Egyes európai államokban Kínáról már többen vélekednek kedvezően, mint az USA-ról. A fő ok a Washington által okozott geopolitikai bizonytalanság, így az iráni konfliktus várhatóan csak ront a helyzeten.

Az amerikai társadalom meggyőző többsége (59 százaléka) úgy véli, hogy a Trump-adminisztráció és Izrael katonai fellépése Irán ellen túl messzire ment – derül ki a konfliktus negyedik hetében közzétett AP-NORC felmérés adataiból. Bár az elnök népszerűsége hónapok óta 40 százalék körül mozog, a háború komoly politikai tehertétellé válhat: az amerikaiak 45 százaléka (a korábbi 30 százalékhoz képest) már komolyan aggódik amiatt, hogy a megugró árak miatt képes lesz-e kifizetni az üzemanyagot. Míg kétharmaduk egyetért azzal a céllal, hogy meg kell akadályozni Irán atomfegyverhez jutását, ugyanennyien tartják létfontosságúnak az alacsony benzinárak megőrzését, ami szinte feloldhatatlan dilemmát jelenthet a Fehér Ház számára.

Az amerikai felnőttek mintegy fele egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben bízik Donald Trumpban, amikor az országon kívüli katonai erő alkalmazásáról van szó. Ez a bizalmatlanság tükröződik a külpolitikai ténykedésének megítélésében is: mindössze 34 százalékuk helyesli az elnök irányvonalát.

Az iráni konfliktus mély aggodalmat és éles társadalmi elutasítást váltott ki Európa vezető államaiban is, bár a félelmek fókusza országonként eltérő. Míg a német és spanyol lakosság elsősorban a katonai intervenció jogosságát és gazdasági hatásait kérdőjelezi meg, a francia közvéleményt az iráni rezsim jellege nyugtalanítja leginkább.

A német közvélemény jelentős aggodalommal és többségi elutasítással figyeli az USA és Izrael Irán elleni katonai fellépését. A regionális közszolgálati műsorszórók szövetsége (ARD) megbízásából készült felmérés szerint a lakosság 58 százaléka tartja igazságtalannak a beavatkozást, ami ugyan elmarad a korábbi iraki (80 százalék) vagy venezuelai (72 százalék) missziók elutasítottságától, mégis mély bizalmi válságról árulkodik. Mindössze a németek 15 százaléka tekinti megbízható partnernek az Egyesült Államokat, Izrael esetében pedig ez az arány csupán 17 százalék.

Az elutasítás mögött nem csupán elvi pacifista szempontok, hanem egzisztenciális félelmek állnak. A megkérdezettek 77 százaléka érzi fenyegetőnek a világpolitikai helyzetet – ez jelentős emelkedés a 2022-es ukrajnai invázió előtti 54 százalékhoz képest. A németek 85 százaléka tart attól, hogy a diplomácia helyét végleg átveszi a „nyers erő” logikája, miközben 80 százalékuk a világkereskedelem és az energiaellátás összeomlásától tart. Utóbbit a felfelé kúszó árak közvetlenül igazolják a választók számára.

Úgy tűnik, a spanyol közvélemény még a németnél is elutasítóbb (76% vs. 58%) az Irán elleni katonai fellépéssel szemben. Ez a CIS (Centro de Investigaciones Sociológicas) által mért adat illeszkedik a spanyol társadalom hagyományosan erős pacifista attitűdjéhez, amely már a 2003-as iraki háború idején is tömeges tiltakozásokban nyilvánult meg. A március 2–6. között készült felmérés adatai szerint a spanyolok 85,4 százaléka gondolja úgy, hogy az iráni konfliktus a teljes világ békéjét veszélyezteti.

Franciaországban az Ifop kutatása némileg más megvilágításba helyezi a kérdést. Itt a lakosság 85 százalékát elsősorban maga az iráni mullah-rezsim aggasztja. Ez a félelem a politikai jobboldalon (Les Républicains) szinte teljes (98%), míg a baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) szimpatizánsai körében jóval mérsékeltebb (56%). Ugyanakkor a franciák 85 százaléka tart a háború közel-keleti kiterjedésétől, 60 százalékuk pedig attól fél, hogy a konfliktus Európát is eléri.

