Apró engedményekkel zárult a harmadik orosz-ukrán béketárgyalás

Az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulója véget ért, és a felek „néhány eredményt” értek el a humanitárius folyosókkal kapcsolatban – közölte Mihajlo Podoliak, az ukrán delegáció tagja. „Pozitív eredményeket értünk el a humanitárius folyosók ügyében” – írta a Twitteren az ukrán tárgyaló.

Az AFP idézte az egyik orosz tárgyalófelet is, aki szerint a tárgyalások új fordulója „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”. „Reméljük, hogy legközelebb nagyobb előrelépést tudunk elérni” – mondta Vlagyimir Medinszkij a Rosszija 24 orosz állami műsorszolgáltató által közvetített sajtótájékoztatón.

A hétfői tárgyalásokra a lengyel határhoz közeli Breszt régióban található Belovejskaia Puszkában került sor, ahol a tárgyalások második fordulóját is megtartották.

Az Interfax ügynökség szerint három nagy kérdéscsoport volt napirenden, nevezetesen a konfliktus politikai rendezése, a humanitárius és a katonai kérdések.

Putyin felszólította az EU-t, hogy gyakoroljon nyomást Ukrajnára

Nyomást kell gyakorolnia Kijevre az Európai Uniónak a humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn telefonon tárgyalt az Európai Tanács (ET) elnökével, Charles Michellel.

A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint az orosz államfő felhívta a figyelmet, hogy az orosz fegyveres erők már többször is fegyvernyugvást hirdettek, hogy a polgári lakosságot humanitárius folyosókon át kimenekítsék az ostromlott ukrán városokból. Az orosz elnök szerint az evakuálást „az ukrán nacionalista zászlóaljak” akadályozzák, amelyek szerinte erőszakot alkalmaznak a civilekkel szemben, és provokációkat követnek el.

A Kreml szerint Putyin „felhívta az Európai Uniót, hogy ténylegesen járuljon hozzá az emberek életének megmentéséhez, gyakoroljon nyomást a kijevi hatóságokra, és vegye rá őket a humanitárius jog tiszteletben tartására”. (MTI)

Ukrajna több megyéjében folytak hétfőn harcok, az ukrán fél szerint az orosz tüzérségi tűz miatt több nagyvárosból lehetetlen a civilek evakuálása, közben Fehéroroszországban megkezdődött az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulója.

Hétfő délután a két küldöttség tárgyalóasztalhoz ült a fehéroroszországi Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban – közölte Telegram-csatornáján a minszki orosz nagykövetség, valamint a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.

A tárgyalások előtt Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője elmondta, hogy három kérdéskörről lesz szó: a belpolitikai rendezésről, a nemzetközi emberiességi szempontokról és a „katonai rendezés” kérdéseiről.

Közben az ukrán külügyminisztérium hétfő délután azt közölte: az orosz tüzérségi tűz miatt lehetetlen a civilek evakuálása Kijevből, Mariupolból, Szumiból, Harkivból, Volnovahából és Mikolajivból.

A közlemény szerint a tüzérségi támadás megakadályozza az ukránok és külföldiek menetoszlopának kijutását, valamint a gyógyszerek és az élelmiszerszállítmányok bejuttatását. A tárca felszólította a külföldi vezetőket, bírják rá Moszkvát a tűzszünet betartására a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.

Nő a menekülthullám: visszahívhatják segíteni a nyugdíjas rendőröket és katonákat

A belügyminisztérium visszahívhatja a nyugállományba helyezett rendőröket és katonákat segíteni az egyre növekvő ukrajnai menekülthullám kezelésében – döntötte el hétfői ülésén a román kormány.

A Victoria-palotában tartott sajtónyilatkozatában Dan Cărbunaru kormányszóvivő elmondta, hogy jelenleg több mint 80 ezer Ukrajnából érkezett személy tartózkodik Romániában, 30 ezren közülük kiskorúak.

