Etnikai, nyelvi és egyházi diszkriminációra panaszkodnak az ukrajnai románok, szerintük Kijev nem teljesíti ígéreteit, illetve mellőzi az általuk felvetett problémákat. Egy román kormányzati támogatást élvező csernyivci intézet elemzése szerint a kisebbségben élő románok aktívabb külpolitikát várnak Bukaresttől jogaik érvényesítése érdekében.         

A Csernyivciben székelő Politikai Tanulmányok és Társadalmi Tőke Intézet frissen közölt tanulmánya részletesen kitér az ukrajnai románok helyzetére. A dokumentum szerint „jelentős aggodalom tapasztalható a román nyelv ukrajnai jövője miatt”: a felmérés résztvevőinek 62 százaléka úgy látja, a jövőben kevesebben fognak románul beszélni.

Az etnikai és nyelvi diszkriminációval, a kisebbségi jogokkal kapcsolatban az ukrajnai románok arról tájékoztatták a tanulmány elkészítőit, hogy a helyzetük nem javult a 2022-ben kezdődött orosz invázió után. A válaszadók az ukrán államot tekintik a román közösség életét megnehezítő tényezők fő felelősének. Ami a háború megítélését illeti, a csernyivci, kárpátaljai és odesszai régióban élő románok többsége Oroszországot tartja felelősnek a konfliktus kirobbantásáért, és megemlítik Vlagyimir Putyin orosz vezető káros szerepét is. 

A válaszadók jelentős része ugyanakkor úgy véli, hogy részben a nagyhatalmak is hibásak a háborúért, s Ukrajnának, a NATO-nak és az Európai Uniónak is megvan a maga felelőssége. Az ukrajnai románok többség egy olyan törékeny fegyverszünetet jósol az elkövetkezőkben, amely újabb háború lehetőségét hordozza magában. Kisebbségben vannak azok, akik Ukrajna győzelmében hisznek.

A románok többsége szerint az ukrán hatóságok ígéretei nem teljesülnek, 25 százalékuk pedig azt állítja, az illetékesek elzárkóznak kéréseiktől. „Az oktatási intézmények fokozatos ukránosítása által okozott problémákat a román kulturális identitás komoly fenyegetéseként érzékelik” – fogalmaz a tanulmány. Problémát jelentenek az egyházi feszültségek is, amelyek az ukrajnai románok szerint gyakran politikai indíttatásúak. Egyre nagyobb azoknak a románoknak az aránya, akik szorosabban  kapcsolódnának a Román Patriarchátushoz, elsősorban azért, hogy megmenthessék templomaikat.  

A román kisebbség elengedhetetlennek tartja Románia határozottabb fellépését az ukrajnai románok jogainak védelmében. Szerintük Romániának proaktív külpolitikát kellene folytatnia ennek érdekében. „Nagyon fontos, hogy az Ukrajnában élő román ajkúakat őslakos népességként ismerjék el. Ez az elismerés a román nemzetiságűek jogainak és lehetőségeinek bővítését eredményezné az ukrán állammal való kapcsolatukban” – áll a tanulmányban.  

Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője korábban azt mondta, hogy a román–ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, jelenleg komoly biztonságpolitikai együttműködés van a két ország között. Emlékeztetett rá: az Ukrajnai Románok Nemzeti Tanácsa több levélben is beszámolt a bukaresti kormánynak a románságot ért sérelmekről. A szervezet értetlenségének adott hangot a Románia által biztosított oktatási támogatás eltörlése miatt is. „Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe, eszerint fontosabb a regionális biztonsági vezető hatalom státus amerikai segítséggel való elérése és ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése” – fogalmazott a Románia-szakértő.

Ukrajnában – a Csernovici régióban, Kárpátalján, illetve Észak-Bukovinában – több mint négyszázezer románul beszélő ember él, egy részük románnak, de sokan közülük moldovainak vallják magukat.