Sikerül-e biztonságos humanitárius folyosót biztosítani a menekülő civileknek? (percről percre)
Tizenharmadik napjába lépett az Oroszország által indított „különleges katonai művelet” Ukrajna területén, amely óriási károkat és szenvedést hozott a szomszédos országban. Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint 2 millióhoz közelít a szomszédos országokban menedéket kereső ukránok száma, elsősorban nők, idősek és kiskorúak, ugyanis az ukrán férfiak – önként vagy kényszerítve – az országban maradtak, és felvették a harcot az egyre kegyetlenebb módszerekhez folyamodó oroszokkal. Az elmúlt napok legégetőbb kérdése, hogy a felek miképpen tudnának megegyezni egy „humanitárius folyosó” létrehozásában, ahol szabadon elvonulhatnának a két harcoló fél közé rekedt civilek. Az oroszok hétfőn Fehéroroszország és Oroszország felé irányított evakuálási útvonalakat javasoltak, amit az ukránok elutasítottak. Kiszivárgott információk szerint a két tárgyalódelegáció hétfő esti egyeztetésén „apró engedmények” születtek e téren, így remélhetőleg kedden biztonságos körülmények között indulhatnak el a menekültek a frontvárosokból. Az eseményeket percről percre követtük.
Hétfői hírfolyamunkat itt olvashatja el.
Akadozik a civilek evakuálása, az oroszok az „ukrán nacionalistákat” vádolják
Az ostromlott ukrán városokból az Oroszország irányába történő távozás megakadályozásával vádolt „ukrán nacionalistákat” kedden Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője, írta az MTI.
„Az ukrán nacionalisták kegyetlenül elfojtanak minden kísérletet a humanitárius folyosókon keresztül Oroszországba történő kijutásra” – mondta Mizincev.
A tisztségviselő szerint Kijev az ukrán félnek felajánlott 10 humanitárius útvonal közül csak egyet erősített meg, azt, amelyik Szumiból Poltaván át a lengyel határra vezet. Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Mariupol esetében azonban egyet sem. Mizincev szerint Szumiból mindössze 723 embert evakuáltak, köztük 576 indiai, 115 kínai, 20 jordániai és 12 tunéziai állampolgárt.
Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese szerint kedden továbbra sem volt lehetséges a civilek evakuálása Mariupolból. Verescsuk „katasztrofálisnak” nevezte a mariupoli humanitárius helyzetet, írta a BBC.
Mint mondta, az Oroszország által biztosított, a városból orosz vagy fehérorosz területre vezető humanitárius folyosók elfogadhatatlanok.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes ugyanakkor arról számolt be, hogy Szumiból és környékéről kedden 5000 civilt sikerült kimenekíteni.
Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot
Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot, ezzel újabb nyomást gyakorolva Moszkvára az ukrajnai invázió megtorlásaként – jelentette be kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök. Szerinte az újabb szankcióknak „az Egyesült Államokban is meglesznek a költségei”. Úgy fogalmazott: „a szabadság védelme nekünk is pénzbe fog kerülni”. (MTI)
Az ukrán külügyminiszter szerint a világ többet is tehetne az országáért
A világ többet is tehetne, hogy segítsen Ukrajnának az Oroszország elleni harcában – hangsúlyozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter abban a véleménycikkében, amely a The Washington Post amerikai napilapban jelent meg kedden.
A baloldali-liberális amerikai újság online és nyomtatott változatában is publikált írásában az ukrán diplomácia vezetője rámutatott: a világ vezetői évtizedeken át fejet hajtottak Európa különböző háborús emlékműveinél, ahol ünnepélyesen kijelentették: „Soha többé!”. Kuleba szerint eljött az idő, hogy bebizonyítsák: ezek „nem csak üres szavak” voltak.
Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország „gyűlöletes terjeszkedésvágytól” hajtva indította el háborúját Európában, és a történelem minden egyes politikai vezetőt később annak alapján fog megítélni, „miképp nézett szembe a gonosszal”. (MTI)
Eddig 15 ezren adtak vért az ukrajnai sérülteknek
Eddig 15 ezer személy adott vért Romániában az orosz–ukrán háborúban megsérült ukrán katonák és civilek megsegítésére indított kampány keretében – közölte kedden Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. (Agerpres)
Viktor Janukovics felszólította Zelenszkijt, hogy adja föl a háborút
Viktor Janukovics volt ukrán elnök felszólította Volodimir Zelenszkij hivatalban lévő ukrán államfőt, hogy adja fel az Oroszország elleni háborút. „Önnek személyes kötelessége, hogy mindenáron véget vessen a vérontásnak és békemegállapodást kössön” – írta a Moszkva-barát politikus a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség által közzétett üzenetben. „Ez az, amit Ukrajna, a Donbassz és Oroszország elvár öntől”. Janukovics szerint Kijev nyugati partnerei is üdvözölnének egy ilyen lépést.
Korábban felmerült a hír, hogy a 2014-ben elzavart Janukovicsból próbálhatnak meg ismét elnököt csinálni az oroszok. Janukovics 2010 és 2014 között volt Ukrajna elnöke, ez idő alatt távolítani kezdte az országot az EU-tól, és egyre szorosabbra fűzte a viszonyát Oroszországgal. 2014-ben tüntetéssorozat indult ellene, amely a tüntetők és a rendőrség közötti véres összecsapásokba torkollott. Janukovics végül elhagyta az országot, és Oroszországba menekült. Távollétében eltávolították az elnöki posztról, és 2019-ben hazaárulás vádjával 13 év börtönre ítélték. (FAZ/Ria Novosti)
Tizenkét órás fegyverszünet lépett érvénybe Szuminál
Szumi több napja erőteljes tüzérségi támadás alatt áll, kedd hajnalban kilenc ember, közöttük két gyerek is életét vesztette a bombázásokban. A további civil áldozatok elkerülése érdekében a felek ideiglenes fegyverszünetet hirdettek, kedd reggel 10 és este 22 óra között.
Az egyezség szerint a lakosságot buszokkal szállítják el Szumiból déli irányba, a 175 kilométerre levő Poltavába. Korábban az orosz fél azt javasolta, hogy a határ menti városból Oroszországba menekítsék ki a lakosságot, de ezt az ukránok elutasították. (BBC)
_(1).jpg)
.jpg)
.jpg)