Mivel a menekülthullám folyamatosan növekszik, a kormány sürgősségi rendelettel lehetővé tette a belügyminisztériumnak, hogy szükség esetén versenyvizsga nélkül, a beleegyezésükkel, egy éves időtartamra újraalkalmazza a nyugállományba helyezett rendőröket és katonákat, illetve azokat a korábbi alkalmazottait, akiknek lejárt a munkaszerződésük – részletezte a szóvivő.

Az Európa Tanács a szabadságjogok biztosítására szólította fel az orosz hatóságokat

Az orosz hatóságoknak véget kell vetniük a szabadságjogok, köztük a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága példátlan elnyomásának Oroszországban – jelentette ki Dunja Mijatovic, a 47 tagot számláló Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa hétfőn.

Közleményében Mijatovic emlékeztetett arra, hogy a 12 napja tartó háború kezdete óta több mint 13 ezer embert állítottak elő több tucat orosz városban, mert gyakorolták törvényes jogukat a békés tiltakozáshoz.

Emellett több mint ötezer további személyt, köztük újságírókat és emberijog-védőket vettek őrizetbe, amiért nemtetszésüket fejezték ki a háborúval kapcsolatban. Tucatnyi független és külföldi médiumot pedig cenzúráztak, betiltottak, letiltottak, vagy arra kényszerítettek, hogy töröljenek minden olyan információt, mely nem a hivatalos forrásokból származik.

Dunja Mijatovic közölte: az orosz parlament számos szigorú rendelkezést fogadott el, amely büntethetővé teszi az orosz hadsereg ukrajnai műveleteiről szóló hamisnak mondott információk terjesztését, az orosz hadsereg lejáratását, illetve minden olyan médiamegjelenést, amely nyilvános tiltakozásokra szólít fel.

Az új jogszabályok „akár 15 év börtönnel és súlyos bírságokkal sújtanak, nem hagyva teret a szólásszabadságnak és a háborúval kapcsolatos véleménynyilvánításnak” – emelte ki az ET biztosa.

A Harry Potter szerzője egymillió fontot adományoz az ukrajnai gyerekek megsegítésére

A Harry Potter-regényfolyam szerzője, J. K. Rowling hétfőn bejelentette, hogy kész akár egymillió fontot (476 millió forintot) is felajánlani az ukrajnai gyerekek megsegítésére.

Az 56 éves világhírű brit író az általa alapított Lumos jótékonysági szervezet adománykérő felhívásához csatlakozott. A szervezet egymillió fontot akar gyűjteni és Rowling vállalta, hogy egymillió fontig megduplázza a befolyt összeget.

Az író köszönetet mondott mindenkinek, aki már csatlakozott az adománygyűjtéshez. Mint írta: „önök teszik lehetővé, hogy a Lumos folytassa létfontosságú munkáját a legkiszolgáltatottabb ukrajnai gyermekek megsegítésére”.

A jótékonysági szervezet élelmiszert, higiéniai és egészségügyi termékeket szállít az ukrajnai menhelyeken és nevelőszülőknél élő gyermekek ellátására. (MTI)

A Nemzetközi Kézilabda Szövetség is kizárta az oroszokat és a fehéroroszokat

Az ukrajnai háború miatt a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) minden versenysorozatából kizárta az orosz és a fehérorosz csapatokat - közölte az MTI.

Az IHF honlapjának hétfői tájékoztatása szerint a tiltás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlásának megfelelően a két ország játékvezetőire, tisztségviselőire és az egyéb hivatalos személyekre is vonatkozik az IHF eseményein.

Ennek következtében az orosz válogatott idén nyáron nem vehet részt a női junior (U20-as) és ifjúsági (U18-as) világbajnokságon, valamint a férfi strandkézilabda-világbajnokságon, amelyre már kijutott.

Az európai szövetség (EHF) a múlt héten zárta ki az orosz és fehérorosz klubcsapatokat az európai kupasorozatokból, a válogatottakat pedig az idén novemberi női Európa-bajnokság, valamint a jövő januári férfi világbajnokság selejtezősorozatából.

Erősítést küld Romániába az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) az ukrán és a moldovai határ megfigyelésére és ellenőrzésére - közölte hétfőn a román határrendőrség.

