A kijevi parlament a háború egyik legsúlyosabb szakaszában fogadta el azt a kisebbségi törvényt, amely gyakorlatilag megerősíti az anyanyelven történő oktatást ellehetetlenítő korábbi jogszabályt. Románia és Magyarország, de az ukrajnai nemzetiségek szervezetei is bírálták a döntést. Az Európai Bizottság (EB) – ahogy általában a nemzeti kisebbségek ügyében – ezúttal is semmitmondóan reagált.  

A Maszol azzal a kérdéssel fordult az EB-hez, hogy Brüsszelben elfogadhatónak tartják-e a kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető korábbi szabályozásokat változatlanul hagyó új ukrán törvényt, amely ellen az érintett kisebbségek, és több uniós ország is tiltakozott. Ana Pisonero Hernandez EB-szóvivő írásos válaszában azt közölte: az Európai Bizottság továbbra is együttműködik a kijevi hatóságokkal, valamint Ukrajna nemzeti kisebbségeivel a nemzetközi és európai normák, illetve gyakorlat ukrajnai érvényesítése érdekében. A szóvivő tájékoztatása szerint „nyomatékosan ösztönzik” Ukrajnát arra, hogy a „törvénytervezetet” haladéktalanul nyújtsa be véleményezésre a Velencei Bizottsághoz. Ana Pisonero Hernandez arra is emlékeztetett, hogy az EB a 2023 őszén megjelenő bővítési jelentése keretében teljes körű elemzést és formális értékelést nyújt majd az ukrán kisebbségi törvényről.

Korábban közös nyilatkozatban bírálta az új jogszabályt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Az állásfoglalás szerint a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. Radu Petrăşescu, az egyik legrégebbi észak-bukovinai román oktatási intézmény, a ciudei iskola igazgatója állítja: az új jogszabály súlyosbítja az anyanyelvi oktatáshoz való jog problémáját. A Libertateának nyilatkozó Petrăşescu arra emlékeztetett, hogy 2023. szeptember 1-jén lép életbe a kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogot csökkentő törvény. „Összeomlás következik az oktatásban” – fogalmazott az igazgató. A román portál által megkérdezett ukrajnai románok egybehangzóan állítják: már nem bíznak abban, hogy valaha visszatérhetnek a korábbi szabályozásra, amikor a legtöbb tantárgyat anyanyelvükön tanulhatták a diákok. Több ukrajnai román iskolaigazgató, polgármester legalább az átmeneti időszak meghosszabbítását kéri. Senki sem áll készen arra, hogy átálljon a tantárgyak nagy részének ukrán nyelvű oktatására – mondta Radu Petrăşescu. Szerinte ha csak heti két-három óra marad a román nyelv és irodalom tanítására az iskolákban, egyre kevésbé fogják beszélni a románt, és ezzel az etnikai identitás is megroppan. Ukrajnában – a Csernovici régióban, Kárpátalján, illetve Észak-Bukovinában – több mint négyszázezer románul beszélő ember él, egy részük románnak, de sokan közülük moldovainak vallják magukat.

Klaus Iohannis államfő egyébként szerdán telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek közbenjárását kérte a román hatóságok elégedetlenségét kiváltó új kisebbségi törvény miatt kialakult helyzet ügyében.

A három héttel ezelőtt elfogadott jogszabály által megerősített 2017-es ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke kimondja: „Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán”. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Radu Carp külpolitikai szakértő, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi Karának tanára az Adevărulban írt minapi elemzésében arra emlékeztet, hogy az ukrán alkotmány szerint „Ukrajnában garantált az orosz nyelv és a nemzeti kisebbségek nyelveinek szabad fejlesztése, használata és védelme”. Az alaptörvény azt is előírja, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok számára garantált az anyanyelvi oktatáshoz való jog, központi vagy helyi szintű oktatási intézményekben vagy nemzeti kulturális társaságokon keresztül”. Továbbá: „a meglévő jogok és szabadságok tartalma és célja új törvények elfogadásával vagy a hatályos törvények módosításával nem csökkenthető”. A szakértő felidézi, hogy bár Ukrajna vállalta, hogy az új jogszabály elfogadása előtt kikéri a Velencei Bizottság véleményét, ez nem történt meg.

Közben az orosz agresszió által sújtott Ukrajna esetében mindenféle bírálat Moszkva-barát álláspontnak minősülhet, így nemzetközi szinten kerülik a kijevi fejleményekkel kapcsolatos kifogásokat. Ezt a problémát érintette minapi írásában a Politico című portál, utalva egyebek mellett az ukrajnai korrupcióra, de az uniós integrációt szolgáló jogszabályok körüli hiányosságokra is. „Az orosz invázió miatt egyes külföldi partnerek óvakodnak attól, hogy nyilvánosan kritizálják Kijevet, nehogy Oroszország játékát játsszák, és ne biztassák ezzel Ukrajna bírálóit az EU-ban” – állapítja meg a lap. Nyilvánvalóan a kisebbségi jogokat érintő törvények kérdésében is komoly gondot jelent ez a hozzáállás.