Nemzetközi reakciók Amerika Irán elleni támadására: dicséret és szigorú elítélés
Globálisan visszhangot váltott ki Donald Trump elnök lépése, hogy megtámadta Iránt, bombát dobva három nukleáris létesítményére. Míg Izrael hálálkodik, Irán hosszú távú következményekkel fenyeget, és kijelentette, hogy a ENSZ minden tagállamának riadót kell fújnia e rendkívül veszélyes, törvénytelen és bűnös viselkedés miatt, eközben az országok többsége diplomáciai megoldást sürget. A brit kormányfő szerint Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra, és soha nem szabad megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejlesszen ki. Giorgia Meloni összehívta az olasz nemzetbiztonsági tanácsot.
Mint arról beszámoltunk, az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett „bunkerromboló” bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt – Natanzban és Iszfahánban – a haditengerészet a Közel-Keleten tartózkodó hajóiról indított Tomahawk rakétákkal támadtak. Irán megerősítette, hogy a fordói nukleáris létesítmény környékének egy részét megrongálta egy ellenséges légicsapás . Egy magas rangú biztonsági tisztviselő az Iszfahán tartományból robbanásokról számolt be Iszfahánban és Natanzban.
A Reuters jelentése alapján ezek után a reakciók széles skálán mozognak: Izrael hálájától és megerősítéstől kezdve az iráni éles bírálaton át az ENSZ és több ország béke- és diplomáciapárti felhívásáig, számol be a News.ro.
Mint azt a Maszolon is írtuk, Izrael elnöke, Isaac Herzog kijelentette az Egyesült Államoknak Irán három nukleáris létesítménye elleni támadása után, hogy ez az emberiség történelmének egy olyan pillanata, amikor a szabadság, a felelősség és a biztonság elvei győzedelmeskedtek, és köszönetet mondott Donald Trump amerikai elnöknek és az Egyesült Államoknak. Izrael támogatásáról biztosította Donald Trump elnököt: szerinte ez drámai fordulatot hozhat az iráni nukleáris program elleni küzdelemben.
Kapcsolódó
Irán külügyminisztere, Abbasz Aragcsi nyilatkozata szerint az Egyesült Államok súlyosan megsértette az ENSZ Alapokmányát, a nemzetközi jogot és az atomsorompó-egyezményt (NPT), amikor megtámadta az általa „béke célú nukleáris létesítményeknek” nevezett helyszíneket, és figyelmeztetett a hosszútávú következményekre, miközben Iran minden jogát fenntartja önvédelemre.
Az szerint ENSZ nincs katonai megoldás, Putyin nem tervez beszélgetni
Az ENSZ főtitkára, António Guterres azonnali de-eszkalációt sürgetett. „Mélységesen aggaszt, hogy az Egyesült Államok erőszakot alkalmaz Irán ellen. Ez veszélyes eszkaláció az amúgy is feszült térségben, és közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi békére. Felszólítom a tagállamokat, hogy sürgősen enyhítsék a helyzetet, és tartsák tiszteletben az ENSZ Alapokmányát. Nincs katonai megoldás. Az egyetlen út a diplomácia. Az egyetlen remény a béke” – jelentette ki, idézi a Reuters.
A Kreml azt közölte vasárnap, hogy jelenleg nem terveznek Trump–Putyin-megbeszélést, egy ilyen tárgyalást „gyorsan meg lehetne szervezni, ha szükséges”, írja a News.ro a TASZSZ állami hírügynökség alapján.
Nagy-Britanniát értesítették
Az MTI beszámolója szerint Nagy-Britanniát előre tájékoztatta Washington az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról, de brit erők nem vettek részt az akcióban – mondta vasárnap Jonathan Reynolds brit üzleti és kereskedelmi miniszter. Ugyanakkor Keir Starmer miniszterelnök szerint az iráni atomprogram súlyos veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra.
Arra a kérdésre, hogy ha további támadások esetén az amerikai kormány kéri a brit szerepvállalást, a brit kormány teljesítené-e a kérést, a miniszter úgy fogalmazott, hogy „nehéz lenne feltételezéseket kommentálni”.