A bukaresti hatóságok kérésére a Frontex 150 német, cseh, osztrák, dán és finn határrendésszel, 60 megfigyelő kamerával, 45 járművel, valamint légi megfigyelési eszközökkel fogja segíteni a román határrendőrök munkáját.

A küldetést a Terra 2022 elnevezésű közös művelet keretében szervezik, amelynek az a célja, hogy erősítse a határellenőrzést az EU szárazföldi határain, segítse a tagállamokat az embercsempészet, emberkereskedelem, okmánycsalás és terrorizmus elleni küzdelemben.

Jóváhagyta a lengyel kormány az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló, az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodása és munkavállalása rendezését célzó különleges törvény tervezetét – közölte hétfői sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki kormányfő.

Az ukrajnai háború kitörése miatt sürgősségi eljárás keretében előkészített, még ezen a héten a parlament elé kerülő tervezetről Morawiecki elmondta: célja elsősorban az, hogy „a normális élet bizonyos pótlékát” ajánlja a menekülteknek, akik jelenleg részben az állami intézmények és önkormányzatok által szervezett, részben spontán fogadtatásban részesülnek Lengyelországban.

A tervezet értelmében azok a lengyelek, akik ukrán családokat fogadnak be otthonukba, két hónapig napi 40 zloty támogatást kapnak minden befogadott személyért – jelentette be Morawiecki.

„A lengyelek jelesre vizsgáznak szolidaritásból” – mondta, utalva arra, hogy eddig már lengyel családok ezrei fogadtak be ukrán menekülteket, ezért – mint hangsúlyozta – Lengyelországban jelenleg nincs szükség menekülttáborok létesítésére. Az új előírások alapján az ukrán állampolgárok Lengyelországban 18 hónapos tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak, amely 3 évre hosszabbítható meg. Az önkormányzatok számára pénzügyi keretet különítenek el a befogadással összefüggő többletfeladatok, például az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítására.

Több mint 400 civil meghalt és 800 megsebesült a harcokban eddig

Több mint 406 civilt öltek meg Ukrajnában az orosz invázió február 24-i kezdete óta – tudatta az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) hétfői közleményében.

A szervezet beszámolója szerint legalább további 801 civil megsérült. Az OHCHR elismerte, hogy a valós számok valószínűleg „jóval magasabbak”.

The Office of the UN High Commissioner for Human Rights in Ukraine recorded 1,207 civilian casualties in the country (406 killed and 801 injured) between 24/02/2022, when Russia’s armed attack against Ukraine started, and Sunday 06/03/2022: https://t.co/iEKwvpmpYU pic.twitter.com/xahCT1i3RT

— UN Human Rights (@UNHumanRights) March 7, 2022

Megkezdődhetett a béketárgyalások harmadik fordulója

Megérkezett az ukrán delegáció a fehéroroszországi tárgyalások harmadik fordulójára, amelyre azután kerül sor, hogy a két korábbi ülésen a háborús felek nem értek el előrelépést a béke érdekében – írja a BBC News helyi hírügynökségekre hivatkozva.

Miként arról a brit portál is beszámol, a tárgyalások középpontjában ismét az ukrán civilek számára kialakított biztonságos menekülési  útvonalak kétoldalú biztosítása, és az ennek feltételeként az azonnali, ideiglenes tűzszünet megkötése áll majd, miután a humanitárius folyosók létrehozására, illetve az ostromlott dél-ukrajnai városokat, Mariupolt és Volnovahát érintő tűzszünetre vonatkozó korábbi kísérlet szombaton ismét kudarcot vallott.

Az orosz kormány a béketárgyalások harmadik fordulójának kezdete előtt ismét kijelentette: „bármikor” leállíthatja hadműveleteit, illetve Ukrajna „demilitarizálását”, ha az ország vezetése teljesíti a feltételeit.

Helyi sajtójelentések szerint az ukrán delegáció, ahogyan a béketárgyalások előző etapjai előtt, ezúttal sem vár áttörést. (Híradó.hu)

„Oroszország bármelyik pillanatban hajlandó berekeszteni a hadműveleteket, ha Ukrajna teljesíti a követeléseit” - szögezte le a Reuters hírügynökségnek adott interjújában Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője.

