Ukrajna, a majdnem három éve zajló orosz–ukrán háború közepette, Románia folyamatos támogatása ellenére sem hajlandó leállítani az őshonos román közösségek elleni elnemzetlenítési és asszimilációs politikát – állítja Anatol Popescu, az ukrajnai románok érdekképviseletét ellátó Besszarábia Egyesület elnöke. Kijev újabb törvényjavaslattal tiltaná a kisebbségek nyelvhasználatát. 

Natalija Pipa kijevi parlamenti képviselő nyújtotta be szeptemberben azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az iskolákban még a szünetekben is csak ukrán nyelven beszélhetnének a diákok, de a tanárok is. Ezt az jelenti, hogy tiltanák a nemzeti kisebbségek – így például a magyarok és a románok – nyelvhasználatát. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere nemrég ismételten azt közölte ukrán kollégájának, Andrij Szibihának, hogy Budapest elvárja Kijevtől a magyar nemzeti közösség jogainak helyreállítását az oktatás, a kultúra, a közigazgatás területén. 

Anatol Popescu, a Besszarábia Egyesület vezetője a Bucpress portálnak írt cikkében katasztrofálisnak nevezi  a románok által lakott térségekben lévő oktatási intézményekben uralkodó állapotokat. Mint írta: a kijevi törvényhozás eltökélt szándéka az ukrántól eltérő nyelvek használatának korlátozása az állami iskolákban. Mindenkit arra köteleznének, hogy kizárólag az állam nyelvén, azaz ukránul kommunikáljanak – tette hozzá. 

Popescu ismerteti az új törvénytervezetet, amely bevezetné az „ukrán nyelvű oktatási környezet” fogalmát. Ezáltal a diákok, de a tanárok, a szülők, s az iskola más alkalmazottai közötti interakciót kizárólag az állam nyelven lehet folyatni „az intézmény épületében és annak területén”. A kijevi oktatási és tudományos minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet záró rendelkezései szerint jogi szabályozásokat kell kidolgozni a tanulók „beszédkészségének értékelésére” az oktatási rendszerben. A cikk szerint a tervezet ide sorolja „a folyékony állami nyelvismeretet” is. 

Az új szabályozás ugyanakkor nem tekinti törvényellenesnek az Európai Unióban hivatalos nyelvein, illetve az őshonos népek nyelvén történő oktatást. Kivételt csak az ukrán parlament által agresszornak vagy megszállónak minősített állam hivatalos nyelve képez – teszi hozzá az Anatol Popescu által jegyzett írás. A Besszarábia Egyesület elnöke szerint Ukrajna távol áll az alkotmányban rögzített, s az ukrajnai román kisebbséget megillető jogok tiszteletben tartásától, de azoktól a vállalásoktól is, amelyeket nemzetközi szerződések rögzítenek, beleértve a Romániával kötött jószomszédi megállapodást. 

Kapcsolódó

Ukránosításra panaszkodnak a kisebbségben élő románok 

A csernyivci intézet elemzése szerint a kisebbségben élő románok aktívabb külpolitikát várnak Bukaresttől jogaik érvényesítése érdekében.         

diszkrimináció ukrajnai románok kárpátaljai magyarok

Anatol Popescu szerint Ukrajna ugyanolyan elnemzetlenítő politikákat hajt végre saját polgáraival szemben, mint a rezsim, amely ellen ma élet-halál harcot folytat, „olyan harcot, amelyben román nemzetiségű ukrán állampolgárok is az életüket áldozzák” – fogalmazott a Besszarábia Egyesület elnöke. 

A Csernyivciben székelő Politikai Tanulmányok és Társadalmi Tőke Intézet nemrég közölt tanulmánya részletesen kitért az ukrajnai románok helyzetére. A dokumentum szerint „jelentős aggodalom tapasztalható a román nyelv ukrajnai jövője miatt”: a felmérés résztvevőinek 62 százaléka úgy látja, a jövőben kevesebben fognak románul beszélni. Az ukrajnai románok etnikai, nyelvi és egyházi diszkriminációra panaszkodnak. Állítják: Kijev nem teljesíti ígéreteit, illetve mellőzi az általuk felvetett problémákat. A kisebbségben élő románok ugyanakkor aktívabb külpolitikát várnak Bukaresttől jogaik érvényesítése érdekében.