Starmer az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadás utáni első vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra, és soha nem szabad megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejlesszen ki. A brit kormányfő megfogalmazása szerint az Egyesült Államok azért hajtotta végre a katonai akciót, hogy csökkentse ezt a fenyegetettséget.
Starmer szerint a közel-keleti helyzet továbbra is ingatag, és a térség stabilitásának biztosítása elsődleges fontosságú feladat. A brit miniszterelnök közölte: London felszólítja Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és diplomáciai megoldással számolja fel a válságot.
Giorgia Meloni összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot
Giorgia Meloni kormányfő rendkívüli nemzetbiztonsági tanácskozást hívott össze Olaszországban vasárnap reggel azt követően, hogy az Egyesült Államok támadást indított iráni atomlétesítmények ellen, írja az MTI. Guido Crosetto védelmi miniszter a RAI olasz közmédia vasárnap reggeli rendkívüli híradásában úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok katonai bekapcsolódása az Izrael és Irán közötti konfliktusba „teljesen új helyzetet teremt, amelynek kimenetelét senki sem tudja megjósolni, figyelemmel követjük a fejleményeket”. Guido Crosetto szerint a súlyosbodó válságban Irán részéről is az eddiginél keményebb válasz várható.
A védelmi miniszter bejelentette, hogy megkezdődött az érintett térségben és az egész közel-keleti övezetben szolgáló olasz katonai kontingensek biztonságba helyezése. Hangoztatta, az olasz katonák semmilyen módon nem vesznek részt a támadásokban, és „nem is lehetnek az esetleges iráni megtorlások célpontjai”.
Antonio Tajani külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Olaszország a válság enyhülését és békét akar, „de Teherán nem birtokolhat atombombát”.
A diplomácia vezetője elmondta, hogy megkezdődött a térségből távozni akaró olasz állampolgárok elszállítása. Az első repülőgép Tel-Avivból érkezik Veronába vasárnap este, és ezzel egy időben az Iránból távozó olaszok Bakun keresztül jutnak vissza Olaszországba. Olaszországban már az utóbbi napokban megerősítették egyebek között az amerikai katonai támaszpontok, az infrastruktúrák, az izraeli, iráni diplomáciai épületek védelmét.
Franciaország aggódik
Franciaország aggodalmának adott hangot az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapásokat követően, és felszólította a feleket, hogy „tanúsítsanak önmérsékletet annak érdekében, hogy elkerüljenek minden olyan eszkalációt, amely a konfliktus kiterjedéséhez vezethet” – közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap.
Az X közösségi oldalon közzétett üzenetében a francia diplomácia vezetője leszögezte, hogy „Franciaország sem a csapásokban, sem azok tervezésében nem vett részt”. Jelezte azt is, Franciaország „meggyőződése, hogy a kérdés tartós megoldásához az atomsorompó-szerződés keretein belül tárgyalásos megoldás szükséges”.
Szigorúan elítéli több állam
Japán, Új-Zéland, Ausztrália – elismerték Irán nukleáris programjának nemzetközi fenyegetését, de egyúttal a tárgyalásos megoldások mellett álltak ki. Japán szerint „létfontosságú, hogy ez a válság gyorsan de-eszkalálódjon. A legnagyobb aggodalommal figyeljük a térségben zajló fejleményeket” – idézi a Reuters Shigeru Ishiba miniszterelnököt.
„Az elmúlt 24 óra katonai akciói rendkívül aggasztóak. Határozottan támogatjuk a diplomáciai megoldásokat. Sürgetjük az összes felet, hogy térjenek vissza a tárgyalásokhoz” – nyilatkozta Winston Peters, ÚJ-Zéland külügyminisztere.
„Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramja veszélyt jelent a nemzetközi békére. Tudomásul vesszük az amerikai elnök nyilatkozatát, miszerint most van itt az ideje a békének. De-eszkalációra és párbeszédre szólítunk fel” – közölte az ausztrál kormány szóvivője.
Mexikó diplomáciai párbeszédre hívott fel, hangsúlyozva pacifista külpolitikáját. Venezuela és Kuba szigorúan elítélték az amerikai támadást, az ENSZ Alapokmányának sérelmére hivatkozva, felszólítva azonnali tűzszünetre.
Szijjártó: minél előbb béke legyen a Közel-Keleten
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
