Brandenburg az egyetlen olyan kelet-német tartomány, amelyet 1990 óta folyamatosan a szocialisták kormányoztak. Dietmar Woidke szociáldemokrata kormányfő, aki 2013 óta különféle koalíciók élén vezeti Brandenburgot, óvatos derűlátással kommentálta az előrejelzést. „Mint a történelemben annyiszor, a szociáldemokraták a jelek szerint ismét megakadályozták, hogy a szélsőségesek hatalomra jussanak”– idézte az M1 híradó a politkust.

Nagy volt az öröm a jobboldali AfD székházában is. A bevándorlásellenes párt rendkívül szoros versenyben, alig néhány százalékkal lemaradva lett a második legnagyobb erő lett a helyi törvényhozásban. „Ne feledjétek, hogy a kampányban rengeteg fiatal támogatónk volt. Mi vagyunk a jövő pártja. Az SPD és Kereszténydemokrata Unió (CDU) a múlt, az ő idejük lejárt” – jelentette ki az AfD miniszterelnökjelöltje, Hans-Christoph Berndt.

Az év elején megalakult baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség 12,3–12,4 százalékot kapott, ezt követi a jobbközép CDU 11,9 százalékkal (2019-ben 15,6 százalékot szerzett). A Zöldek a szavazatok 4,6 százalékával (öt évvel ezelőtt 10,8 százalékot kaptak) és a Baloldal a voksok 3–3,5 százalékával (2019-ben 10,7 százalékot szerzett) az 5 százalékos bejutási küszöb alá került, csakúgy, mint a BVB/Szabad Választók. A Német Szabad Demokrata Párt támogatottsága az ARD felmérése szerint 1 százalék alatt van. Az utóbbi pártok azonban egyéni választókerületekben szerzett mandátumokkal még bekerülhetnek a tartományi törvényhozásba. 

Az AfD nem csak Brandenburgban erősödött: szeptember elején – történetében először – megnyert egy tartományi választást Türingiában, Szászországban pedig szoros versenyben lett a második. A felmérések szerint az illegális bevándorlás mindkét esetben jelentősen befolyásolta a választók döntését, főként az elmúlt hónapokban történt iszlamista hátterű késes támadások után.

Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellárnak különösen sok a vesztenivalója, Németországban ugyanis egy év múlva szövetségi választásokat tartanak – emlékeztetett a Politico című lap, amely pénteki cikkében úgy fogalmazott: egy újabb tartományi vereség után „Scholz könnyen Joe Biden amerikai elnök sorsára juthat, ha a pánikba esett pártja félrelökné, hogy helyet csináljon egy olyan jelöltnek, aki elkerülheti az összeomlást a jövő évi szövetségi választásokon.”