem 3252 embernek - köztük 1780 gyermeknek - biztosított szállást.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke a sajtótájékoztatón a béke fontosságát hangsúlyozva kiemelkedőnek nevezte a magyarországi összefogást. Tájékoztatása szerint Kárpátalján, a határ menti magyar településeken és a pályaudvarokon működő segítségpontokon a karitatív szervezetek már 81 600 embernek segítettek az elmúlt bő egy hétben. (MTI)

12:00

Zelenszkij: nem félek senkitől, Kijevben maradok

„Itt maradok Kijevben, a Bankova utcában (az elnöki rezidencia címe). Nem bujkálok, és nem félek senkitől. Itt maradok mindaddig, amíg meg nem nyerjük a honvédő háborúnkat” – mondta hétfő éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

11:20

Viktor Janukovics felszólította Zelenszkijt, hogy adja föl a háborút

Viktor Janukovics volt ukrán elnök felszólította Volodimir Zelenszkij hivatalban lévő ukrán államfőt, hogy adja fel az Oroszország elleni háborút. „Önnek személyes kötelessége, hogy mindenáron véget vessen a vérontásnak és békemegállapodást kössön” – írta a Moszkva-barát politikus a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség által közzétett üzenetben. „Ez az, amit Ukrajna, a Donbassz és Oroszország elvár öntől”. Janukovics szerint Kijev nyugati partnerei is üdvözölnének egy ilyen lépést.

Korábban felmerült a hír, hogy a 2014-ben elzavart Janukovicsból próbálhatnak meg ismét elnököt csinálni az oroszok. Janukovics 2010 és 2014 között volt Ukrajna elnöke, ez idő alatt távolítani kezdte az országot az EU-tól, és egyre szorosabbra fűzte a viszonyát Oroszországgal. 2014-ben tüntetéssorozat indult ellene, amely a tüntetők és a rendőrség közötti véres összecsapásokba torkollott. Janukovics végül elhagyta az országot, és Oroszországba menekült. Távollétében eltávolították az elnöki posztról, és 2019-ben hazaárulás vádjával 13 év börtönre ítélték. (FAZ/Ria Novosti)

11:18

Boris Johnson fogadja a Visegrádi Négyek kormányfőit

A visegrádi országok és az Egyesült Királyság csúcstalálkozójára Londonba utazott kedden reggel Orbán Viktor miniszterelnök, a megbeszélés fő témája az ukrajnai háború - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország kormányfői először egymás között folytatnak egyeztetést, majd Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalnak a londoni Lancaster House-ban - mondta Havasi Bertalan. Hozzátette: a nap folyamán Orbán Viktor és Boris Johnson kétoldalú megbeszélést is folytatnak egymással.

A magyar tárgyalódelegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. (MTI)

10:40

Tizenkét órás fegyverszünet lépett érvénybe Szuminál

Szumi több napja erőteljes tüzérségi támadás alatt áll, kedd hajnalban kilenc ember, közöttük két gyerek is életét vesztette a bombázásokban. A további civil áldozatok elkerülése érdekében a felek ideiglenes fegyverszünetet hirdettek, kedd reggel 10 és este 22 óra között.

Az egyezség szerint a lakosságot buszokkal szállítják el Szumiból déli irányba, a 175 kilométerre levő Poltavába. Korábban az orosz fél azt javasolta, hogy a határ menti városból Oroszországba menekítsék ki a lakosságot, de ezt az ukránok elutasították. (BBC)

10:01

Elhalasztják a skót-ukrán világbajnoki pótselejtezőt

Elhalasztják az eredetileg március 24-ére kiírt skót-ukrán világbajnoki pótselejtezőt. A mérkőzés pótlására valószínűleg júniusban kerül sor. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) ezzel eleget tett az ukrán szövetség múlt heti kérésének.

A skót-ukrán mérkőzést a glasgow-i Hampden Parkban játsszák majd le, a továbbjutó az osztrák-walesi párharc győztesével játszhat a vb-részvételért. A 2022. november 21-én kezdődő katari világbajnokság sorsolását a tervek szerint április 1-jén tartják.

Mint írtuk, az orosz-ukrán háború kitörése miatt a FIFA, valamint az európai szövetség (UEFA) is kizárta a versenysorozataiból az orosz válogatottat és az orosz klubcsapatokat, az idei BL-döntőt pedig elvették Szentpétervártól. (BBC)

09:29

Megöltek egy orosz vezérőrnagyot?

