banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Magyarország és Románia együtt lép fel a jogfosztó ukrán kisebbségvédelmi törvény ellen

Magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvédelmi törvény összhangban áll-e a nemzetközi normákkal – hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Strasbourgban az MTI-nek.

Németh Zsolt | Fotó: MTINémeth Zsolt felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna kötelezettsége ellenére sem folytatott egyeztetést a Velencei Bizottsággal és a nemzeti kisebbségeik képviselőivel, akik azóta hangot adtak elégedetlenségüknek az új törvénnyel kapcsolatban. A fideszes képviselő szerint ezt az ügyet a Velencei Bizottság prioritásként fogja kezelni, és pár hónap alatt értékelést adhat a törvényről. Kiemelte továbbá, hogy Ukrajnának is elemi érdeke, hogy a kisebbségvédelmet összehangba hozza a nemzetközi normákkal.

„Ukrajna uniós integrációjának alapvető feltétele a nemzetközi kisebbségvédelmi jogszabályoknak való megfelelés, ezt a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumok is előírják” – húzta alá. Németh Zsolt arról is beszámolt, hogy az ET parlamenti közgyűlésén sok eredményt ért el a magyar delegáció. Példaként említette, hogy a parlamenti közgyűlés jogi bizottságában egyhangúan elfogadták azt a magyar jelentést, amely az Emberi Jogok Európai Bírósága által kiadott magyar vonatkozású döntések végrehajtását értékeli. Mint mondta, a magyar teljesítmény kimagaslóan javult az elmúlt időszakban a többi ország eredményeivel összehasonlítva.

A képviselő elmondta továbbá, hogy a közgyűlés elfogadta a negyedik ET-csúcstalálkozóra vonatkozó jelentést, amelyben előremutató ajánlást fogalmazódott meg a találkozó záródokumentumával kapcsolatban. Az ajánlás nagy hangsúlyt fektet a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, amely az „európai demokratikus biztonság” nagyon fontos előfeltétele. Ezenkívül kiemeli az Európa Unió és az Európa Tanács közötti együttműködés szükségességét különösen a bővítési politika területén – tette hozzá Németh Zsolt.

Kapcsolódók

Kimaradt?