A Kreml munkatársa szerint Ororszország a következő feltételekkel hajlandó berekeszteni az Ukrajna területén zajló "különleges hadműveleteket": 

• Kijev ismerje el, hogy a Krím-félsziget az Orosz Föderáció része;
• az ukrán kormány ismerje el a donecki és a luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét;
• Ukrajna rögzítse alkotmányában, hogy nem kíván tagjává válni semmilyen blokknak (EU, NATO).

Több mint ötvenezer menekült érkezett Németországba Ukrajnából

Meghaladta az ötvenezret a háború miatt Ukrajnából Németországba menekült emberek száma a szövetségi kormány hétfői adatai szerint. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a hazájuk elleni orosz támadás megindulása óta 50 294 ember menekült Ukrajnából Németországba. A menekültek száma így majdnem megduplázódott az előző adathoz, a szombaton közölt 27 491-hez képest. Az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az ukrajnai menekültek száma továbbra is meredeken emelkedhet, és akár a 225 ezret is elérheti Németországban.

Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter arra számít, hogy a menekültek közül sokan hosszabb ideig Németországban maradnak. A német társadalomnak és az egész országnak "nagylelkűnek kell maradnia" ezekben a nehéz időkben - emelte ki a szociáldemokrata politikus (SPD) hírportálokon idézett nyilatkozatában, hozzátéve, hogy az érkezők azonnali ellátása mellett a beilleszkedésüket, integrációjukat is támogatni kell.

Az orosz agresszió elől menekülők ügye hosszabb ideig fogja foglalkoztatni Németországot - fejtette ki a miniszter, a feladatok közé sorolva a munkavállalás lehetőségének és a szociális szolgáltatások, juttatások elérhetőségének biztosítását. Kiemelte, hogy kulcsfontosságú a gyermekgondozás és a nyelvtanulás. (MTI)

Ukrán zászlót vontak fel a prágai Hradzsinban

Ukrán zászlókat vontak fel hétfőn a prágai Hradzsinban, a cseh köztársasági elnökök székhelyén az Ukrajnával való cseh szolidaritás kinyilvánítására - közölte a cseh elnöki iroda.

Az ünnepélyes zászlófelvonáskor elhangzott a cseh és az ukrán himnusz. Ukrán zászlók lengenek a Hradzsin első várudvarán lévő oszlopokon, ahol máskor a cseh és az európai uniós zászlók lobognak.

A prágai várban hétfőn este kerítenek sort a legmagasabb cseh állami kitüntetések ünnepélyes átadására, amely tavaly októberben a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Ezeket a kitüntetéseket október 28-án, az állami ünnep alkalmával szokták átadni a Hradzsinban. Több meghívott vendég - köztük a cseh parlament két házának elnöke, a parlamenti pártok elnökei, képviselők, szenátorok, valamint az egyetemek és a főiskolák rektorainak többsége - már bejelentette, hogy nem vesz részt az ünnepi rendezvényen, tiltakozásul az ellen, hogy Milos Zeman államfő egészen az ukrajnai orosz invázió megindulásáig nyilvánosan támogatta Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök politikáját. Milos Zeman azonban az orosz támadás napján nyilvánosan kijelentette, hogy tévedett Putyin megítélésében, az orosz katonai akciót a "béke elleni bűntettnek" minősítette, és határozottan kiállt Ukrajna mellett. (MTI)

Bíborost küld a pápa a Lengyelországban és Magyarországon levő ukrán menekültekhez

Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa kedden felkeresi Magyarországon az Ukrajnából érkezett menekültek befogadására kialakított helyszíneket - közölte a szentszéki sajtóközpont hétfőn.

A vatikáni közlemény Ferenc pápa vasárnapi bejelentését pontosította. Az egyházfő azt mondta, bizalmas munkatársait Ukrajnába küldte, valójában a két bíboros most indult el. Az egyikük, a lengyel Konrad Krajevski bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője a Lengyelország és Ukrajna közötti határhoz tart, ahol menekültekkel és önkéntesekkel találkozik.