A politikai vezetés és a lakosság félelmei a múltbeli közel-keleti intervenciók negatív tapasztalataiból fakadnak. Ahogy a 2003-as iraki háború is destabilizációhoz és a dzsihadista terrorizmus felerősödéséhez vezetett, úgy a mostani iráni konfliktustól is az erőszak eszkalációját és Európa közvetlen belesodródását várják. Egy újabb nagyszabású közel-keleti háború a 2015-öshöz hasonló, kezelhetetlen menekülthullámot indíthat el Európa felé, alapjaiban rengetve meg a kontinens stabilitását.

Az iráni konfliktus miatti bizalmatlanság egy tágabb trendbe illeszkedik. A YouGov közvetlenül a háború kirobbanása előtt végzett, hat országra kiterjedő felmérése szerint a vizsgált államok mindegyikében csökkent azoknak az aránya, akik kedvezően vélekednek Washingtonról.

Tavaly novemberhez képest a legnagyobb visszaesést Dánia és Németország mutatta: Dániában a kedvező vélemények aránya 22 százalékról 13 százalékra, Németországban 31-ről 22 százalékra esett. Franciaországban 37-ről 26 százalékra, Olaszországban 37-ről 28 százalékra csökkent az USA pozitív megítélése. Nagy-Britanniában 42-ről 34 százalékra, míg Spanyolországban 38-ról 29 százalékra mérséklődött a kedvező vélemények aránya.

A negatív vélemények ezzel párhuzamosan mindenhol emelkedtek, több országban kétszámjeggyel. Közben Kína egyértelműen felzárkózott, sőt több országban meg is haladta az Egyesült Államokat. Spanyolországban Kínát 44 százalék látja kedvezően, szemben az USA 29 százalékával. Olaszországban Kína 36 százalékon áll, míg az USA 28 százalékon. Franciaországban is egy ponttal vezet Kína (27%). Ezzel szemben Nagy-Britanniában, Németországban és Dániában továbbra is az USA a népszerűbb, bár a különbség mindenhol szűkült 8-11 százalékkal.

A felmérés nem tér ki az okokra, de elemzők szerint az Egyesült Államok európai megítélésének romlása elsősorban Donald Trump külpolitikai irányváltásához köthető. Az USA közel-keleti szerepvállalása, a multilaterális együttműködés gyengítése, a szankciók és a konfliktusokban tanúsított kiszámíthatatlan amerikai szerepvállalás egyaránt hozzájárulhattak a trendhez.

Donald Trump második elnöksége alatt az USA több nemzetközi egyezményből és intézményből kilépett. A szövetségesekkel való feszültségek megrendítették az európai bizalmat, az európaiak úgy érzik, hogy az USA már nem megbízható partner a nemzetközi rend fenntartásában. A Pew Research korábbi kutatása alapján a válaszadók többsége veszélyesnek tartja Trumpot a globális kihívások kezelésében.

A gazdasági szankciók és a kereskedelmi fenyegetések – az újraindított vagy kilátásba helyezett importvámok – több országban komoly ellenérzést váltott ki. Az Egyesült Államok kedvező megítélése már Trump újraválasztása nyomán csökkent – a 2024. novemberi elnökválasztás előtti utolsó felméréshez képest 3-11 ponttal esett vissza –, majd újra romlott a regnáló elnök első lépéseire adott reakcióként. Ez különösen Dániában igaz, ahol a Grönland „megszerzésével” való fenyegetés 20 százalékkal csökkentette az USA-val szembeni pozitív hangulatot.

Trump Oroszország-politikájának fordulatai, a Moszkvával való közeledés lehetősége is aggodalmat keltett Európában. Az USA szerepe a Közel-Keleten és más konfliktusokban sok európai szemében instabilitást növelő tényezőként jelenik meg. A Reuters elemzése szerint az európai közvélemény egyre inkább úgy látja, hogy az USA nem a béke, hanem a feszültség forrása.