Az ostromlott ukrán városokból az Oroszország irányába történő távozás megakadályozásával vádolt „ukrán nacionalistákat” kedden Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője, írta az MTI.

„Az ukrán nacionalisták kegyetlenül elfojtanak minden kísérletet a humanitárius folyosókon keresztül Oroszországba történő kijutásra” – mondta Mizincev.

A tisztségviselő szerint Kijev az ukrán félnek felajánlott 10 humanitárius útvonal közül csak egyet erősített meg, azt, amelyik Szumiból Poltaván át a lengyel határra vezet. Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Mariupol esetében azonban egyet sem. Mizincev szerint Szumiból mindössze 723 embert evakuáltak, köztük 576 indiai, 115 kínai, 20 jordániai és 12 tunéziai állampolgárt.

Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese szerint kedden továbbra sem volt lehetséges a civilek evakuálása Mariupolból. Verescsuk „katasztrofálisnak” nevezte a mariupoli humanitárius helyzetet, írta a BBC.

Mint mondta, az Oroszország által biztosított, a városból orosz vagy fehérorosz területre vezető humanitárius folyosók elfogadhatatlanok.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes ugyanakkor arról számolt be, hogy Szumiból és környékéről kedden 5000 civilt sikerült kimenekíteni.

Mizincev szerint több mint 2,5 millióan fordultak kimenekítési kérelemmel az orosz hatóságokhoz

Az orosz vezérezredes szerint jelenleg a hivatalos Kijevnek nincs befolyása az Ukrajnában kialakult helyzetre, „minden alapvető döntést a nacionalisták és cinkosaik hoznak meg”. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek képviselőit az ukrán féllel történő összejátszással és az orosz fél alaptalan hibáztatásával vádolta meg.

A tábornok elmondta, hogy az ukrajnai területvédelmi zászlóaljak több mint 4,5 millió, biztonságos helyre távozni akaró civilt, köztük mintegy kétezer külföldit tartanak emberi pajzsként fogva. Mizincev szerint Oroszországban adatbázist állítottak össze a menekülni kívánó emberekről: az orosz hatóságokhoz 2 541 367 ukrán és külföldi fordult kimenekítési kérelemmel Ukrajna 1 917 településéről. Mint mondta, az elmúlt egy nap alatt 541 367 ilyen kérés érkezett.

Kapcsolódó

Sikerül-e biztonságos humanitárius folyosót biztosítani a menekülő civileknek? (percről percre)

Tizenharmadik napjában lépett az orosz-ukrán háború.

orosz–ukrán háború evakuálás kimenekítés

Azt mondta, hogy az adatbázist Moszkva biztonsági okokból nem bocsátja Kijev és az ENSZ rendelkezésére, mert emberek sokaságának biztonságát veszélyeztetné, ha nacionalisták kezébe kerülne.

Beszámolója szerint Oroszország ukrán közreműködés nélkül egyetlen nap alatt több mint 5334 embert, köztük 781 gyereket menekített ki a Donyec-medence két szakadár köztársaságából „és Ukrajnából”. Moszkva a szakadár területeket az Ukrajna elleni háború elindítása előtt függetleneknek ismerte el.

Az orosz hivatalos szóhasználatban „különleges hadműveletként” emlegetett háború kezdete óta Mizincev szerint 174 ezer embert, köztük 44 250 gyereket, valamint 20 033 magántulajdonú személyautót menekítettek ki Oroszországba. Beszámolója szerint az orosz védelmi minisztérium 946 tonna humanitárius rakományt szállított Ukrajnába, és 132 humanitárius akciót hajtott végre Zaporizzsja, Kijev, Harkiv, Herszon és Csernyihiv megyében, valamint a Donyec-medencei „köztársaságokban”.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma kedden arról adott  tájékoztatást, hogy Ukrajna „és a Donyec-medence” területére 430 tonna humanitárius segélyt szállított.

Mizincev felkészületlenséggel vádolta Ukrajna szomszédait

Mizincev tábornok azt is állította, hogy a lengyel, szlovák, magyar, román és moldovai határátkelőhelyek nem készültek fel „a területvédelmi zászlóaljak terrorja elől menekülők” fogadására. Van, ahol a menekülők sora szerinte 40 kilométerre nyúlt, és a fagyban két napig kell várni a határátlépésre. Azt állította, hogy az ukrán határőrök fejenként ötezer euróért cserében engedik külföldre távozni a sorköteles férfiakat.