A cseh származású Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa ugyanazt teszi Magyarországon, ahol az Ukrajnából érkező menekültek "befogadóközpontjait" keresi fel - olvasható a szentszéki közleményben. (MTI)

Magyarországnak arra kell felkészülnie, hogy a menekültek száma nőni fog, egyre több embert kell majd ellátni - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn, megerősítve, hogy Magyarország területéről nem lehet fegyvert szállítani Ukrajnába.

Lavrov és Kuleba találkozik csütörtökön Antalyában

A tervek szerint találkozik majd egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalyában - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn Moszkvában.

Zaharova elmondta, hogy a találkozóról Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonos megbeszélése során született megállapodás.

Lavrov és Kuleba különtalálkozójára egy antalyai diplomáciai fórum biztosít lehetőséget csütörtökön. (MTI)

Délután 4-kor ismét asztalhoz ülnek a felek

Az Interfax orosz hírügynökség tudósít arról, hogy moszkvai idő szerint délután 3-kor, azaz romániai idő szerint 4-kor kezdődik a béketárgyalások harmadik fordulója hétfőn.

A hírt megerősítette az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak is, aki az alábbi tweetben annyit fűzött még hozzá, hogy ukrán oldalról ugyanaz a tárgyalódelegáció ül majd asztalhoz.

Negotiations with the Russian Federation. Third round. Beginning at 16.00 Kyiv time. Delegation unchanged... pic.twitter.com/ycfT9LT0tc

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 7, 2022

A megbeszéléseket az előző kör helyszínén, azaz a lengyel-fehérorosz határon lévő Białowieża-erdő egyik vadászházában fogják tartani.

Az orosz delegáció már megérkezett a helyszínre, ám az ukrán fél „logisztikai problémái” miatt kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy el tudják-e kezdeni időben a tárgyalásokat. (Interfax, Twiter)

Dunja Mijatovics, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a március 8-án tartott nemzetközi nőnap alkalmából hétfőn kiadott nyilatkozatában az ukrán nők és lányok melletti kiállásra és arra szólította fel a strasbourgi székhelyű szervezet tagállamait, hogy tegyenek lépéseket a béke és az emberi méltóság védelme érdekében. (MTI)

Az ukránok számára elfogadhatatlanok a humanitárius folyosó útvonalai

„Elfogadhatatlanok” azok a humanitárius folyosók, amiket az oroszok javasoltak Oroszország és Fehéroroszország felé, mondta az ukrán miniszterelnök-helyettes, Iryna Verescsuk.

Először még csak arról szóltak a hírek, hogy Kijevből Fehéroroszország felé, Harkivből pedig Oroszország felé vezetnek a menekülési útvonalak. Aztán a javasolt útvonalakról kiderült, hogy az észak-ukrajnai Szumiból Poltavába is, a kemény ostrom alatt álló Mariupolból pedig Zaporizzsja irányába is lehet távozni. „Ez a humanitárius folyosók megnyitásának elfogadhatatlan módja. A mi embereink nem fognak Kijevből Fehéroroszországba menni, hogy aztán az Orosz Föderációba repüljenek” – mondta Verescsuk, aki szerint az ukrán állampolgároknak lehetővé kell tenni, hogy ukrán területen keresztül hagyják el otthonaikat. (BBC)

„Cinikus” evakuálási útvonalakat javasolnak az oroszok

A moszkvai katonai tárca részletesen leírta az útvonalakat, amelyeken a menekülők elhagyhatják a várost.

The cynicism of RU MOD has no limits. While hundreds of civilians are killed by RU bombs and RU refuses to guarantee green corridor, MOD published the routes of “humanitarian corridors”. They lead to the territory of Russia and Belarus. pic.twitter.com/B7SQQ50NnX

— Maria Avdeeva (@maria_avdv) March 7, 2022

Kijevből és Harkivból egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre. A védelmi minisztérium közölte, hogy az evakuálást egyebek között drónokról fogja ellenőrizni, és figyelmeztette az ukrán felet, hogy „ezúttal haszontalan és értelmetlen” lesz Moszkvát megvádolni a humanitárius művelet megszakításával. A tárca hangsúlyozta, hogy konkrét lépéseket várnak az ukrán hatóságoktól, valamint a felsorolt városok vezetésétől.