Az ukránok azt állítják, hogy megölték Vitalij Geraszimov vezérőrnagyot, de az oroszok nem erősítették meg a hírt. 

Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz hadsereg egyik magas rangú parancsnokát, a vezérőrnagy Vitalij Geraszimovot megölték a Harkovnál zajló harcoknál. Közleményében azt írja, hogy Geraszimov vezérőrnagy több más katonatiszttel együtt meghalt, mások megsebesültek. Geraszimov, aki a feltételezések szerint az orosz 41. hadsereg első parancsnokhelyettese volt, részt vett korábbi csecsenföldi és szíriai orosz hadműveletekben is. 

Oroszország nem kommentálta az állításokat, miután nyugati tisztviselők pénteken közölték, hogy eddig három orosz parancsnok halt meg, köztük Andrej Szuhovetszkij vezérőrnagy, egy légideszant hadosztály parancsnoka február 28-án.  Az ő halálát egy orosz tiszti szervezet jelentette, több forrás is azt állítja, hogy Szuhovetszkijt, aki állítólag a különleges erők parancsnoka és szíriai veterán is volt, egy ukrán mesterlövész ölte meg. (Sky News/Guardian)

09:19

Tovább nőtt a civil áldozatok száma az ostrom alá vett ukrán városokban

Az orosz hadsereg kedd hajnalban is folytatta az ostrom alá vett városok bombázását, így az ukrán fél arról számolt be, hogy több városban is nőtt a civil áldozatok száma.

08:49

Így ünnepelnek március 8-án az ukrán nők

Az alábbi videóval „kívánt boldog nőnapot” az ukrán állami különleges kommunikációs és információs hivatal.   

08:46

Belengette Oroszország a gázszállítás leállításának lehetőségét

Válaszként az Oroszországgal szemben az európai energiaválsággal kapcsolatban megfogalmazott alaptalan vádakra és az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni tilalmakra, Oroszországnak minden joga megvan arra, hogy embargót rendeljen el a teljesen feltöltött Északi Áramlat-1-en keresztüli gázszállítás leállítására - jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn újságíróknak.

08:31

Az oroszok továbbra is Oroszország felé terelnék a menekülteket

Moszkva készen áll arra, hogy humanitárius folyosót nyisson öt városban romániai idő szerint reggel kilenctől - jelentette a BBC az orosz Interfax hírügynükségre hivatkozva. Ezzel Kijevből, Csernyihivből, Szumiból, Harkivból és Mariupolból menekíthetnék ki a civileket. Más kérdés, hogy az oroszok eddig mindig Oroszország felé nyitották volna ezeket a folyosókat, legalábbis nagyobb részüket, ami viszont Ukrajna szerint elfogadhatatlan. Az új ajánlatot még nem kommentálta Ukrajna.

Az eddigi hasonló evakuálási kísérletek mindig kudarcba fulladtak, az ukránok szerint az oroszok többször tűz alá vették a folyosókat, az oroszok szerint provokáció történt. (BBC)

08:26

Kuleba: a NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik saját erejében

A NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik a katonai szövetség erejében - jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai ABC televízió hírcsatornájának adott interjújában hétfőn.

Kuleba annak ellenére sürgette a repüléstilalmi övezet létrehozását, hogy annak egyes bírálói, köztük Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint mindez a harmadik világháborúhoz vezetne. „Hősiesen védekezünk az orosz hadsereg támadásaival szemben a szárazföldön. Az égben azonban gondjaink vannak. Az orosz légierő uralja az eget és bombázza városainkat, számos civil halálát okozva” – fogalmazott Kuleba.

„Úgy véljük, a repüléstilalmi övezet elutasítása arra vezethető vissza, hogy nem bíznak a NATO erejében, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb Oroszországénál” – állította az ukrán diplomácia vezetője. „Oroszország miért merészelne lelőni NATO-repülőgépet, tudván, hogy ezt követően sorsa megpecsételődne a kitörő háborúban. Ha követjük ezt a gondolatmenetet, akkor a repüléstilalmi övezet lehetségessé válik. Ha azonban úgy vélekedik az ember, hogy nem lehet megállítani Oroszországot, akkor lehetetlenné válik a repüléstilalmi övezet megvalósítása, egyben pedig megszűnik a lehetőség a NATO védelmére is, mivel, ha nem hisszük el, hogy meg tudjuk állítani Oroszországot Ukrajnában, akkor ez miért sikerülne máshol?” – fogalmazott Kuleba. (MTI)

banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?