Szaporodnak a magyar-ukrán viszonyt terhelő ügyek. Szeptember elsejétől ellehetetlenül a kárpátaljai magyar kisebbségi iskolák működése a jelenlegi formájukban, Ukrajna a nemzetközi jogszabálynak megfelelően működő OTP bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájára emelte, s azt sem cáfolták Kijevben, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyarországi gazdaság szempontjából kritikus fontosságú olajvezeték felrobbantásáról beszélt.     

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács mai, brüsszeli  ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte: továbbra is harcias a hangulat az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Mint mondta, óriási a nyomás az Európai Békekeret következő 500 millió eurós részletének elfogadása és az Oroszországgal szembeni tizenegyedik szankciós csomag jóváhagyása érdekében is. „A nyomás ellenére sem adjuk fel a béke iránti elkötelezettségünket, a nyomás ellenére sem adjuk fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, a nyomás dacára sem adjuk fel a nemzeti érdek képviseletét" - fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó kiemelte, hogy az Európai Békekeretből már 5,7 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, és noha Magyarország álláspontja szerint ez eszkalációs veszélyt jelent, a magyar kormány eddig nem lehetetlenítette el a kifizetéseket, viszont ezúttal világossá tette: mindaddig ellenezni fogja az újabb részletet, amíg Ukrajna le nem veszi a semmilyen nemzetközi jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról. „Az OTP-vel szembeni vádak hamisak, azok semmifajta tényeken nem alapulnak, ezért azt követeljük, hogy az ukránok vegyék le a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t" - idézte az MTI a minisztert.

Szijjártó Péter a kárpátaljai magyarság jogfosztásáról szólva kiemelte:  Magyarország csak akkor tud hozzájárulni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak előrelépéséhez, ha Kijev visszaadja a nemzeti közösséget korábban megillető jogokat. Bár - mint mondta - az „ukrán propaganda működik a kisebbségi törvény ügyében", a valóság néhány hónap múlva . „rá fogja rúgni az ajtót mindenkire", amikor szeptember elsejétől ellehetetlenül a magyar kisebbségi iskolák működése a jelenlegi formájukban.

Az eddig is súlyosan terhelt magyar-ukrán viszonyt tovább rontották a minapi fejlemények. A Magyarországra is energiahordozót szállító Barátság kőolajvezeték ukrán üzemeltetője megfenyegette a Molt, hogy elzárják a csapot, ha a magyar kormány nem hajlandó lazítani az ukrán gabonabehozatali korlátozáson. Az ukrajnai vállalat pedig erről egy levelet is mellékelt, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke írt, és amelyben arra biztatta a vállalatot, nyugodtan szüntessék meg a szállítást, ha Budapest hajthatatlan. Az interneten kiszivárgott amerikai katonai hírszerzési dokumentumokból kiderült: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fel akarta robbantani a kőolajvezetéket, amely kritikus fontosságú a magyar gazdaság szempontjából. Ukrajna egyébként többször is azzal fenyegette meg a magyar kormányt, hogy megakadályozza a kőolaj behozatalát a vezetéken keresztül, ha nem áll be a sorba az uniós szankciókat illetően Oroszországgal szemben.

Íjgyártó István, Magyarország nemrégiben leköszönt kijevi nagykövete a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, amikor ő 2018-ban átvette diplomáciai képviselet irányítását, a kisebbségi kérdés miatt keletkezett feszültség első hullámai már érezhetők voltak. Mint fogalmazott, az elhíresült oktatási törvény, valamint az államnyelvről szóló törvény kialakított egy olyan „hálót”, amelybe várható volt, hogy belegabalyodnak az Ukrajnában élő kisebbségek.

„Szerintem egy kisebbség életében három kiemelkedő kérdés van. Az  első az identitás megőrzése és annak továbbadása a következő generáció számára. Ennek legfontosabb eszköze a kisebbségi nyelven folyó oktatás. A második szorosan összefügg az elsővel: hogy milyen a nyelv használati értéke. Ez alatt azt értem, hogy a kisebbség nyelvének van-e olyan ereje, mint a többség nyelvének. Beszélhetnek-e rajta, elhelyezhetik-e a felirataikat, használhatják-e a hivatalos érintkezéshez. A harmadik – és ez egy ország demokráciáját is értékeli –, hogy miképpen születnek a kisebbségről szóló döntések. Részt vesz-e a közösség az elfogadásukban vagy a fejük felett születnek. Én úgy látom, hogy Ukrajnában a korlátozó intézkedések ezt a három alapvető kérdést sértették meg súlyosan. Az teljesen mindegy, hogy ezeket a törvényeket milyen szándékkal fogadták el, mert azok hosszabb távon a kárpátaljai magyarság sorsát határozzák meg. Következményük pedig hosszabb távon a kisebbség eltűnése. Magyarország ezt nyilvánvalóan nem hagyhatja” - mondta a kárpátaljai származású Íjgyártó. 

A volt nagykövet érthetetlennek tartja, hogy az az Ukrajna, amely a ’90-es évektől ha nem is példás, de előremutató kisebbségi politikát folytatott, 2014-től miért változtatott ilyen drasztikusan. „Csodálkozom azon, hogy nyugati partnereink sem veszik elég komolyan az ügyet. Hiszen, ha a kisebbségi jogalkotás terén meg lehet tenni egy ilyen súlyos lépést, akkor komoly kétségeim vannak, hogy más, a demokrácia szempontjából fontos kérdésben mi várható?” - fogalmazta meg kételyeit Íjgyártó István.

A diplomata teljesen mesterségeseknek tartja az ukránok Magyarország irányába megfogalmazott revizionista félelmeit. „Nyilván abból a logikából táplálkoznak, hogy a Krím is elszakadt Ukrajnától, innentől kezdve pedig a kisebbségek által lakott területek potenciális veszélyforrások. Ráadásul a kijevi politikai elit egyáltalán nincs tisztában Kárpátalja demográfiai viszonyaival. Azzal vádolni a kárpátaljai magyarságot vagy Magyarországot, hogy elszakítanák a területet, teljes abszurdum. Ezzel valójában az ottani többség hűségét kérdőjelezik meg. Közben a szeparatizmus vádja arra is jó volt, hogy ne a kisebbségi jogokról beszéljünk. Tökéletes terelés a párbeszéd és valódi viták helyett” - mondta a lapnak a volt nagykövet. 

A régóta várt Orbán Viktor–Volodimir Zelenszkij találkozóval kapcsolatban a diplomata arra emlékeztetett, hogy az elmúlt harminc évben számos olyan kommunikációs csatorna épült ki Magyarország és Ukrajna között, amelyek az utóbbi években felmerülő problémákon segíthettek volna.  „Például 1989 óta létezik egy kisebbségi vegyes bizottság, amely remek fóruma lehetett volna a vitatott törvények párbeszéd útján történő tisztázására. Ezt mindmáig nem sikerült összehívnunk, és mondhatom, nem a magyar fél hibájából. Hasonló módon a gazdasági vegyes bizottság közös ülését az ukrán fél az utolsó pillanatban mondta le. Számtalan olyan eszköz áll tehát rendelkezésünkre, amelyet nem merítettünk ki, de előkészítenének egy legfelsőbb szintű találkozót. Még akkor is, ha egy ilyen találkozó persze kétségtelenül nagy lökést adhatna a kapcsolatoknak” - fogalmazott Íjgyártó István.