Mariupolba egyelőre nem érkezett humanitárius segélyszállítmány

Az orosz blokád alatt álló dél-ukrajnai Mariupolba egyelőre nem érkezett meg az a humanitárius segélyt szállító konvoj, amely jelenleg a Zaporizzsjai terület egyik városában tartózkodik, és a tűzszünet megerősítése után indul útnak a város felé - közölte a Donyecki területi katonai közigazgatás információs tevékenységért felelős osztályának vezetője, Tetyana Ignatcsenko.

Szavait az Interfax-Ukrajna  hírügynökség idézte. Hozzátette: veszélyes az éjszakai vezetés. Több sofőr egyáltalán nem hajlandó továbbhajtani - sürgősen pótolják őket, és amint a fegyvernyugvást megerősítik, a konvoj elindul Mariupolba" - írta Ignatcsenko hétfőn a Facebookon. Egyúttal kijelentette, hogy Oroszország hamis híreket próbál terjeszteni az ukrajnai háborúról saját lakossága körében.

Az orosz erők azt ígérték, hogy hétfőn biztonságos folyosót nyitnak, az Azovi-tenger partján fekvő városnál. Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy Mariupol nyugati részén a Moszkva-barát ukrajnai szakadárok hajtottak végre offenzívát. (MTI)

Felfüggesztette oroszországi működését a Netflix amerikai streamingszolgáltató - közölte a vállalat egyik szóvivője. A TikTok kínai videómegosztó szolgáltató is jelezte, hogy felhasználói Oroszországból nem tudnak ezentúl új tartalmakat közzétenni, illetve nem tudják a más országokból megosztott videókat megtekinteni.  

Pénteken az orosz parlament mindkét háza egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely büntetőjogi felelősségre vonást ír elő az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése és az Oroszország elleni szankciók sürgetése esetén. Az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztéséért 1,5 millió rubelig terjedő pénzbírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. 

A 20 éves Ivan Kuljak egy fehér „Z” betűt viselt dresszén, amikor felállt a katari tornász-világbajnokság szombati versenynapján a dobogóra. Kuljak bronzérmet szerzett a korlátgyakorlat döntőjében, míg a versenyszámot az ukrán Illja Kovtun nyerte meg.

A fehér „Z” betű háborús szimbólumnak tekinthető, ezt festették fel az Ukrajnát megszálló orosz tankokra és katonai járművekre, azóta pedig Oroszországban egyértelműen ez lett háborút támogatók jelképe.

Támadást indítottak hétfő hajnalban Mikolajiv visszafoglalására

Újabb támadást indított hétfő hajnalban az orosz hadsereg a Fekete-tenger partján fekvő Mikolajivban.

A dél-ukrajnai városból tudósító Michael Schwirtz, a New York Times riportere az alábbi bejegyzést tette közzé Twitteren.

Russian forces appear to have launched a heavy artillery barrage against Mykolaiv, a day after Ukrainian troops pushed them from the city and recaptured the airport. From my vantage, I could see flashes from the attack lighting up the night sky along a large swath of the city. pic.twitter.com/cm4E0cNtN3

— Michael Schwirtz (@mschwirtz) March 7, 2022

Mikolajivből szombaton kiűzték az orosz csapatokat. Vitalij Kim a regionális államigazgatási szerv vezetője ekkor azt írta, a harcnak civil áldozatai is voltak. Az ukrán belügyminisztérium ezután azt közölte, hogy Mikolajevnél a Nemzeti Gárda és a hadsereg megsemmítette egy orosz páncélozott járművet, és négy kémet is elfogtak. (New York Times)

Orosz magánszemélyek havi 5 ezer dollárig utalhatnak külföldre

Az orosz jegybank havi legfeljebb 5 ezer dollárban korlátozta magánszemélyek banki átutalását külföldre más személyeknek, köztük házastársaknak és közeli hozzátartozóknak. A jegybank közleményében azt írta: „figyelembe véve a devizapiac megnövekedett volatilitását, a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó korábbi döntéseken túlmenően arra utasítja a felhatalmazott bankokat, hogy a belföldi magánszemélyek esetében 5 ezer dollárban korlátozzák a havi átutalásokat más természetes személyeknek, beleértve házastársakat és közeli hozzátartozókat.

