Három panelbeszélgetésnek is témája volt az orosz-ukrán háború és az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete a segesvári ProEtnica Interkulturális Fesztivál szombati napján. A vitákon ukrajnai menekültek is részt vettek.

Az első panelbeszélgetésen Radu Carp professzor, a Bukaresti Egyetem oktatója rámutatott, hogy 1991 után Ukrajnában voltak nyílt etnikumközi konfliktusok, ami lehetővé tette az orosz közösségek zavartalan jelenlétét. Érdekesnek nevezte, hogy Oroszország nem szított etnikumközi konfliktusokat Ukrajnában, a Moldovai Köztársaság jelentős arányban gagauzok lakta déli részében viszont igen. A szakember azonban a háború előrehaladtával, az orosz csapatok Odesszához való közeledésével etnikai villongásokra számít a térségben. "Minél távolabb maradnak az orosz csapatok Odesszától, annál kisebb az etnikumközi konfliktusok valószínűsége" - vélekedett Radu Carp.

A Besszarábia Egyesület elnöke, Anatol Popescu felszólalásában a "konfliktus utáni Ukrajna nyelvpolitikájáról és az etnikai identitás megerősítéséről " beszélt, áttekintve Ukrajna és Moldova történelmi hátterét. Megjegyezte, hogy az ukrán társadalom szovjetmentesítéséről szóló új jogszabályok már hatályban vannak, és "nagyon jól működnek". Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában több mint 8 millió orosz ajkú lakos él, a románok és a moldovaiak együtt pedig egy közel 410 ezer fős közösséget alkotnak.

Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke felszólalásában kifejtette: történelmi tapasztalat, hogy fegyveres konfliktusok idején a kisebbségek, a kisebb csoportok a legsebezhetőbbek, nekik van a legtöbb veszítenivalójuk. A normalitáshoz való visszatérés után pedig ők lesznek az utolsók, akiknek rendeződik a helyzetük.

A politikus szerint Brüsszelben a háború továbbra is érzékeny és erős érzelmeket felszínre hozó téma - ami érthető, hiszen Európában ismét háború dúl, emberek halnak meg, városokat tesznek a földdel egyenlővé, milliók kényszerültek otthonuk, városuk, szülőföldjük elhagyására. A szimpátia és szolidaritás mellett azonban szerinte nagyon nehéz racionálisan beszélni arról, ami történik. Elmondta: arra kell felkészülni, hogy ez a háború még sokáig elhúzódik, folytatódik a rombolás, és az áldozatok száma is tovább fog nőni. Leszögezte: Oroszország Ukrajna ellen indított támadását nem lehet megindokolni, nincs olyan érv, ami ezt elfogadhatóvá tenné. Ezzel együtt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a negatív változásokat Ukrajnában és az ukrán társadalomban, amelyeket a háborút megelőzően tapasztalni lehetett a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében.

"Az alkotmány megváltoztatása, amely kategorizálja a kisebbségeket, az anyanyelvi oktatás és a nyelvhasználat visszaszorítása, a választókerületek átszervezése mind olyan lépések voltak, amelyek miatt a kisebbségek úgy érezték, az ukrán állam ellenük irányuló intézkedéseket hoz. Kétségtelen, Ukrajnának az volt a szándéka, hogy csökkentse az orosz nyelvi és kulturális befolyást, sajnálatos, hogy mindez az évszázadok óta Ukrajnában élő kisebbségek rovására történt meg" - jelentette ki az EP -képviselő.

Szerinte erre a problémakörre nem figyeltek eléggé a nemzetközi intézmények, az EBESZ, az Európa Tanács, az Európai Unió vagy az Egyesült Államok. "Bízom benne, hogy ezután változni fog ez a hozzáállás. Nem tudok elképzelni egy olyan háború utáni rendezést, amelynek ne lenne része a nemzeti kisebbségek helyzete. Bármilyen megállapodásban kell lennie egy fejezetnek, amelyben Ukrajna elkötelezi magát, hogy a jövőben a kisebbségvédelmi politikák európai keretben fognak megszületni, betartva az általuk aláírt nemzetközi egyezményeket" - fogalmazott Vincze.

Az augusztus 25-28. között zajló, tizennyolcadik Pro Etnika Interkulturális Fesztivált az Ifjúsági Interetnikai Oktatási Központ szervezi az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és Maros Megye Tanácsával együttműködésben, a kulturális minisztérium anyagi támogatásával. A segesvári polgármesteri hivatal logisztikával támogatja a rendezvényt.