A jegybank a közeli hozzátartozók közé sorolja a szülőt, gyereket, nagyszülőt, unokát, testvért és féltestvért, az örökbefogadó szülőt és az örökbe fogadott gyereket.

Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háború miatti szankciók kiváltotta rubelgyengülés hatására 10 ezer dollárnak megfelelő összegben korlátozta a készpénzkivitelt külföldre. (MTI)

Az orosz hadsereg hétfő reggeli bejelentése szerint romániai idő szerint 9 órától humantárius folyósót nyitnak Kijevben, Harkivban, Mariupolban és Szumiban, hogy a civil lakosság el tudja hagyni a tamadás alatt levő településeket.

Az ukrán fél egyelőre nem erősítette meg az információt. (BBC)

Brassóban egy egész háztömböt felajánlott a menekültek elszállásolására egy befektető

Brassóban már közel 200 ukrán menekültet szállásoltak el egy ingatlanfejlesztő által biztosított új háztömbben a Coresi városrészben. A tömbházban lévő lakások összesen 50 szobával rendelkeznek, és belül már elkészültek, de még nem voltak berendezve – számol be a Bună Ziua Brașov.

A helyi közösség, a civil szervezetek, a befektetők, önkéntesek mozdultak meg, hogy gyorsan és minimálisan berendezzék a helyiségeket, különösen a konyhákat. „A menekültek 60–70 százaléka gyerek, 8 hónapos és 14 éves kor közöttiek. A reggelit és a vacsorát is saját forrásainkból biztosítjuk, az ebédet pedig egy civil szervezet biztosítja. A legnagyobb probléma azonban az ukrán menekültek elhelyezése után is fennáll. A háztömböt ingyenesen bocsátották a rendelkezésünkre, de a közművekért fizetni kell majd” – mondta Daniela Kasper, a jótékonysági egyik képviselője.

EBESZ: elhagyja Ukrajnát az utolsó nemzetközi megfigyelő is

Csaknem teljesen befejeződött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelőinek átmeneti evakuálása Ukrajnából, a misszió vezetői is hamarosan elhagyják az országot – derült ki a szervezet vasárnap este közzétett jelentéséből.

Múlt hét elején még több megfigyelő rekedt a harcok által érintett Harkivban és Herszonban. A viszonylag nyugodt kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiójából sem távozott mindenki – áll az EBESZ jelentésében.

Kedden Harkivban a várost ért ágyúzás során életét vesztette a szervezet egy ukrán munkatársa, amikor élelmet próbált szerezni a családjának.

Az EBESZ arról is hírt adott, hogy a mariupoli irodájának épületét is lövések érték, a misszió két járműve kigyulladt.

Az EBESZ február végén döntött úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti megfigyelői tevékenységét Ukrajnában, és kihozza onnan külföldi munkatársait az Oroszország által indított háború miatt. A donyecki szakadárok egyik képviselője múlt héten kedden megerősítette, hogy elhagyta Donyecket az EBESZ különleges megfigyelői missziójának minden járműve.

A nagyjából 500 fős misszió feladata a Kijev és az oroszbarát szakadárok közötti tűzszünet betartásának ellenőrzése volt Kelet-Ukrajnában.

Több mint 4600 háborúellenes tüntetőt tartóztattak le Oroszországban

Több mint 4600, az ukrajnai katonai beavatkozás ellen engedély nélkül tüntető embert tartóztattak le vasárnap Oroszország mintegy 60 városában - közölte a tüntetések megfigyelésére szakosodott OVD-Info civil szervezet az AFP szerint, amelyet az Agerpres idéz.